Aláírtunk egy olyan gázvezetéket is, amit nem az oroszok akarnak

  • Most már több mint tíz éve készülnek a hatalmas tervek, hogyan épüljön új gázvezeték Dél-Kelet-Európa és Közép-Európa között.
  • Még egyikből se lett soha semmi, de Magyarország mindegyik terv körül ott sertepertélt.
  • Kétféle terv szokott felmerülni: olyan, amit az oroszok akarnak, és olyan, amit az oroszok nem akarnak.
  • A múlt héten Szijjártó Péter aláírt egy új tervet, egy olyat, amit az oroszok nem akarnak.
  • Közben már benne vagyunk abban az aktuális tervben is, amit az oroszok akarnak.

Május 21-én Rigában a magyar, a szlovák, a román és a bolgár külügyminiszter aláírtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy összekötik gázvezetékeiket. A megállapodás nem jelent jogi kötelezettségvállalást, még az új vezeték neve sem szerepel benne, pedig már van neki, Eastring volna. Az aláírók valószínűleg akkor építik meg tényleg, ha az EU hajlandó rá komoly pénzt áldozni.

Aláírták a külügyminiszterek, hogy akarják az új vezetéket. Fotó: MTI/KKM

Párhuzamos tervek I.

Már a 2000-es évek eleje óta tart a gázvezetéképítési láz a környékén. Az egész a Nabucco nevű tervvel indult, ez Törökország – Bulgária – Románia – Magyarország – Ausztria útvonalon hozott volna a remények szerint azeri vagy türkmén földgázt. A cél az lett volna, hogy a régió ne függjön ennyire Oroszországtól. Csakhogy a Nabuccóból semmi sem lett: nem volt biztos, hogy sikerül elég gázt tenni bele, és nem volt aki elég pénzt tegyen a vállalkozásba. Ugyanis a meglévő, Oroszországból jövő vezetékek elég gázt hoznak, a Nabuccónak elsősorban nemzetbiztonsági és nem üzleti jelentősége lett volna. Üzleti alapon így senkit nem érdekelt eléggé a terv, a 2008-as pénzügyi válság pedig teljesen elmosta a reményeket.

A Nabucco vezeték egykori terve.

Közben, a Nabuccóval párhuzamosan az oroszok is elkezdtek egy balkáni vezetéket tervezgetni, ez lett volna a Déli Áramlat. Ez a Fekete-tenger alatt kötötte volna össze Oroszországot Bulgáriával, onnan pedig Szerbia, Magyarország, Ausztria lett volna a további útvonal, egy szlovén leágazással kiegészülve. A Déli Áramlatot két ok miatt erőltette Moszkva: egyrészt, hogy ne épüljön másik vezeték a régióban, maradjon az orosz monopólium a gázellátásban. Másrészt pedig ezzel teljesen ki lehetett volna kerülni Ukrajnát, ami tranzitországként túl sok gondot okoz a Kremlnek. A Déli Áramlatot tavaly nyáron jelképesen el is kezdték építeni, de novemberre Putyin orosz elnök lefújta az egészet. Hivatalosan azért, mert az EU nem engedte, hogy úgy épüljön meg a vezeték, vagyis hogy csak a Gazprom tehetett volna bele gázt.

Ez lett volna a Déli Áramlat, ha az összes ága elkészült volna.

Párhuzamos tervek II.

Azóta két terv merült fel. Az oroszok verziója a következő: a Fekete-tenger alatt elviszik a gázukat Törökországba, onnan pedig a török-görög határra. Ez volna a Török Áramlat. Onnan pedig Görögország – Macedónia – Szerbia – Magyarország útvonalon a helyiek építsenek maguknak vezetéket. Hogy ezt ki és hogyan finanszírozná, arról még semmit nem lehet tudni, az EU erre biztosan nem adna pénzt, hiszen az orosz függést ez a vezeték csak tovább erősítené. Viszont az érintett országok megkezdték az együttműködést az ügyben, április elején Budapesten tárgyaltak utoljára miniszteri szinten, a török külügyminiszter is eljött az egyeztetésre. A vezeték terve előjött Ciprasz görög miniszterelnök legutóbbi moszkvai látogatásán is. A macedón belpolitikai válságot az oroszok szerint a Nyugat azért gerjeszti, hogy megbuktassa a vezetéképítés mellett elkötelezett kormányt. Ez nyilván túl leegyszerűsítő olvasata az egésznek, de jól jelzi, hogy mennyire komoly még mindig a nagy vezetéképítési rivalizálás.

