Újraindul a postaláda-demokrácia, pedig úgy tűnt, hogy a munkahelyekről szóló, 2012-es nemzeti konzultáció látványos kudarca után ezt ebben a formájában már nem erőlteti a kormány. Akkor a több mint 8 millió kérdőívből mindössze 690 ezer érkezett vissza kitöltve. Nem volt olcsó, mindennel együtt 1,2 milliárdba került a kormány önigazolást kereső akciójának újabb eleme.

Majd sokáig semmi. Orbán ugyan bejelentette 2012 decemberben azt is, hogy miután az Alkotmánybíróság megakadályozta az önkormányzatokat a hajléktalanok utcai üldözésében, majd ő megkérdezi az embereket, hogy akkor írassa-e át az alaptörvényt.

"Életszerűtlennek tartom az Alkotmánybíróság döntését, de köteles vagyok tiszteletben tartani. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez egy rossz szabály. Következésképpen, szeretném megváltoztatni. Először szeretném megtudni, hogy csak én gondolom-e ezt így, vagy még sokan vannak ebben az országban. Ugyanis nemcsak kisebbség, hanem többség is létezik, az ő véleményük is nyom a latban. Ezért nemzeti konzultációt fogok indítani (Közbeszólások az MSZP soraiból: Már megint?) a megyei jogú városokban, hogy kikérjem az ott lakó emberek véleményét, hogy mit szeretnének ezzel a kérdéssel tenni. És ha az, amit ők tenni szeretnének, eltér attól, mint amit az Alkotmánybíróság helyesnek tart, akkor olyan alkotmányos szabályokat fogunk ide beterjeszteni, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata ebben a kérdésben érvényesüljön. Ez az első kérdés. (Taps a kormánypártok soraiban.)"

Végül ebből egy, a fideszes polgármesterekkel megtartott konzultáció lett.

A nagy tiltakozások miatt visszavont netadó helyett bedobott, és Deutsch Tamásra bízott internetes konzultáció pedig nem lát borítékot, online lehet kitölteni. Ez jelentősen csökkenti a költségeit a pótcselekvésnek.

Most viszont már nyomják Orbán leveleit, nyolcmillió példányban, amiben egymilliárdért minden eddiginél demagógabb, ócskább trükkel próbálja alátámasztani az év elején felkapott, majd kis időre ejtett kommunikációs paneljét, a benvádorlók elleni gyűlölet felkorbácsolását. Hogy hogyan hazudik már a kérdésekben is, és miként manipulálja eleve a válaszokat az Orbán nevében kiküldött levél, arról itt írtunk.

"Mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk".

Orbán a több városban megtartott fórumok után 2010 szeptemberben indította el a nagy levelezését a nemzettel. Először a nyugdíjasoknak kiküldött, a kormány döntéseit népszerűsítő kérdőívben kérdezett alá a nyugdíjasoknak. Meglepő érdektelenségbe fulladt, egy hónap alatt mindössze 200 ezren válaszoltak, a végleges szám nem is ismert.

Ez még az a nemzeti konzultáció volt, aminél azt mondták, hogy pártként a Fidesz állja a levelek költségeit. Igaz, pár hónappal később a Miniszterelnökség már azt közölte a hvg-vel, hogy a kérdőíveket – amelyek száma 2,9 millió volt – „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) készítette el és postázta ki összesen 222 millió 273 ezer forintért.” Ezután Orbán megsorozta levelekkel a nyugdíjasokat, szintén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság pénzéből.

A későbbi nemzeti konzutálcióknál már szóba sem került, hogy a Fidesz állná a költségeket, a Miniszterelnökség finanszírozta azokat.

Az első, mindenkinek kiküldött kérdőív az alaptörvényről szólt, 2011 februárban. Bár itt akár indokolt lett volna, Orbánék sem ekkor, sem később nem írtak ki fontos kérdésekben népszavazást. Persze nem is lenne könnyű dolguk, mert ők maguk szűkítették le azokat a témákat, amikben egyáltalán meg lehet kérdezni népszavazáson az emberek véleményét. Ez nyilván inkább ellenzéki műfaj, nálunk csak olyan jelentőségű ügyekben írt ki népszavazást a kormány, mint a NATO- vagy EU-csatlakozás.

