A politikának kötelessége beszélni arról, ami az embereket érdekli, mert ha nem hallgatja meg őket, elveszíti kapcsolatát a realitással – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1-en.

Amikor egy brutális és értelmetlen gyilkosság után a közvéleményt foglalkoztat egy kérdés, a politikának muszáj róla beszélnie, még akkor is, ha olyan dologról van szó, „amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni” – mondta.

Jó válaszokat szerinte ugyanis csak úgy lehet adni, ha minden részletében megbeszélik ezeket a kérdéseket.

Kovács Zoltán érdekesnek nevezte, hogy már arról is vita van Magyarországon és külföldön is, egyáltalán szabad-e szóba hozni a halálbüntetést – írja az MTI.

„Kísértetiesen emlékezteti ez az embert arra, hogy szabad-e az illegális bevándorlás kérdésének bizonyos aspektusait egyáltalán feleleveníteni”

– mondta.

A kormányszóvivő szerint a vita elején tisztává és egyértelművé tették, hogy Magyarország minden olyan kötelezettséget betart, amit ezzel kapcsolatban vállalt. Ettől függetlenül lehet és kell beszélni olyan kérdésekről, amik az embereket érdeklik.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsen azt mondta, néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést, de ezeknek a visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága vizsgálja Orbán halálbüntetéses mondatát. Orbán Viktor egyébként a móri bankrablás után lett halálbüntetés-párti – pont ez volt az az ügy, amiben egy embert ártatlanul ítéltek el.