Katar kapta meg a 2022-es focivébé rendezési jogát, és villámsebesen el is kezdtek készülni a világversenyre. Az országban korábban alig volt focipálya, 2022-re meg több stadion is kell majd, ezért építkezésekbe fogtak.

A stadionépítéseken főleg dél-ázsiai vendégmunkások dolgoznak, és több emberijogi szervezet aggódik, hogy a munkaadók rossz embertelen körülmények között tartják és brutálisan alulfizetik az új országban, addigi kapcsolati hálóikból kiszakadva védtelenné váló dolgozókat.

A szarfejség azonban szintet lépett Katarban, miután a munkaadók sorra elutasították nepáli munkásaik kérelmeit, akik haza szerettek volna menni a brutális áprilisi földrengésben elhunyt hozzátartozóik temetésére.

A munkások hazaengedése érdekében a nepáli kormány is igyekezett közbenjárni, de Katarban őket is elutasították. A nepáli kormány ezért a FIFA-hoz és a vébé szponzoraihoz fordult, kérve, hogy a szövetség tegyen valamit a katari stadionok építésén dolgozó 1,5 millió vendégmunkás védelme érdekében. Az országban összesen (tehát nem csak a stadionépítéseken) 400 ezer nepáli dolgozik.

A katmandui kormány a földrengés után külön kéréssel fordult a katari hatóságokhoz: azt szerették volna, hogy a katari munkaadók engedjék el szabadságra nepáli munkásaikat, és nyújtsanak anyagi támogatást a hazajutásukhoz. Ezt a katari gazdaság több szektorában megkapták a nepáliak, a stadionépítéseken dolgozó munkásokat azonban nem engedték haza.

Nepál számára ezek a vendégmunkások nemcsak azért fontosak, hogy jelen lehessenek a hozzátartozóik temetésén, hanem azért is, mert abban a kis időben is, mikor otthon vannak, segíthetnek az újjáépítésben, ráadásul a vendégmunkások többsége gazdagabb is, mint az átlag nepáli, így ha csak egy kicsivel is több pénzt is költenek otthon a vendégmunkások, mint amennyit egyébként is hazaküldenének, az már nagy segítség a nepáli gazdaságnak.

Katar azzal védekezik, hogy egy ilyen komoly munkaerő-kiesés meggátolná, hogy időben befejezzék a stadionépítéseket. (Guardian)