Néhány napja a Facebookon jött szembe egy bejegyzés, ami egy számlakivonat részletét tartalmazta, egészen pontosan ezt:

 

Micsoda??? Egy 147 frankos utalásra levon a bank négy díjtételben 22 frankot és 35 rappent, azaz az utalt összeg 15,3 százalékát?

Utánajártunk a dolognak.

A számlakivonat a Raiffeisen Banknál vezetett svájcifrank-számláról származik, amelyről a tulajdonos euróban utalt Ausztriába. Megkérdeztük az egyébként osztrák anyavállalattal rendelkező Raiffeisent, hogy milyen fizetési kötelezettségei voltak az utalásnál, amiket ilyen nagy levonásból kellett finanszírozniuk.

Azt írták, hogy az ilyen díjtételeket tartalmazza a kondíciós listájuk (ebben igazuk is van), és leírták azt is, hogy hasonló műveleteknél a bank minimumdíjakat is alkalmaz, ezért pedig az egyes utalások nagyságához képest százalékban eltérő arányú lehet a levonás.

Később megszereztük a számlakivonatot posztoló ügyfél beleegyezését, így a bank elküldte azt is, hogy pontosan mi a kivonaton szereplő négy díjtétel.

Az április 30-án levont 3,44 frank nem az utaláshoz tartozik, az csak „a havi alszámla számlavezetési díj”. Havonta tehát 992 forintért lehet ilyen svájcifrankszámlánk.

A 2,64 frankos levonás „az átutaláshoz kapcsolódó SWIFT-üzenet díja”. Kis utánajárással könnyen kideríthető, hogy ez mit is jelent: a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (azaz a S.W.I.F.T.) egy olyan bankközi társaság, amelyik nemzetközi telekommunikációs hálózatot tart fenn a bankok között. A pénzintézetek ebben a rendszerben váltanak üzeneteket egymással, így számolnak el, és így fizetnek is egymásnak.

A legnagyobb díjtételt, a 15,83 frankot pedig együtt számolják el a 44 rappenes díjjal, ezek így együtt képezik a „konverziós átutalás költségét”, azaz a frankról euróra váltást. A 44 rappen egy 0,3 százalékos tranzakciós jutalék, a 15,83 frank pedig „banki díj”. A gond az, hogy míg a tranzakciós jutalék főszabály szerint ugyan 0,3 százalékos, de nem lehet nagyobb 6000 forintnál, addig a banki díj csak 0,2 százalék lenne, de van hozzá egy minimumérték is: a 15,83.

Ennél az utalásnál tehát azt szívta meg az ügyfél, hogy túl keveset utalt, hiszen csak akkor fizeti banki díjként valóban az utalt összeg 0,2 százalékát, ha ez több 15,83 franknál.

Ezen a szabályon csak akkor nem szív a számlavezető, ha legalább 7915 frankot, azaz mai árfolyamon kb. 2,35 millió forintot utal egyszerre.

Ilyen nagy összegnél megnőne ugyan a példánkban csak 44 rappenes tranzakciós jutalék is, de mivel az csak maximum 6000 forint lehet, itt is nyernénk, 2,35 milliós utalásnál nagyjából egy ezrest.

Az ilyesmiben egyébként egyáltalán nem egyedülálló a Raiffeisen, a legtöbb magyar bank hasonlóan jár el, és keményen megsarcolja az ilyen utalásoknál a számítógépekben bizonyára rendkívül drágán rohangáló adatokat.