Tele vannak méreggel a hamis Rubik-kockák

Káros, mérgező anyagokat találtak több, piacon kapható Rubik-kockában.

Az újrahasznosított mérgező anyagokat is tartalmazó műanyagokat az IPEN és az Arnika nevű szervezetek vizsgálták, a vizsgálatban azonban több Közép-Európában működő környezetvédő szervezet vett részt, magyar részről a Greenpeace segített be.

)

A jó hír az, hogy az eredeti, Magyarországon (és Csehországban) gyártott logikai játékok tisztának bizonyultak, viszont a szerb, kínai és belorusz példányok már komolyan szennyezettek voltak a "környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal", azaz POP-okkal.

A méregmentes jövőért küzdű Arnika és IPEN nevű szervezetek persze nemcsak a Rubik-kockákra voltak kíváncsiak.

)

Az ugyanis, hogy ilyen anyagokat találtak az újrahasznosított műanyagból készült játékban, felvillantja annak az újabban kialakult gyakorlatnak a kockázatatát is, hogy a tipikusan újrahasznosított műanyagokból készülő termékek (gyerekjátékok, evőeszközök, egyéb használati tárgyak) vizsgálatát és a szabályozást is szigorítani kellene.

Hiába tilt be egy ENSZ-egyezmény egy bizonyos anyagot, ha az újrahasznosításra a tiltás nem vagy csak részben terjed ki. (A betiltott anyagok listája.)

Az előmérések során a cseh és az örmény minták tisztának bizonyultak, ezért csak a magyar, a kínai, a szerb és a fehérorosz mintákat vizsgálták tovább, ezeket az eredményeket kapták:

))

A brómozott szénhidrogének (pontosabban polibrómozott-difenileket, PBDE-ket) túlnyomó részét elméletileg már előállítani sem lehetne a stockholmi egyezmény szerint, nemhogy gyerekjátékokat készíteni belőle. Pozitív tulajdonságuk miatt tömegesen használta a könnyűipar, például rendkívül égésállóak, ugyanakkor nagyon mérgezőnek tűnnek:

„Kutatások a hormonrendszert befolyásoló hatásukra találtak bizonyítékot, ami összefügghet rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést, az idegrendszert károsító tulajdonságukkal.” (via)

Az újrahasznosítás során viszont simán ismét a fogyasztók elé kerülhetnek: a leselejtezett, még a tiltás előtti időkből származó műanyagok (GPS-ek, irodai eszközök, számítógépek stb.) műanyag, égésálló alkatrészei tartalmaznak ilyen anyagokat. Ha pedig újrafelhasználják ezeket a műanyagokat (habszivacsként vagy műanyag alkatrészként), ismét a piacra kerülnek.

És bár ezek a szintetikus vegyületek POP-kként ugyan fent vannak a tiltólistán, újrahasznosításukra - bizonyos határértékek biztosítása mellett - 2030-ig felmentést adott a stockholmi egyezmény: a Penta- és az OctaBDE-k esetében 50 ppm (azaz egymillió részecskéből 50 legfeljebb), a DecaBDE-k esetében 1000 ppm-ig ezek is újrahasznosíthatók.

A környezetvédők szerint viszont a DecaBDE sem veszélytelenebb mint az öt és nyolc bróm atomot tartalmazó társai, így a nemzetközi egyezményben meghatározott határértéket legalább 50-re kellene csökkenteni az ezerről, de még jobb lenne tovább csökkenteni a káros anyagok határértékeit, egyre nyilvánvalóbb ugyanis káros hatásaik .

A tanulmány megjegyzi, hogy a károsabb, de olcsóbb technológiával előállított termékek nagyobb eséllyel találnak maguknak helyet a piacokon, így gyorsabban is terjednek, mint egészségesebb, de drágább technológiával készülő társaik. (Az alapkivitelből az eredeti magyar pl. 8, a kínai 6 dollár)

Mint az a mérést végző szervezetek öszefoglaló anyagából is kiderül, szakértők már korábban figyelmeztettek annak veszélyére, hogy a stockholmi egyezménnyel betiltott POP-k közül több anyag a jövőben az újrahasznosítással ismét forgalomba kerül, ha pedig bizonyos anyagokkal (mint a DecaBDE-kkel) kivételeznek, természetes, hogy megnő a koncentrációjuk a műanyag termékekben.

A tanulmányt Genfben, a vegyi anyagokkal és hulladékokkal foglalkozó ENSZ-egyezmények konferenciáján (COP-7) mutatták be szerdán, ahol dönthetnek újabb anyagok betiltásáról, illetve a határértékek szigorításáról. Magyarország 2008-ban csatlakozott az egyezményhez. (IPEN-Arnika/444)