Az mégse járja, hogy az állami fogadáson lökdösődni kell

Amíg megmagyarázom, megcsinálom - idézte Ybl Miklóst, a Várkert Bazár tervezőjét L. Simon László államtitkár azon az építészeti konferencián, amelynek témája a Budai Vár 200 milliárd forintra tervezett átalakítása volt. L. Simon szerint a kormány is valahogy így állt neki a Vár évtizedekig halogatott, mára szerinte elodázhatatlanná vált megújításához. Aztán persze nagyon sokszor elmondta, hogy a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni, ezt a konferenciát is ilyennek szánták.

Fotó: kormany.hu

Hogy miért elodázhatatlan a Vár felújítása, az egyáltalán nem derült ki most sem, pedig L. Simon - politikustól egészen elképesztő módon - nem töltötte ki a neki szánt időkeretet. Amit szavai szerint orvosolni kell, az a második világháború és a kommunizmus pusztítása, mert az utóbbi L. Simon szerint legalább annyira súlyos volt, mint a Vár lerombolása. Visszatérő fájdalom például, hogy Kádárék nyilván provokációs célból a Palotába költöztették a Munkásmozgalmi Múzeumot. Ezt azért azóta orvosolták.

A sürgető cél amúgy az, hogy a Várnak

"végre méltó turisztikai versenytársává kell válnia a környező fővárosok hasonló negyedeinek úgy, hogy a hazai kulturális és szellemi élet, illetve az ország egyik jelképes közjogi központja lesz belőle".

És errő szól a legalább tíz, de inkább ennél is hosszabb időre kalkulált Nemzeti Hauszmann Terv, aminek a vezetője éppen L. Simon.

Az államtikár szerint természetes, hogy ilyen vállalkozás nem történhet meg viták, nézetek ütköztetése és konfliktusok nélkül. Ezt ezen a konferencián nem úgy kell elképzelni, hogy szót kapnak a beruházás ellenzői, ők nem kaptak meghívót, bár időnként azért szóba kerülnek. A Miniszterelnökség és az építész kamara mellett szervező volt a Művészeti Akadémia is. Az MMA elnöke, Fekete György köszöntette is a megjelenteket, sőt, a nagy munkához felajánlotta az akadémia szellemi potenciálját. Reményei szerint "a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához". Egy hosszabb gondolatmenetet pedig azzal zárt le, hogy most végre a jó, az igaz és a szép erői szabályozzák újra a sorsunkat.

A jó, az igaz és a szép erői. L. Simon és Fekete Fotó: kormany.hu

A 200 milliárdos beruházást a jelenlegi helyzetben totálisan felesleges presztizsberuházásnak tartó ellenoldal éppen a múlt héten szervezett ellenkonferenciát. Erre L. Simon is utalt, és válaszolt is néhány felvetésükre. Például:

  • A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és rendszerek politikai restaurálása
  • Kapaszkodjanak meg, már a Gyurcsányék is reprezentációs célokra akarták használni a Várat.
  • A Palota 98 százalékban kulturális célokat fog szolgálni, de alkalmassá kell tenni reprezentatív állami funkciók befogadására is.

Ez a reprezentációs dolog eléggé beakadt L. Simonnál és a politikusoknál. Az államtitkár szerint azért, mert nem lehet nagy fogadásokat tartani például a Parlamentben.

Ha Ön Kossuth-, Széchenyi-díjas, vagy nagykereszt-tulajdonos, esetleg közeli rokon, akkor tudja, hogy mi megy a Kossuth-díjak átadásánál. Ha nem, L. Simon most elmesélte. Ott vannak az állami vezetők, a kitüntetettek, kitüntetettként legfeljebb két hozzátartozó, és amikor átmennek a Kupolateremből koccintani és enni a Parlament legnagyobb termébe, a Vadászba, útközben már szabályos lökdösödés alakul ki.

De lehetetlen állapotok vannak a Sándor-palotában is. L. Simon nemrég volt ott egy 260 fős fogadáson, állandóan összeakadt a pincérekkel és a vendégekkel. Pedig csak állófogadás volt, nem is ültetett. L. Simon szerint egy 200-300 fős delegáció nem ritka, Orbán is vezetett már ilyen nagy delegációt. Nem véletlen, mesélte L. Simon, hogy amikor megépült a Várkert Bazár, akkor Áder János élénken érdeklődött, hogy lesz-e benne nagy terem, ahol tisztességes fogadásokat lehet tartani.

Ha elkészül a Palota átalakítása, akkor olyan fogadások lesznek ott, hogy L. Simon is kényelmesen el fog férni. Ehhez persze ki kell majd rakni onnan például a Széchényi Könyvtárat, és költözik a Nemzeti Galéria is. A tervek szerint valamilyen kiállítótermek lesznek, nem tudni pontosan, milyenek és felújítják a díszlépcsőt is. L. Simon szerint a két világháború között jegyért lehetett megnézni a Palotát, a turisták most is bemehetnek majd, már persze ha nem valami nagy állami fogadásra készülnek éppen.