Most Csehországból mozgatják a szálakat

És erre jött rá a múlt heti rigai szándéknyilatkozat. Magyarország az egyetlen, amelyik mind a két, egymással rivalizáló tervben is benne van. Az Eastream legfőbb erőltetője az EPH nevű cseh energetikai cég, amelynek tulajdonosa Daniel Kretinski, Csehország egyik leggazdagabb embere, akinek az energetikán kívül komoly médiaérdekeltségei is vannak, és valószínűleg övé a Sparta Praha focicsapat közel fele is. Az EPH évek óta igyekszik politikai és pénzügyi támogatást szerezni a Nabucco utódjának is tekinthető terv megvalósítására, de csak tavaly novemberben álltak elő nyilvánosan is az ötlettel. Az EPH-é az egykor Barátságnak nevezett szlovákiai gázvezeték 49 százaléka (51 százalék a szlovák államé), és ez a legnagyobb kapacitású vezeték, ami Ukrajnából az EU-ba megy. Még a szovjet időkben épült, és azért Csehszlovákia felé építették a fő ágát, mert a szovjetek nem bíztak 1956 után eléggé Magyarországban. A vezetéket Szlovákiában most már kétirányúsították, vagyis visszafele is képes gázt vinni, ezért lehet Ukrajna legfontosabb nyugati gázbeszállítója most Szlovákia. Át is nevezték, most már Eustream a hivatalos neve.

Az Eastring tervezett nyomvonala. A folyamatos fekete vonalak a meglévő vezetékeket jelölik.

Az EPH a volt cseh miniszterelnököt, Mirek Topolaneket bízta meg az Eastream népszerűsítésével, és a lobbizással az érintett kormányoknál és Brüsszelnél. Ő volt a cseh EU-elnökség idején a cseh miniszterelnök, pont abban a félévben, amikor három hétre leállt az ukrajnai tranzit egy aktuális orosz – ukrán árvita miatt. Így földgázügyben nagyon sokat tárgyalt akkoriban, tavaly például azt mesélte, hogy volt olyan nap, amikor félóránként beszélt telefonon az akkori bolgár miniszterelnökkel a gázválságról. (Topolanek arról lett még ismert, hogy lefotózták meztelenül Silvio Berlsuconi volt olasz miniszterelnök egyik kerti buliján, amint egy fedetlen keblű napozó nő fölé hajol.)

Az Eastream nagy újdonsága az összes eddigi párhuzamos tervhez képest az volna, hogy végig kétirányú lenne. Vagyis vihetne gázt dél-keleti irányba Nyugat-Európából, vagy vihetne gázt fordítva is, attól függően, hogy éppen hol olcsóbb a gáz. A szlovák vezeték már össze van kapcsolva a csehvel, ami pedig a német vezetékrendszerhez kapcsolódik, és így akár az orosz gázt hozó Északi Áramlattal, vagy akár a holland illetve norvég mezőkkel is össze lehetne kapcsolni.

A vezeték bolgár végénél ugyan nincs gázmező, de elvben könnyen össze lehetne kötni a rendszert Törökországgal (ahova elvben az oroszok visznek majd sok gázt), vagy rá lehetne kötni a szintén Törökországban épülő TANAP-ra is. A TANAP Azerbajdzsánból indul, és azeri gázt visz majd Grúzián és Törökországon át Nyugat felé, az építését idén márciusban kezdték el. A TANAP építői tervbe vettek bulgáriai leágazást is, és ha az egész tényleg megépül, akkor a vezeték arra is jó lenne, hogy kelet felől ne csak orosz gáz érkezzen a régióba. Felmerült az is, hogy Észak-Afrikából illetve a Közel-Keletről cseppfolyós gázt is lehetne elvinni a vezeték bolgár végébe, csakhogy ehhez az is kell, hogy LNG terminál épüljön ott.

Az épülő TANAP (piros) a hozzá tervezett kaukázusi (zöld) és a görög-albán-olasz (kék) ággal. A türkiz pontozott vonal itt a kútba esett Nabuccót jelöli, de hasonló lenne az Eastream nyomvonala is.

Az Eustream a meglévő szlovák vezetéket egy az egyben használná, és máshol is igyekezne a meglévő csöveket bevonni. Szlovákiában 19, Magyarországon 88, Romániában 651, Bulgáriában pedig 257 kilométer új vezetéket kellene lefektetni hozzá.

Magyarország szempontjából akkor lenne igazán sok értelme a vezetéknek, ha az a TANAP-hoz csatlakozna, és így az azeri gáz is megjelenhetne a magyar piacon. A nyugati gáz behozatalára ugyanis alkalmas lehetne az új szlovák-magyar vezeték is, ami már szerkezetkész, csak még mindig nem működik.