A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (neta, vagy közkeletűbb nevén: csipszadó) negatív hatásai miatt a ropi szenved legjobban. Nemcsak a sóspálcika fogyasztása esett jelentősen vissza az utóbbi években, hanem az egyre növekvő adóteher miatt is jóval nehezebbé vált a ropi gyártása, mint régen.

A magyarok a felmérés szerint eleve nem esznek túl sok ilyen sós sznekket, csak a lakosság kb. fele fogyaszt rendszeresen csipszet, ropit meg más izéket. A naponta sznekkelők aránya pedig még a 0,5 százalékot sem éri el.

Ha már így belejöttünk, még egy csapás a babonáknak, bár sokan azt hiszik, hogy a ropi hungarikum, nem az. A ropi csak egy sóval megszórt tésztacsík megsütve. Számos európai népben él még annyi furfang, hogy képes megsütni egy sós tésztacsíkot. A bolgár ropi például kifejezetten finom.

A ropi visszaesése a csipszadó mellett annak is köszönhető, hogy a korábban kifejezetten konzervatív ízlésűnek számító magyar lakosság kezdi egyre jobban tolerálni az újdonságokat. A Chio gyártója, az Intersnack Magyarország Kft. is azt látja, hogy egyre jobban mennek a húsos meg az egzotikus ízésítésű csipszek, pedig régebben szinte csak a három fő ízcsoportot (sós, paprikás/erős, tejfölös/tejszínes) fogyasztották. Szintén előretörnek az új, puffasztott snackek, a tésztabundás mogyorók, az aszalt gyümölcsös és nemes magvas keverékek. (via hvg.hu)