Helyette alkalmazták a nemzeti konzultációnak álcázott nemzeti konzultációt. Ami, ha népszavazás lett volna, minden esetben csúnyán megbukott volna.

Egy népszavazás érvényességéhez a jelenlegi szabályok szerint az kell, hogy a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon. Ehhez képest a nyolcmillió kérdőíves három nagy nemzeti konzultáció aktivitása így alakult:

2011. február, az alaptörvényről - 917 ezer válasz

2011. május, szociális kérdésekről - 1 millió 140 ezer válasz, kiküldött levelek 11,3 százaléka

2012. május, munkahelyekről - 690 ezer

Vagyis, a legsikeresebb is csak alig valamivel tíz százalék feletti volt, de akkor lejjebb is vitték a korhatárt, a 16 éveseket is kérdeztek már.

A Fidesz még saját szavazótáborának egészét sem tudta bevonni a nemzeti konzultációba, nemhogy a társadalom többségét.

De ha pénzben rengeteget is vittek a konzultációk (az első 500 millió körül, a második 860 millióba, a harmadik mindennel együtt 1,2 milliárdba került), a kormány arra hivatkozott, hogy egy népszavazás ennek ötszörösébe került volna. Egy nagymintás közvéleménykutatás viszont sokkal kevesebből megvan, ami pontosabban reprezentálta volna a társadalmat, hiszen - elvileg - a válaszadókról keveset tudni.

Adatkezelési aggályok ugyanakkor folyamatosan kísérik a nemzeti konzultációkat, a kérdőíveken lévő vonalkódról például korábban azt mondta Szijjártó Péter, hogy "A személyes adatokra azért lesz szükség, mert a szociális konzultációt újabb konzultációk fogják követni, ezért került sor a változtatásra, és immár lehetőség nyílik a nemzeti konzultációban való részvételre elektronikus úton is". Az adatvédelmi biztos ugyanakkor megtiltotta az adatbázis létrehozását.

A kormány szempontjából a nemzeti konzultációk nagy előnye a népszavazással szemben az, hogy a válaszok az égvilágon semmire sem kötelezik a kérdezősködő miniszterelnököt. Persze nem is kockáztatnak, vagy álkérdésekkel vagy nagyon manipulált felvetésekkel igyekeznek olyan válaszokat kapni, ami önigazolási alapot teremt. És bár Orbán szívesen hangoztatja, hogy minden fontos kérdésben megkérdezi az embereket, valahogy a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy a vasárnapi zárva tartás nem került be egyetlen nemzeti konzultáció kérdései közé. Miközben egy olyan, mindenkit lázban tartó téma, mint ez, igen:

"Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld. Ön mit gondol?"

Ráadásul sokszor a látszatra sem sikerül adni: az új alkotmányról szóló nemzeti konzultációban még a válaszok beérkezésének végső határidejét sem várták meg a törvény benyújtásával. Amit Orbán úgy oldott meg, hogy a parlamentben ismertette a konzultáció eredményeit, és megkérte a képviselőket, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be a tervezethez a válaszok alapján. Itt egyébként - igen ritka alkalom - volt egy olyan kérdés, amiben nem az Orbán által támogatott válasz kapott többséget.

"Bár jómagam is azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy a gyermekvállalás felelősségét elismerő plusz szavazati jog segíthetne például a népességfogyás lassításában és megállításában, a válaszokból kiderül, hogy az emberek jelentős többsége ezt nem támogatja, más megoldást várnak erre a problémára"

- mondta Orbán.

Péntek óta tudjuk, hogy Orbán Viktor szerint a tábora összezavarodik, ha nem kap megfelelő tájékoztatást, nemzeti konzultációkban azért ritkán veszítik el a tájékozódási pontokat. Ez mégis előfordult. Arra a kérdésre például, hogy az államadósságnak legyen-e maximális szintje, a kérdőíveket visszaküldők 53 százaléka mondott igent, 39 százalék szerint gazdasági krízishelyzetben el lehet szállni kicsit. Az alaptörvény a kisebbségi állaspontot vette át, vagyis különleges helyzetekben meghaladhatja az ötven százalékot az államadósság mértéke.

Aztán előfordul az is, hogy valahogy mást ért a kormány az igenen, mint a válaszadók.

