Belebukhat Donald Tusk kormánya a lehallgatási botrányba
2014 június 19., 15:41
A botrány, ami már egyszer alapjaiban rengette meg a lengyel kormányt, most újra áldozatokat szed
Meglepően borús hangulatú sajtótájékoztatót tartott szerdán Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök. Azt jelentette be, hogy három miniszter és három miniszterhelyettes távozik a kormányából, meneszti a lengyel titkosszolgálatok vezetőjét, a kormány egyik legfontosabb pénzügyi tanácsadóját, és hogy lemond a házelnök is. A sajtótájékoztatón nem volt szó arról, hogy kikkel pótolják majd ezeket az embereket, emellett a bejelentés gyorsasága is a kapkodás látszatát keltette.
A 9 magas rangú politikus azért kényszerül távozni a kormányzatból, mert néhány napja egy botrány újra a lengyel kormányt tavaly alapjaiban megrengető lehallgatási ügyre irányította a figyelmet az országban.
2014 júniusában a Wprost lengyel nevű lap több oldalnyi, illegálisan készült lehallgatási jegyzőkönyvet tett közzé. Ezek között volt az is, amelyikben a lengyel állami olajvállalat vezetője azt mondta a pénzügyminiszternek egy varsói étteremben, hogy „Orbán úgy leszopta Putyint, hogy Putyin azóta felcsapott farokkal jár”. De a lengyel közvéleményt értelemszerűen nem ez a beszélgetés érdekelte leginkább, hanem azok, amikben az országot kormányzó jobbközép (Lengyelországban most ugye ez a baloldal) koalíció több magas rangú politikusa káromkodott, zsidózott, szívességeket kértek egymástól, és csúnyákat mondtak más európai vezetőkről.
Radoslaw Sikorski akkori külügyminiszter például lekicsinylően beszélt a stratégiailag nagyon is fontos lengyel-amerikai kapcsolatokról, meg azt is mondta, hogy David Cameron brit miniszterelnök inkompetens és „rábaszott” Európában. Kijelentéseiért Sikorski ki is szorult a kormányból, de a kormányt támogató koalíció nagyobbik pártjában, a Polgári Platformban megtartotta befolyását, és házelnökként folytatta.
A 2014-es botrány tetőfoka az volt, mikor a lengyel titkosszolgálat munkatársai behatoltak a Wprost szerkesztőségébe, és bírósági végzés nélkül, erőszakkal próbáltak elvinni onnan laptopokat és adathordozókat. A lengyel média az egész akciót közvetítette és rögzítette, a belügyminiszter bele is bukott a hatósági túlkapásba.
A bel- és a külügyminiszter mellett más kormányzati tisztviselők is távozni kényszerültek, de végül a botrány elcsendesedett. Donald Tusk kormánya a helyzet ura maradt, majd a miniszterelnök 2014 szeptemberében nagyobb zökkenő nélkül adta át a kormányfői posztot Ewa Kopacznak.
Na, ez a botrány éledt most újra.
Egy Zbigniew Stonoga nevű arc - aki nem politikus, csak egy autókereskedése van (!!!) - néhány napja furcsa dokumentumokat töltött fel a Facebook-oldalára. Azt állította, hogy ezek a tavalyi lehallgatási botrány nyomozati iratai, és mint kiderült, tényleg azok voltak. Stonoga vallomása szerint a dokumentumok nem tőle származnak, és nem is ő lopta el őket, azt mondja, mindet külföldi szervereken találta.
Kopacz most igyekszik megelőzni azt, hogy ismét a kormánykoalíció fejére nőjön az ügy, ezért beszélte rá a botrányban érintett, de továbbra is magas kormányzati pozíciót betöltő politikustársait a lemondásra. Hogy a titkosszolgálatokat felügyelő Jacek Cichocki megy, az egy ilyen jelentőségű szivárogtatás után magától értetődő, az egészségügyi miniszter, a turisztikai és sportminiszter, valamint az államháztartási miniszter az eredeti botrányban voltak érintettek, ugyanúgy, ahogy a három miniszterhelyettes és a miniszterelnöki tanácsadó, aki lehallgatási botrány idején még pénzügyminiszter volt.
A legnagyobb vesztes azonban Radoslaw Sikorski, aki a külügyminiszteri poszt után most a házelnöki székből is távozni kényszerül.
A hivatalos közlések szerint ő maga döntött a lemondás mellett, mert úgy érezte, hogy a Polgári Platformnak ezzel tesz jót.
Ebben lehet igazság, hiszen a kormánypártok helyzete most különösen nehéz. Lengyelországban októberben parlamenti választások jönnek, és a 8 éve kormányzó jobbközép szövetségeket a közvélemény-kutatások mostani adatai szerint ki fogja ütni a hatalomból a még jobboldalibb Jog és Igazságosság Pártja (PIS). A PIS jelöltje, Andrzej Duda meglepetésszerű győzelmet aratott a 2015 tavaszán tartott elnökválasztáson is a Polgári Platform jelöltje fölött, ez pedig valóban gondokat jelez a kormánykoalíció támogatottságában.
A Polgári Platform egy komoly ütést más most kénytelen volt lenyelni: Radoslaw Sikorski kiszorulása a politikai vezetők közül a pártszervezetre és a lengyel külügyekre is komoly hatással lehet. Sikorski ugyanis a diplomáciában járatos, képzett és elképesztően agilis külügyminisztere volt az országnak és házelnökként is megtartotta befolyását a külkapcsolatokra. A lengyel lehallgatási botrány tulajdonképpen az ő karrierének megtörése is, 2014-ben még lehetséges miniszterelnökként beszéltek róla, mára pedig teljesen kiesett a kormányzatból.
Ez a szál inspirálja egyébként a legtöbb olyan elméletet, melyek szerint a lengyel szivárogtatások mögött az orosz titkosszolgálat állt, és az egyik legfőbb célja az egész botránynak az volt, hogy Sikorskit és a Kreml számára komolyabb fenyegetést jelentő lengyel politikusokat kiszorítsák a hatalomból. Ez lényegében mostanra sikerült is: míg Sikorski külügyminisztersége idején Lengyelország kezdeményezője és aktív szereplője volt az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében folytatott nemzetközi tárgyalásoknak, a miniszter távozása után Varsó fokozatosan kiszorult az olyan asztalok mellől, ahol az igazán komoly döntések születtek.
A lengyel kormány a mai napig kemény európai kiállást sürget az oroszok ellen, de egy ideje már híján van az ennek elérése érdekében korábban felmutatott kezdeményezőkészségnek.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.