Még kevésbé szabad a magyar sajtó

Megjelent a Freedom House amerikai civil szervezet jelentése a globális sajtószabadság 2014-es helyzetéről. A téma mértékadó felmérésének számító éves jelentés szerint a magyar sajtó helyzete egyre aggasztóbb, 2010 óta gyakorlatilag megállás nélkül csúszunk egyre lejjebb.

A szerdán publikált jelentés szerint a sajtó helyzete világszerte romlott, mind a jogi környezet, mind a nyers fizikai erőszak egyre több akadályt gördít az újságírók munkája elé. Jó hírek szinte csak olyan, korábban brutális diktatúraként működő országokból érkeznek, mint Burma vagy Afganisztán. Az utóbbi öt évet nézve Magyarország teljesítménye a globális mezőnyben is kiemelkedően rossz, a magyar sajtó helyzete 2010 és 2014 között annyit romlott, mint Szerbiában és Hondurasban, a világ egyik legerőszakosabb országában. A világranglistán a 71. helyen állunk, holtversenyben Mongóliával, Malival és Dél-Afrikával.

Ennek megfelelően a Freedom House kiemelve foglalkozik a magyar sajtó helyzetével, többször a részletes országjelentéseket beharangozó tanulmányban is kitér rá, külön kiemelve az Orbán-kormány sajtópolitikáját és az Origo szétveretését.

A Freedom House ranglistájának az eleje és a vége évek óta nem sokat változik. A világon a skandináv és a benelux államokban a legszabadabb a sajtó, a a helyzet pedig Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és természetesen Észak-Koreában a legrosszabb.

A Freedom House három szempontból, a jogi, a politikai és a gazdasági környezet alapján osztályozza a vizsgált országokban a sajtó helyzetét, amely annál jobb, minél kisebb az összpontszám. Magyarországon ez 2014-ben 37 lett, amivel a magyar sajtó a "részben szabad" kategóriába került, alig egy ponttal megelőzve Bulgáriát, hárommal Horvátországot és öttel Romániát. Az EU többi tagországa jóval előttünk van, Szlovákia 24, Lengyelország 26 pontot kapott.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban külön kiemeli, hogy 2014-ben:

  • Az Orbán-kormány továbbra is igyekezett nyomás alatt tartani a médiatulajdonosokat és rajtuk keresztül befolyásolni a nyilvánosságot.
  • Júniusban újságírók tüntettek Sáling Gergő, az Origo főszerkesztőjének kirúgása miatt, később az Origo munkatársainak jelentős része távozott munkahelyéről.
  • Az év folyamán bedobott reklámadó ötlete aránytalanul nagy terhet rótt volna az RTL Klubra
  • A kormány internetadót akart bevezetni, de az ez ellen tiltakozó tüntetések hatására visszalépett az ötlettől.
  • Az állami és az államtól függő hirdetők a kormánnyal baráti médiában hirdetnek, és sok magáncég is követi a példájukat.
Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.