Azért, hogy a felújítás mintájának szánt, 70 négyzetméteres Szent István termet (ami az 1900-as párizsi világkiállításra készült, jól dokumentált) vissza tudják állítani, részben kiköltöztetik a Budapesti Történeti Múzeumot is.

De nemcsak a Palotában lesz a politikusok által annyira vágyott szép nagy tér (ami egyébként azért máshol van, például a Magyar Tudományos Akadémia díszterme). A már szerkezetkész, a Vár oldalába fúrt mélygarázs fölé, a Dózsa György téren visszaépítik az egykori Lovardát.

A Lovarda. Fotó: fortepan.hu

Ez még simán megmenthető állapotban vészelte át a világháborút, mégis elbontották, feleslegesen.

A megsérült Lovarda. Fotó: fortepan.hu

Ebben aztán akkora tér van, hogy akár lovaskocsis fogadásokat is lehet majd tartani a vendégeknek. És ezen a jelenleg csupaszra bontott részen visszaállítják a Lovarda mellett a testőrség egykori épületét és az új átjárót nyitó Stöckl-lépcsőt is. A tervezésre, dokumentációra, régészeti munkákra összesen 5,5 milliárdot fordít a kormány. 2016-ra épülnének újra. Kritikusok szerint az egykor a környezetébe illeszkedő Lovarda egyszerűen már túlságosan nagy lesz az azóta megváltozott Várban. L. Simonék szerint a turisták majd ámulhatnak az oda álmodott - alighanem lovas - produkcióktól.

L. Simon szerint egyébként azért ragaszkodnak a Palota munkálatait az elhunyt Ybltől átvevő Hauszmann terveihez és munkáihoz, mert az volt a Vár szerves fejlődésének utolsó korszaka, utána jött a háború és a kommunisták valóságos erőszakot jelentő átalakítási munkái, amit politikai szándékok vezettek.

Az államtitkár szerint ahol lehet, hitelesen állítják majd vissza az épületeket. De vannak még kérdések. Így például az évtizedekig romos, csak ideiglenesen kipofozott egykori Honvéd Főparancsnokság épülete, éppen az Orbán új munkahelyének kiszemelt Karmelita-kolostor előtt. Most egyszintes, miközben korábban ennél nagyobb volt. Vagy tetőt kap a mostani állapotában, vagy helyreállítják teljesen vagy visszabontják. Addig is Csontváry-kiállítás lesz ott.

Az új miniszterelnökségi dolgozó is kibővül majd. Például a korábbi tábori püskökség helyén egy épülettel. Erre tervpályázatot írnak majd ki fiatal magyar építészeknek. L. Simon ebből is látszik, hogy lesz helye a kortárs építészetnek is.

Hogy mindez mennyibe kerül majd, azt még nem tudni. A Hauszmann-tervben 200 milliárd szerepel, de L. Simon szerint folyamatosan bővülnek a feladatok. Ráadásul az új miniszterelnökség kialakítása ebben nincs benne. Aminek az áráról korábban L. Simon azt mondta:

"Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni".

Miközben úgy tűnik, hogy a legfontosabb kérdések azért eldőltek már a Várról (könyvtár, galéria kiköltöztetése, Lovarda, testőrség, Stöckl-lépcső visszaépítése, Miniszterelnökség új helyének kialakítása), a társadalmi párbeszéd szükségességét hangoztató L. Simon szembesülhetett azzal, hogy nagyon sokan nagyon sok igénnyel jelentkeznek még.

Csak itt például a következő javaslatok hangoztak el. Az Orbán új munkahelyének kinézett Karmelita-kolostor helyén a magyar szokásjogot évszázadokra meghatározó gyűjteményt szerző Werbőczy István palotája állt. Werbőczynek mostanra nincs szobra Magyarországon, hát most lehetne ott valami. Valamint a Dísz téren lenne a helye annak az alkotásnak, ami már jó ideje Athénba rekedt, és Hunyadi Lászlóra emlékezik. L. Simon szerint nem ez a fórum volt a legalkalmasabb ezeknek a kéréseknek a felvetésére, azonnal választ nem tud adni, de visszatérnek majd erre. És ő maga hozta szóba azt a kezdeményezést, hogy a felújításban szintén érintett egykori Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagógát tárják fel újra. Ez korábban egyszer már megtörtént, majd visszatemették. L. Simon azt mondta: a kormány nyitott a kérésre, pénz viszont egyelőre erre nincs.

Az államtitkár így foglalta össze, hogy mi a terv a Várral:

A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányosság rendhez való egészséges viszonyát tükrözze. A kormány ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a palotaegyüttest és a Budai Várat, hogy egykori pompáját és fényét visszanyerve méltó funkciót tölthessen be a magyar nemzet életében.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.