Tudják, miért lehet fontos a halálbüntetés Orbán Viktornak? Hogy kivégezhesse a trafikgondot!

Emlékszik még valaki, hogyan jött elő a halálbüntetés?

Április 22-én halálra késeltek egy 20 éves nőt egy kaposvári trafikban. A 19 éves tettes 22 ezer forintot rabolt el az üzletből. A gyilkosság nagy felháborodást keltett, a fiatal nő értelmetlen halála sokakat megérintett.

Nagyon hamar előkerült a fóliakérdés. A trafiktörvény kimondja, hogy a trafikokat kívülről nézve ne lehessen látni cigarettásdobozt. Vagyis a törvény lényegében megtiltja, hogy be lehessen kívülről látni a boltba. (A másik megoldás az lenne, hogy az áru a boltban belülről se legyen látható, ez azonban teljesen életszerűtlen).

A trafikosoknak készült arculati kézikönyv fóliázást vagy sötétített kirakatüveget mutat be követendő példákként az üzletek tulajdonosainak (a törvény erre vonatkozó részéről a Mandiner írt alapos cikket).

Nagyon hamar cikkek sora jelent meg arról, hogy a trafiktörvény árutakarásra vonatkozó része mennyire veszélyes. Trafikosok nyilatkoztak, hogy ez kész felhívás a rablásokra. Előkerültek statisztikák, hogy  milyen sok trafikot rabolnak ki, és ez vélhetően összefügg azzal, hogy a trafikoknál sokkal kisebb a kockázat, hiszen az utcáról nem látszik, hogy rablás van.

Már-már népmozgalom indult. Néhány trafikos önkényesen bejelentette, hogy leveszi a fóliát. Kezdett kínossá válni megint a trafiktörvény, ahogy az már futott néhány igen kínos kört: a megszavazásakor, a trafikok kiosztásakor, és amikor tavaly az USA magyarországi képviselője az állami korrupció egyik közismert példájának nevezte a trafiktörvényt. És odáig is eljutottunk, hogy Lázár János egy sajtótájékoztatón megígérje, esetleg felülvizsgálják a fóliázási kötelezettséget. (A trafiktörvényt Lázár János nyújtotta be az előző ciklusban.)

A gyilkossági ügyből az lett, hogy a kormány magyarázkodni kényszerült, és a fideszes törvényhozók felelőtlensége napi témává vált.

Lázár április 23-án mondta, hogy ő maga kezdeményezi majd a sötétítési kényszer eltörlését esetleg. Orbán Viktor 28-án mondta először, hogy a kaposvári gyilkosság után napirendre kellene venni a halálbüntetés ügyét: „Nagyon sokan vannak, akik azt hisszük, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk.”

Azóta rengeteg cikk, vita gerjedt ebből, és a kormányfő is napirenden tartja a kérdést, utoljára május 8-án beszélt róla a Kossuth Rádióban.

Nemzetközi botrány lett, elítélte az ötletet az Európai Parlament elnöke, az Európai Bizottság előző elnöke és a mostani bizottság elnök-helyettese is.

Itthon naponta többször jelennek meg publicisztikák, szakértők sora szólalt már meg, minden párt közleményt és sajtótájékoztatót tartott.

A Jobbik miatt hozta volna elő Orbán?

A halálbüntetés felvetéséről szóló elemzések jellemzően két dologra jutottak: egyrészt arra, hogy a Fidesz már megint a Jobbik kottájából olvas, és lehet-e ennek politikai haszna számukra, főleg Tapolca után. Hiszen a halálbüntetés visszaállítását az utóbbi években a Jobbik követelte (még sokkal régebben pedig Horn Gyula emlékezett meg róla meleg szavakkal).

A másik nagy konklúzió ez volt: az egész téma csak blöff, hiszen nyilvánvaló, hogy az EU-ban tilos a halálbüntetés, és Orbán Viktor is megerősítette, hogy csak akkor lenne mód a bevezetésére, ha az EU törvényei megváltoznának. Erre viszont semmi esély.

Akik pedig a két szempontot összekötötték, azok rájöhettek, hogy a második megállapítás érvényteleníti az elsőt. Hiszen ha úgyse lehet bevezetni, akkor a Jobbik vitorlájából nem lehet kifogni a szelet azzal, hogy a témára ráerősítenek, aztán nem csinálnak semmit se. Az erre vevő közönségnek inkább tűnik bénának a kormány a végén, mintsem olyan szimpatikusnak, mint a hóhér után kiáltó Jobbik.

Akkor minek?

A Google hírkeresője az elmúlt egy hónapból mintegy 90 cikket talál a „fólia” szóra. A „halálbüntetés” viszont ugyanebből az időszakból legalább 250 cikkben szerepel. Ráadásul a „fólia”, „fóliázás”, „trafik kirakata”, „trafik elsötétítése” témában a cikkek túlnyomó része áprilisban készült, májusra a téma lepörgött. 28-a óta viszont egyenletesen sűrű a halálbüntetés témája.

Lehet, hogy a téma felvetésének értelmét nem ott kell keresni, hogy miért lett jobb a Fidesznek attól, hogy a pártelnök-miniszterelnök útjára engedte ezt a szellemet. Hanem talán ott kell keresni az értelmét, hogy lehetett-e volna sokkal rosszabb a Fidesznek, ha hagyja, hogy a kaposvári gyilkosság nyomán ne változzon a cikkek és a hétköznapi beszélgetések témája.

Még az is lehet, hogy valamennyi kárt így is okoz a pártnak a halálbüntetés felvetése. De akkorát biztosan nem, mintha a fóliázási ügy tovább dagadt volna, és tényleg kikényszerítette volna a közvélemény, hogy meg kelljen változtatni a törvényt.

Lázár 23-i revíziós ajánlata óta a törvény módosításának lehetősége még egy hétig volt téma. Májusban a fideszesek már nem beszéltek róla, legfeljebb olyan értelemben, hogy kimondottan a fóliázás eddig sem volt kötelező, tehát a nyavalygás ezen értelmetlen.

Úgy néz ki, hogy nem kell meghátrálni és elismerni, hogy nem lett tökéletes a trafiktörvény. Inkább beszéljenek az emberek az akasztásról, mint arról, hogy át kellett írni egy fiatal nő halála miatt az egyébként is kínos törvényt.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.