Péntek délután a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Navracsics Tibor összeült a két korábbi magyar biztossal, Kovács Lászlóval és Andor Lászlóval, hogy megbeszéljék milyen az Európai Bizottságban dolgozni.

• Kovács László 2004-től 2009-ig az Európai Bizottságban az adó- és vámpolitikáért felelt,
• Andor László pedig tavalyig a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős biztos volt.
• Navracsics Tibor 2014 óta kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos.

Kovács László nosztalgiázva beszélt arról, hogy milyen volt úgy beletanulnia a közösségi adópolitikába, hogy korábban csak akkor foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor az adóbevallását csinálta.

Andor László úgy emlékezett vissza, hogy a informálisan sok fontos szempontra fel tudta hívni a kormányok figyelmét, de érti, hogy egy kormány más logikával gondolkodik, mint a Bizottság.

Mivel különböző bizottságokban és teljesen eltérő területeken dolgoztak, ezért egymás teljesítményét nem is értékelték, a saját teljesítményével viszont mindenki nagyon elégedett volt. Inkább nagy általánosságban beszélték át az EU-t érintő kihívásokat.

A semminél azért jóval több!

Viszont Navracsics Tibor, aki egyébként az egész rendezvényt kezdeményezte, minden megszólalásában igyekezett rácáfolni arra a vélekedésre, hogy az eddigi magyar biztosok közül ő kapta volna a legsúlytalanabb szakpolitikai területet. Néha egészen elképesztő érvekkel!

Elismerte, hogy bár szívesebben lett volna bővítési biztos, de nem keserű amiatt, hogy végül az oktatást, a kultúrát és a sportügyet kapta. Erről ő azt gondolja, hogy véglis

„egy látszólag jelentéktelen tárca is lehet meghatározó jelentőségű.”

Majd azt is megtudtuk, hogy miért jó, hogy nem valamelyik fajsúlyosabb porfóliót adták neki. Igaz, hogy az ő területe sem kizárólagos, sem megosztott hatáskörrel nem rendelkezik, azaz más biztosokkal ellentétben Navracsics nem kezdeményezhet olyan uniós jogszabályokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek lesznek, de ő ebben is meglátja a lehetőséget.

Elmondta, hogy például a versenypolitikáért felelős biztosnak, aki nagy cégeket bírságolhat meg, vagy kötelezettségszegési eljárásokat indíthat a tagállamok ellen, túlságosan behatárolja a mozgásterét a közösségi jog. Ezért Navracsics szerint ezek a biztosok gyakorlatilag olyanok, mint az egyszerű hivatalnokok.

Ezzel szemben rá nem vonatkoznak ilyen szigorú szabályok, ezért az övé kifejezetten politikai munka. A határidőnaplója most is úgy néz ki, mint miniszter korában. Azt is megvallotta, hogy még mindig politikusnak érzi magát, a tagállamok a 29. miniszterként tekint magára.

Ugyanakkor már arra a kérdésre, hogy mit gondol a magyar kormány új felsőoktatási koncepciójáról, azt válaszolta, hogy

nem tartja feladatának, hogy tanácsokat adjon a tagállamok kormányainak, nem akar a nyilvánosságon keresztül üzengetni nekik.

Azt, hogy Navracsics Tibor  tényleg kezd kibékülni a csak vigaszdíjként kapott feladatokkal, az is jól mutatta, hogy szinte mindenről ezek jutnak eszébe. Az Európai Unió globális szerepéről azt mondta, hogy Európa sikerágazatai tulajdonképpen hozzá tartoznak :

• Az európai egyetemek mintájára szervezik a világban a felsőoktatást,
• a legmeghatározóbb sportágak mind európai találmányok
• és szerinte mindenki az európai kultúrához képest határozza meg magát.

Navracsics szerint ezek az ügyek alkalmasak lehetnek az európai identitás erősítésére, kifelé pedig sikeres exportcikkek lehetnek. Majd az ukrán válságról szóró résznél is azt dobta be, hogy az Erasmus programot ki kellene az ukrán fiatalok előtt is.

Nem baj, hogy válság van

Az Unió válságáról elmondta, hogy ez egy jó válság volt, mert azt mutatta, hogy az európai integráció végre elérte, az téma lett a tagállamok belpolitikájában is. Eddig sokan arra panaszkodtak, hogy senkit nem érdekel unió, most viszont arra, hogy mindenki az EU-val foglalkozik.

A Juncker-bizottságról elmondta, hogy a testület öndefiníciójában nagyobb hangsúlyt kap a politikai állásfoglalás, ezért Jean-Claude Juncker kifejezetten politikusi hátterű biztosokat keresett maga mellé.

Arra is kitért, hogy bár most a magyar kormány álláspontja ellentétes a Bizottságéval, de őt Budapestről nem vonhatják felelősségre azért, mert a Bizottság álláspontját képviseli. Hozzátette, hogy a biztos munkájában nem az a döntő, hogy a kormánya érdekeit képviselje, hanem biztosítsa az információáramlást.