Tudják, miért lehet fontos a halálbüntetés Orbán Viktornak? Hogy kivégezhesse a trafikgondot!

2015 május 9., szombat 13:58
316

Emlékszik még valaki, hogyan jött elő a halálbüntetés?

Április 22-én halálra késeltek egy 20 éves nőt egy kaposvári trafikban. A 19 éves tettes 22 ezer forintot rabolt el az üzletből. A gyilkosság nagy felháborodást keltett, a fiatal nő értelmetlen halála sokakat megérintett.

Nagyon hamar előkerült a fóliakérdés. A trafiktörvény kimondja, hogy a trafikokat kívülről nézve ne lehessen látni cigarettásdobozt. Vagyis a törvény lényegében megtiltja, hogy be lehessen kívülről látni a boltba. (A másik megoldás az lenne, hogy az áru a boltban belülről se legyen látható, ez azonban teljesen életszerűtlen).

A trafikosoknak készült arculati kézikönyv fóliázást vagy sötétített kirakatüveget mutat be követendő példákként az üzletek tulajdonosainak (a törvény erre vonatkozó részéről a Mandiner írt alapos cikket).

Nagyon hamar cikkek sora jelent meg arról, hogy a trafiktörvény árutakarásra vonatkozó része mennyire veszélyes. Trafikosok nyilatkoztak, hogy ez kész felhívás a rablásokra. Előkerültek statisztikák, hogy  milyen sok trafikot rabolnak ki, és ez vélhetően összefügg azzal, hogy a trafikoknál sokkal kisebb a kockázat, hiszen az utcáról nem látszik, hogy rablás van.

Már-már népmozgalom indult. Néhány trafikos önkényesen bejelentette, hogy leveszi a fóliát. Kezdett kínossá válni megint a trafiktörvény, ahogy az már futott néhány igen kínos kört: a megszavazásakor, a trafikok kiosztásakor, és amikor tavaly az USA magyarországi képviselője az állami korrupció egyik közismert példájának nevezte a trafiktörvényt. És odáig is eljutottunk, hogy Lázár János egy sajtótájékoztatón megígérje, esetleg felülvizsgálják a fóliázási kötelezettséget. (A trafiktörvényt Lázár János nyújtotta be az előző ciklusban.)

A gyilkossági ügyből az lett, hogy a kormány magyarázkodni kényszerült, és a fideszes törvényhozók felelőtlensége napi témává vált.

Lázár április 23-án mondta, hogy ő maga kezdeményezi majd a sötétítési kényszer eltörlését esetleg. Orbán Viktor 28-án mondta először, hogy a kaposvári gyilkosság után napirendre kellene venni a halálbüntetés ügyét: „Nagyon sokan vannak, akik azt hisszük, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk.”

Azóta rengeteg cikk, vita gerjedt ebből, és a kormányfő is napirenden tartja a kérdést, utoljára május 8-án beszélt róla a Kossuth Rádióban.

Nemzetközi botrány lett, elítélte az ötletet az Európai Parlament elnöke, az Európai Bizottság előző elnöke és a mostani bizottság elnök-helyettese is.

Itthon naponta többször jelennek meg publicisztikák, szakértők sora szólalt már meg, minden párt közleményt és sajtótájékoztatót tartott.

A Jobbik miatt hozta volna elő Orbán?

A halálbüntetés felvetéséről szóló elemzések jellemzően két dologra jutottak: egyrészt arra, hogy a Fidesz már megint a Jobbik kottájából olvas, és lehet-e ennek politikai haszna számukra, főleg Tapolca után. Hiszen a halálbüntetés visszaállítását az utóbbi években a Jobbik követelte (még sokkal régebben pedig Horn Gyula emlékezett meg róla meleg szavakkal).

A másik nagy konklúzió ez volt: az egész téma csak blöff, hiszen nyilvánvaló, hogy az EU-ban tilos a halálbüntetés, és Orbán Viktor is megerősítette, hogy csak akkor lenne mód a bevezetésére, ha az EU törvényei megváltoznának. Erre viszont semmi esély.

Akik pedig a két szempontot összekötötték, azok rájöhettek, hogy a második megállapítás érvényteleníti az elsőt. Hiszen ha úgyse lehet bevezetni, akkor a Jobbik vitorlájából nem lehet kifogni a szelet azzal, hogy a témára ráerősítenek, aztán nem csinálnak semmit se. Az erre vevő közönségnek inkább tűnik bénának a kormány a végén, mintsem olyan szimpatikusnak, mint a hóhér után kiáltó Jobbik.

Akkor minek?

A Google hírkeresője az elmúlt egy hónapból mintegy 90 cikket talál a „fólia” szóra. A „halálbüntetés” viszont ugyanebből az időszakból legalább 250 cikkben szerepel. Ráadásul a „fólia”, „fóliázás”, „trafik kirakata”, „trafik elsötétítése” témában a cikkek túlnyomó része áprilisban készült, májusra a téma lepörgött. 28-a óta viszont egyenletesen sűrű a halálbüntetés témája.

Lehet, hogy a téma felvetésének értelmét nem ott kell keresni, hogy miért lett jobb a Fidesznek attól, hogy a pártelnök-miniszterelnök útjára engedte ezt a szellemet. Hanem talán ott kell keresni az értelmét, hogy lehetett-e volna sokkal rosszabb a Fidesznek, ha hagyja, hogy a kaposvári gyilkosság nyomán ne változzon a cikkek és a hétköznapi beszélgetések témája.

Még az is lehet, hogy valamennyi kárt így is okoz a pártnak a halálbüntetés felvetése. De akkorát biztosan nem, mintha a fóliázási ügy tovább dagadt volna, és tényleg kikényszerítette volna a közvélemény, hogy meg kelljen változtatni a törvényt.

Lázár 23-i revíziós ajánlata óta a törvény módosításának lehetősége még egy hétig volt téma. Májusban a fideszesek már nem beszéltek róla, legfeljebb olyan értelemben, hogy kimondottan a fóliázás eddig sem volt kötelező, tehát a nyavalygás ezen értelmetlen.

Úgy néz ki, hogy nem kell meghátrálni és elismerni, hogy nem lett tökéletes a trafiktörvény. Inkább beszéljenek az emberek az akasztásról, mint arról, hogy át kellett írni egy fiatal nő halála miatt az egyébként is kínos törvényt.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt