Orbán azt mondja, hogy Simicska túl nagy földbirtokán vesztek össze

Tavaly nyáron veszett össze Orbán Viktor Simicska Lajossal, ebben még nincs újdonság, de a miniszterelnök most Bayer Zsolt Echo Tv-s műsorában elmondta, szerinte mi volt a konfliktus oda.

Simicska Lajos demokráciafelfogásról és a neki nem tetsző oroszbarátságról beszélt korábban. Orbán szerint - aki nem nevezte meg Simicskát, de egyértelműen utalt rá a Mélymagyar című műsorban - a földbirtokról folytatott vita van a háttérben. A "meghatározó jobboldali média tulajdonosai" ugyanis nagybirtokosok is egyben. Márpedig a kormány inkább a kis- és középbirtokokat támogatja, és 20 százalékban maximalizálná a nagybirtokok arányát.

Orbán szerint ez okozott olyan kibékíthetetlen konfliktust, ami ahhoz vezetett, hogy elveszítették az eddig a jobboldali közösség számára irányadó és a tájékozódást segítő befolyásos, színvonalas, erős sajtót. Ez pedig tájékozódási zavart okozott a táborukban. Nagyon kevés olyan "kritikus, de méltányos média" maradt, mint amilyen Orbán szerint az Echo TV is, ami segítséget nyújt az embereknek.

A földbirtokra levezett konfliktus Orbán szerint feloldhatatlan, ezért az a megoldás, hogy a jobboldali politikai közösség hozzon létre új felületeket saját energiájából és pénzéből, mert ebben a kormány nem segíthet. Példaként hozta fel, hogy Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet korábbi tulajdonos-főszerkesztője, aki éppen Simicskát hagyta ott, hogy maradhasson Orbán támogatója, megvette a Napi Gazdaságot, "amiből irányadó lapot próbál létrehozni". (Azt azért érdemes lesz majd nézni, hogy a lapot milyen állami hirdetésekkel és megrendelésekkel segítik majd meg.)

Orbán szerint eligazítást segítő média nélkül jobb ezzel a helyzettel szembenézni, de ha meglesznek az új fórumok, "akkor a lélek is rendben lesz, mert most nem tudja miről mit gondoljon". Az új polgári berendezkedés fontos mozzanata lesz, hogy létre tudják-e hozni az új, saját csatornáikat.

Bayer Zsolt rákérdezett arra is, szintén Simicska nevének említése nélkül, hogy Orbán számára milyen megélni, hogy egy 30 éves barátja ügynöközi le.

"Van ennél jobb érzés is"

- válaszolt Orbán.

Arra a kérdésre, hogy túl lehet-e ezen lépni, Orbán válasza az volt, hogy "Természetesen nem, de le kell választani az élet más kérdéseiről, mégha ez nem is egyszerú". Mégpedig azért, mert személyes kérdések nem tolakodhatnak az ország érdekei elé egy politikai vezető esetében. Végül azt mondta a több évtizedes barátjától kapott leügynöközésről, hogy

"Túllépni nem, de együtt élni lehet vele".

Ha már a kérdésnél jártak, Orbán azt mondta, hogy a teljes nyilvánosság pártján áll ügynökügyben, de nem úgy, hogy az állam nyilvánosságra hoz mindenféle adatokat, aminek a valósságtartalmáról nincsen meggyőződve, azokról az információkról sem, amik az állampolgárokról szólnak, így felelősséget sem tud értük vállalni.

Szerinte azt kell lehetővé tenni, hogy mindenki megszerezhesse a saját magáról szóló dokumentumokat, de nem anonimizálva, mint most, hanem névvel. És akkor a sértettek eldöntik, hogy nyilvánosságra hozzák-e. Ettől Orbán szerint egyébként nincs messze a mostani szabályozás.

Maga a műsor megmutatta, hogy milyen is a kritikus, de méltányos Fidesz-média. Bayer Zsolt az első kérdését például úgy vezette fel, hogy mélységesen egyetért Kövér Lacival (László, házelnök), hogy nem kell pánikot kelteni, de öreg fideszes jedilovagként némi zavart érez a levegőben. "Amikor győztünk, unalmas kormányzásra számítottam. Nem ez történt" - mondta kicsit búsan Bayer.

Orbán azzal válaszolt, hogy 2010 és 2014 között forradalmat csinálták, és győztek. Kevés győztes forradalom van a magyar történelemben. 2014-ben nem történt ellenforradalom, ezért nekiláttak a polgári berendezkedés kiépítésének. Ami legalább olyan nehéz, mint forradalmat csinálni, konfliktusokkal jár. És idézett egy Edda-számot: "Álmodtam egy világot magamnak, és itt állok a kapui előtt." Orbán szerint már csak be kell lépni a polgári Magyarország kapuján. 

Bayer aztán a bethleni konszolidációhoz mérte Orbánék munkáját, ezt a miniszterelnök nem hárította el. Azt mondta, hogy időnként elveszik a hang, amivel beszélni tudnak az emberekkel, túlságosan a közigazgatási feladatokban vesznek részt, és háttérbe szorult a mozgalmi rész. Ezt fáradtsággal is indokolta:

"Meg kell nézni minket, nem úgy nézünk ki, mint öt évvel ezelőtt."

És persze volt bevándorlósozás. A miniszterelnök úgy látja, hogy mivel a lakosságszámhoz képest Svédország után Magyarországra érkezik a legtöbb bevándorló, mi még Olaszországnál is nagyobb bajban vagyunk. Ezért jogunk van megszólalni. Az pedig, hogy a bevándorlók csak átmennek rajtunk, pillanatokon belül változhat.

"Addig nem maradnak itt, amíg tovább tudnak menni. Miért gondoljuk, hogy az osztrákoknak, németeknek nem lesz elegük. És akkor itt fog maradni a sok bevándorló"

- mondta Orbán, aki szerint "nem babra megy a játék". Aztán kijelentette:

"Nem akarunk bevándorlókat látni Magyarországon. Azt kell mondani Európának, ha akarjátok, fogadjátok be őket. De utána ne küldjétek vissza ide őket. És abban sem akarunk részt venni, hogy a tagországok között elosszák a bevándorlókat".

Szerinte megvan a nyugat felelőssége a bevándorlási hullámban. Például Líbiát is úgy bombázták szét, hogy nem számoltak a következményekkel.

A halálbüntetés miatt is Európával vívunk Orbán szerint. "Hol élünk, a középkorban?" - tette fel a kérdést amiatt, hogy Brüsszel már a vitát is megtiltaná a halálbüntetésről. Ez szerinte nem demokrácia.

"Az nem megy, hogy a fazék fejével időnként ráütnek a magyarok fejére, hogy vissza a fazékba. Igenis beszéljük meg, nézzük meg, hogy mit akar a többség."

Orbán szerint ez komoly kérdés, amivel foglalkozni kell, és még az is elképzelhető, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is többségbe kerülnek a halálbüntetés-pártiak.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.