Nagyon jól hangzik. Ehhez képest a kormány beemelt az alaptörvénybe pár általános környezetvédelmi alapvetést, miközben megszüntette a jövő nemzedékek érdekeinek megjelenítésére és képviseletére hivatott különbiztos intézményt. Nem mintha korábban ez olyan erős bástya lett volna, de legalább szimbolikus. A feladatot besöpörték az egy általános biztos alá, szűkítve a lehetőségeket.

De az sem világos, hogy mi lett volna a helyes válasz a konzervatív oldalon erre a kérdésre:

„Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével.”

A családok autóvásárlási kedvezményét pedig nem támogatták a válaszadók (35 százalék igen 62 százalék nemmel szemben).

És persze az is előfordul, hogy a kormány szándékosan olyan kérdést dob be, amiről lehet tudni, hogy az unió nemet fog rá mondani. Ilyen ez a kérdés is:

Itt nem az volt a valódi kérdés, amit a felvetés sugall, hogy kiszabhat-e a bíróság életfogytiglani börtönt vagy sem, hanem az, hogy az ügyeket kötelező legyen elővenni 20 év után. Ez nem jelenti azt, hogy ekkor automatikusan elengedik az elítéltet, csak megvizsgálják, lehet-e erről szó. Ha nincs erre ok, akkor börtönben marad az életfogytiglanra ítélt bűnöző. A kormány azonban ezt a kiskaput sem akarta nyitva hagyni, de Brüsszel nyomására kénytelen volt engedni.

Vagy ott volt a devizahitelek betiltása. A megkérdezettek, ha nem is olyan nagy többséggel, de támogatták. 54,4 százalék mondta azt, hogy nem szabad megengedni a deviza alapú lakáshitelt, 33,8 százalék szerint a tiltás már elérte a célját, csak a fölvételt kell szigorúbbá tenni. A kormány be is próbálkozott, nagyot szigorított, szinte lehetetlenné tette a hitelfelvételt, az EU viszont kötelezettszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert úgy ítélték meg, hogy a korlátozás sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét.

És már előre tudható, hogy uniós jogszabályok alapján lehetetlen lesz eleget tenni annak a kormányfő által támogatott, a bevándorlásellenes nemzeti konzultációban debobott igénynek, hogy őrizetbe lehessen-e venni és dolgoztatni lehessen a Magyarországra érkező illegális határátlépőket is. De hangulatkeltésnek mindenképpen megfelel, aztán lehet majd Brüsszelre mutogatni a rossz szabályozás miatt, ahogy azt Orbán már most jóelőre megtette.

Végül íme Orbá Viktor öt+1 legjobb mondata a nemzeti konzultációkról:

• A nemzeti konzultáció, tisztelt hölgyeim és uraim, azért jelentős társadalmi eredmény, mert a magyarság öntudatának és közösségtudatának újjászületését hozta magával.
• A nemzeti konzultáció ereje nagymértékben járult hozzá, hogy lezárjuk azt a korszakot Magyarországon, amikor a kormányok, az ország vezetői az emberek akaratát figyelemre sem méltatták, a megkérdezésük nélkül döntöttek róluk, a jövőjükről.
• A nemzeti konzultáció sikere azt jelenti, hogy az új alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, hiszen a magyarok akarata és véleménye érvényre jut benne.
• Az én felfogásom szerint a nemzeti konzultáció érdemben vonja be az embereket az alkotmányozásba, míg a népszavazás kifejezetten távol tartja őket az érdemi részvétel lehetőségétől. Ezért én értékesebbnek tartom a saját felfogásomban, előrébb van a nemzeti konzultáció segítségével történő alkotmányozás, mint a népszavazás révén történő alkotmányozás.
• Ezért szerintem - még ha nem is tökéletes minden akció - nem korholás, lenézés és sértegetés, hanem elismerés illeti azokat a politikai erőket, amelyek két választás közötti időszakban is tesznek erőfeszítéseket azért, hogy valamilyen módon be tudják vonni az embereket az ország fontos ügyeinek eldöntésébe.
• A szociális konzultáció annak a bizonyítéka, hogy a magyar emberek nem hisznek többé az ingyensörben, mert megtanulták: végül a többszörösébe kerül, mint az, amiért megdolgozunk.