• Szijjártó Péter csütörtökön a Bölcsészkaron mutatta be az új világrendet.
• Szerinte a Keleti Nyitás akkor is sikeres, ha a számok nem ezt mutatják.
• A Déli Nyitással még nagyobbat kaszálunk majd.
• A menekültkérdést Európán kívül oldaná meg.
• Ő egész jól elboldogul a nemzetközi tanulmányok diplomával.

Új világrend

Szijjártó Péter szerint 2008 óta olyan változások mentek végbe a világban, amire nem túlzás azt mondani, hogy egy új világrend van kialakulóban. A változások egyre jobban felgyorsulnak, ez az új világrend még most alakul, de azt a külügyminiszter már biztosan tudja róla, hogy győztesekre és vesztesekre fogja osztani a világpolitika szereplőit.

A kormány unortodox intézkedéseire pedig azért volt szükség, hogy Magyarország a győztesek oldalára tudjon állni, márpedig most térdig gázolunk a győzelemben.

A külügyminiszter felidézte, hogy egyetemista korában a Közgázon még neki is valami olyasmit kellett tanulnia, hogy nem lehet egyszerre gazdasági növekedést produkálni, munkahelyeket teremteni és közben fegyelmezett költségvetési politikát is folytatni, de szerinte a kormány a sajátos magyar modellel meghaladta ezt a dogmát.

És a magyar sikerben itt jön a képbe ő, mert szerinte nem az történt, hogy egy befektetési ügynökség szintjére butították volna le a magyar diplomáciát, hanem csak jobban ráerősítettek a magyar külpolitika gazdasági fókuszára.

Szijjártó szerint a külpolitika nem cél, hanem eszköz, amit arra kell használni, hogy tartós növekedési pályára állítsák vele az országot.

Hozzátette, hogy persze jó külgazdasági teljesítményt nem lehet nyújtani a klasszikus diplomáciai feladatok elvégzése nélkül.

Ennyi volt Keleti Nyitás

Szijjártó szerint a Keleti Nyitás ilyen jó külgazdasági teljesítmény volt, ami 2011-ben egy jó válasz volt a világgazdasági változásokra. Ők akkor úgy látták, hogy az USA, Németország és Franciaország is ugyanúgy a keleti piacokra hajtanak. Arra viszont már nem tért ki, hogy ezeknek az országoknak a vezetői ugyanakkor sosem nevezték modellértékűnek a keleti berendezkedéseket, ha pénzt akartak szerezni tőlük.

A külügyminiszter szerint nincs igazuk azoknak, akik pusztán azért tartják kudarcnak a Keleti Nyitást, mert a célországokra irányuló magyar export tavaly 1 milliárd dollárral csökkent.

Szerinte  a Keleti Nyitás nélkül még nagyobb bukó lett volna a tavalyi  év.
A még nagyobb sikert három tényező akadályozta:

• Az ellen uniós embargó miatt leállt a magyar export Oroszország felé.
• Ukrajnában háború robbant ki, ami miatt oda sem tudtuk vinni a magyar árut.
• A Nokia komáromi üzemének bezárása.

Bár a Nokia kivonulása tényleg komoly gyomrost jelentett az Ázsiába irányuló magyar elektronikai exportnak, viszont a többi ágazaton sem lehet látni, hogy különösebben nagyobb lendületet kaptak volna a Keleti Nyitástól. Eközben a környező országoknak 2010 és 2014 között látványos gesztusok nélkül is sikerült bővíteniük a keleti exportjukat:

• a csehek 52 százalékkal
• a lengyelek 50 százalékkal
• a románok 28 százalékkal
• a szlovákok 25 százalékkal.
• Magyarország keleti exportja viszont 2010-hez képest 2014-re 3 százalékkal csökkent.

Szijjártó szerint a Keleti Nyitás befejezettnek tekinthető, mert megépítették azokat az utakat, amiken a gazdasági szereplők el tudnak indulni új piacokat szerezni.

Most ugyanezt délen

Beszélt arról is, hogy a Déli Nyitás sem egyedül a magyar kormány ötlete volt, ez is az EU vezetői között merült fel először, mert Európa a válság következtében ezeken a területeken lemaradt az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal szemben.

Mivel fizikai jelenlét nélkül nem lehet kapcsolatokat építeni ezeken a területeken, ezért felsorolta, hogy hol nyitottak új nagykövetségeket és kereskedőházakat. Hozzátette, hogy ez kis lépésekben fog kibontakozni, ezért nem kell rögtön kiröhögni őket, ha egyelőre csak annyit tudnak felmutatni, hogy sikerelült eljuttatniuk 100 ezer bábolnai naposcsibét Eritreába.

Mikor Afrikáról volt szó, adta magát a Magyarországot is érintő menekülthullám kérdése. Szijjártó azonban ebbe nem akart belemenni. Arról semmit sem mondott, hogy Magyarország mit akar kezdeni azokkal az emberekkel, akik eljutnak Magyarországig. Inkább azt a kényelmes választ adta, hogy a menekültkérdést Európán kívül kell megoldani.

Szerinte az is a megoldás része, hogy Magyarország katonákat küld a ISIS elleni koalícióba és az EU csak előre meghatározott feltételekkel ad fejlesztési támogatásokat a gazdasági stabilitás eléréséért. Valamint valahogy el kell érni, hogy Líbiában egy működő állam jöjjön létre, ami képes ellenőrizni a határait és feltartóztatni a menekülteket.

Tóásó

Szijjártó szerint a külügy Tóásó Elődnek sem adott több segítséget a hazatéréshez, mint bármelyik magyar drogfutárnak, aki Latin-Amerika valamelyik börtönében ül. Elmondta, hogy Tóásó egy ideiglenes magyar útlevelet kapott, ami egyszeri hazautazásra jogosította fel. Hozzátette, hogy ezt megadják a feleségének és a kint maradt családtagjainak is, ha kérik.

Nem lesz gyarmatosítás

Az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt nem tekinti gyarmatosításnak. Szijjártó szerint ebben konstruktív szerepet kell vinni, ha abban a formában fogadják el, ahogy azt az Európai Tanács meghatározta, akkor az Magyarországnak is növekedést fog hozni.

Mire jó a nemzetközi tanulmányok diploma?

"Mivel én is nemzetközi kapcsolatok szakon végeztek, ezért fura lenne, ha azt mondanám, hogy az ott megszerezhető tudás nem alkalmazható a külpolitikában."

Szijjártó megvédte a nemzetközi tanulmányok szakokat, amelyek mostanában elég sok kritikát kaptak a felsőoktatási államtitkártól. A külügyminiszter szerint minél több helyen zajlik ilyen képzés, a Külügyminisztériumnak annál könnyebb lesz utánpótlást találnia.