„Nem történt erőszak az Éden Hotelben. Nagy port kavart az Éden Hotel pénteki adásának egyik jelenete, amelyben Gábor próbálja Nórit elcsábítani.”

Így kezdődött a TV2 vasárnapi közleménye az adásról, amiben az agresszív, ittas Gábor teljesen egyértelműen erőszakkal próbálta szexre kényszeríteni játékostársát, Nórit. Zaklatta, fogdosta a lányt, szétfeszítette a lábait, majd mikor rájött, hogy ebből nem lesz szex, akkor szidalmazni kezdte, ordibált vele.

Sokan gondolják úgy a hasonló helyzetekről, hogy ez még nem erőszak. Az Index egyetemi szexuális visszaélésekről szóló írásaiban is érződött, hogy sokan kizárólag azt tekintik nemi erőszaknak, amikor az áldozatot megverik, és megtörténik a behatolás. Amikor egy fiú a gólyatáborban éjjel leszorít egy félig öntudatlan lányt, és ráveri, az az erőszaktevő szerint „csak nyomulás”.

Mára a TV2, valószínűleg az adás miatt kitört óriási felháborodástól nem függetlenül meggondolta magát, elismerték az erőszakot (bár közleményükben ezt a szót valószínűleg jogi megfontolások miatt nem használták), és belső vizsgálatot ígértek. Nyilván ennek eredményeként a csatornán most egy darabig  hangsúlyosabban foglalkoznak majd a nőkkel szembeni erőszakkal, sőt a szerkesztési folyamat felülvizsgálatát is ígérik. Mind a kettő jó hír, de azért érdemes megnézni, hogy milyen körülmények játszhattak szerepet abban, hogy az egyik országos kereskedelmi csatornán, egy „valóságshowban” csábításként próbálják eladni a szexuális agressziót.

Mindjárt az elején érdemes tisztázni, hogy nem megrendezett jelenetet mutattak be, legalább is a szó klasszikus értelmében semmiképpen sem.

Az Éden, a Való Világ és az Éjjel-Nappal Budapest között ebből a szempontból nagy különbség van. Az utóbbiban a _„színészeket”_ instruálja egy rendező, megmondja nekik, hova álljanak, mit csináljanak, mit mondjanak. Az Édenben vagy a Való Világban a szerkesztő ugyan terelgetik a játékosokat, de az nem úgy történik, hogy „Gábor, te menj be a szobába és mássz rá Nórira, Nóri, te meg mond Gábornak, hogy hagyja abba”. Ha a történtekben volt szerepe a műsor készítőinek, az úgy nézhetett ki, hogy a riportszobában

• Gábort fűtögették, hogy "igen, tetszel a csajnak, nyomulj rá, csak azt várja, hogy lépjél!"
• Nórinak pedig arról beszélhettek, hogy „Nem kell beadnod a derekad, ha nem akarod, nyugodtan mondjál nemet, ha nem tetszik a dolog”.

Ezek után várták, hogy mi történik.

Ha volt ilyen szerkesztői beavatkozás, az nagyon para, de nem csökkenti Gábor felelősségét. A helyzet dinamikája, a lány másnapi kiborulása sem arra utal, hogy megrendezett jelenet lett volna. Ha ezt a két játékos ilyen meggyőzően elő tudná adni rendezői utasításra, akkor nem az Éden Hotelben lennének szereplők.

A műsor szerkezetéből, legbelső lényegéből következik, hogy könnyen kerülhetnek ilyen helyzetbe a szereplők.

Az Éden Hotelben, mint a legtöbb valóságshowban összezárva élnek a szereplők. Gyakorlatilag folyamatosan isznak. Az Éden Hotel egyik fontos újítása, hogy a résztvevők még intimebb helyzetekbe vannak kényszerítve, mint a többi hasonló műsorban. Párban játszanak, és páronként is kell egy szobában aludniuk. A játékosok pár nélkül kiesnek, ez is arra szoríthatja a lányokat, hogy akár szexuálisan is tegyenek partnerük kedvére. A lányok a játékban gyakran kapnak enyhén vagy nem is enyhén szexuális töltetű feladatoka, és általában is szuperszexualizált kontextusban jelennek meg. A szex mellett a valóságshowk másik dramaturgiai kulcs nyilvánvalóan a konfliktus, amiben gyakran adódik legalábbis verbális erőszak.

Ahogy az üvegplafonon pontosan írták: ami Gábor és Nóri között történt, az nagyon is valóságos, talán valóságosabb, mint bármelyik másik elem a műsorban. Erőszakos férfiak százai viselkednek így nőkkel nap mint nap Magyarországon (is). Ezt a jelenséget nem hogy be lehet, de kifejezetten érdemes is bemutatni. Csak közben a készítőknek egyértelművé kellett volna tenniük, hogy ez a viselkedés elfogadhatatlan. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a történtek után Gábort nem zárták ki a játékból (az Éden Hotelt hónapokkal ezelőtt vették fel, ma hiába jön már rá bármire a TV2, a műsort nem tudja befolyásolni) a műsorvezető nem ültette össze a játékosokat, hogy ha már maguktól nem megy, akkor együtt tisztázzák: milyen viselkedés elfogadható és milyen nem.

Az, hogy ez miért történt így, annak két oka lehet, az egyik nyomasztóbb, mint a másik.

Több televíziós, kifejezetten kereskedelmi, az Édenhez hasonló műsorokkal is tapasztalt tévés szakemberrel beszéltünk, és egyikük sem zárta ki, hogy készítők érzékelték, hogy necces a jelenet, de valószínűleg úgy ítélték meg, hogy nagyobb baj nem lesz belőle (hiszen „nem történt erőszak”) viszont azt gondolták, hogy ez egy jól eladható, izgalmas rész lesz, úgyhogy szándékosan belevágták az adásba, várták a pozitív hatást. Az szinte biztos, hogy az Éden botrány körüli pár része jó nézettséget produkál.

A másik lehetőség, hogy a tévé szerkesztői szinte egyáltalán nem látták a történteket különlegesnek. A napi összefoglalóba belefért, de amúgy semmi különös. Ezt a verziót erősíti, a TV2 látható készületlensége: ha tudták volna, hogy egy rizikós rész jön, valószínűleg jobban felkészülnek annál, mint hogy vasárnap kiadják róla a világ egyik legcinikusabb közleményét, hogy aztán hétfőn meggondolják magukat.

Az biztos, hogy a helyzetet a produkciós cégnél és a TV2-nél egy sor embernek nem sikerült felismerni. Talán a csatorna vizsgálata majd kideríti, hogy volt-e a rendszerben olyan szereplő, aki szólt, hogy ez nem oké, csak nem hallgattak rá, vagy a tévé szerkesztői tényleg képtelenek azonosítani a szexuális zaklatást, amikor a szemük előtt történik.

Nem csak a férfiak, a nők sem. Az Éden Hotel főszerkesztőjét speciel Editnek hívják.