• 1. Egyre több a szegény családban élő gyerek Magyarországon.
• 2. Eközben a magyar állam egyre kevesebbet költ a közoktatásra. Kevesebbet, mint mások a környékünkön.
• 3. A rendszer egyre inkább szegregál, a hátrányos helyzetű diákokat sokszor elkülönítve oktatják.
• 4. A hátrányos helyzetű gyerekek gyengébben teljesítenek az iskolában, a középsulit már sokan nem fejezik be közülük.
• 5. Akinek csak 8 általánosa van vagy szakmunkás végzettsége, ne adj' isten funkcionális analfabéta, az nehezen talál munkát, és ha talál is, akkor kevesebbet keres, mint aki mondjuk érettségit szerzett.
• 6. Ezeknek az embereknek a gyerekei emiatt többnyire szegénységbe születnek.
• 7. Vissza az 1. ponthoz.

Leegyszerűsítve így működik ma Magyarországon a közoktatás, vagy legalább is nagyon sokszor így működik. Ez nem valami hipotézis, vagy néhány személyes tragédia tapasztalata, a fenti megállapítások többségét kimérték a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Az ő eredményeik egy részéről, például a tanköteles kor leszállításának szomorú következményei itt már részletesen írtunk. Kedden délelőtt a kutatás vezetői az Akadémián mutattak be még pár fontos adatot.

Szóval sorban a dolog így néz ki.

1. A szegény gyerekek aránya 2007 és 2013 között.

2. Egyre kevesebbet költ Magyarország a sulikra a GDP arányában.

3. A rendszer egyre gyakrabban különíti el a hátrányos helyzetű gyerekeket a jobb háttérrel rendelkezőktől.

4. A hátrányos helyzetű gyerekek és a szakiskolákban tanulók között relatív sokan ismételnek évet.

4.1 A szakiskolákban tanuló 16 éves gyerekek 10+ százaléka funkcionális analfabéta. Az MTA-n tartott előadásból az is kiderült, hogy az ilyen gyerekek 5 százaléka 16 éves, mire elkezdené a középiskolát. Ez most már a tankötelezettség leszállítása miatt nem is mindig sikerül nekik.

5. Az pedig az Érettségi védelmében című, pár hónappal ezelőtt készült MTA-s anyagból derül ki, hogy a szakmunkásképzőt vagy gimnáziumot végzett fiatalok nem csak könnyebben találnak munkát, de ugyanazért a munkáért több pénzt is kapnak, mint azok, akik csak szakiskolába jártak.

Ezek alapján nem nehéz belátni, hogy a szegénységben élő és / vagy hátrányos helyzetű családok gyerekinek jó része miért halad nehezen az iskolában. Aki a szakiskolákba szorul, vagy azt sem tudja elvégezni, akit nem tudnak megtanítani rendesen írni-olvasni 10 év alatt, az nagyon nehezen talál stabil munkát. Szegénységben fog élni, és így valószínűleg az ő gyerekeikre is ugyanaz a sors vár, mint amin már neki is jutott.