Azokat bélyegeznék terroristának politikai célból, akik pont a terror elől menekülnek el

A gyűlöletkeltő „nemzeti konzultáció” és az ahhoz kapcsolódó plakátok mellett más, emberek életét kézzelfogható módon veszélyeztető intézkedéseket is tervez a kormány a menekültek ellen.

A múlt héten Kósa Lajos és Rogán Antal beadott egy olyan törvénymódosítást, amelynek elfogadásával például Szerbiát is biztonságos harmadik országnak lehetne minősíteni. Így védelemre szoruló menekült emberek ezreit fogják olyan helyekre visszaküldeni, ahol kínzás és halál is várhat rájuk. Ezzel a módosítással a legelesettebbeket veszik célba és azoknak az életét lehetetlenítik el, akik jogosultak lennének a védelemre, mert valamilyen üldöztetés elől menekülnek.

A kormány január óta tendenciózusan összemossa a kényszerből, valamilyen fenyegetettség elől menekülőket a gazdasági okokból migráló emberekkel.

A „bevándorlónak” nincsen jogi definíciója, de ideértünk nagyjából mindenkit, aki huzamosabb ideig tartózkodik Magyarországon valamilyen célból (például tanulás vagy munkavállalás miatt). Nagy többségüket csak minimálisan fogja érinteni ez a módosítás, mert ők a Helsinki Bizottság statisztikája szerint is leginkább Európából jönnek (72%-uk), és vélhetően nem Szerbián keresztül fogják megpróbálni átlépni a zöldhatárt.

Kósa és Rogán módosítása így kifejezetten a menekült emberek ellen irányul, akik valamilyen faji, vallási, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, vagy politikai meggyőződésük miatti üldözéstől való megalapozott félelmük miatt menekülnek. Nagy részük útlevél és papírok nélkül jön. A kormány által sugalltakkal ellentétben nem azért, mert bűnözők lennének, hanem azért, mert amikor valahol háború van, és az emberek az életükért menekülnek, akkor sokszor lehetetlen a megfelelő okmányok beszerzése (Afganisztánban és Szíriában sokszor ahhoz sem működik eléggé az állam, hogy hivatalos papírokat kiállítsanak), és nyilván nem is ez a legfontosabb szempont, hanem hogy a család épségben kijusson a harci zónából. Ahogy a menekülés közben is elveszhetnek a papírok.

Az ő esetükben egyébként az illegális határátlépés sem büntethető, mert ugyan ez a cselekedet tényszerűen szabálysértés, de ha valaki a határátlépés után menedéket kér, akkor a genfi egyezmény szerint a kérelmezők helyzetükből kifolyólag nem vonhatóak felelősségre ezért.

A törvénymódosítással kapcsolatban még egy hazugság cáfolandó, ugyanis ott azt írják, hogy a „zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási országból érkezik”, de a Bevándorlási Hivatal (BÁH) legfrissebb adatai (melyet egy szakmai konferencia keretében kapott meg a Helsinki Bizottság) ennek pont az ellenkezőjét támasztják alá.

A Magyarországra érkező menedékkérőknek a nagy része olyan államokból érkezik, ahol jelenleg is háború van, és az emberek olyan üldöztetésnek és fenyegetettségnek vannak kitéve, amely alapján jogosultak a védelemre.

Az elmúlt három hónapban

  • Afganisztánból (6563 fő),
  • Szíriából (4162 fő),
  • és Irakból (1500 fő)

jöttek a legtöbben, a koszovóiak (968 fő) száma pedig jelentősen csökkent a korábbiakhoz képest.

Ezek azok az emberek, akik háborúk és az Iszlám Állam terrora elől menekülnek, ők kapnak halálos fenyegetéseket, az ő családtagjaikat kínozzák vagy ölik meg az elképzelhető legbrutálisabb módokon.

Amikor korábban Koszovóban és a Közel–kelet több országában (pl. Szíriában, Iránban és Irakban) éltem és jártam, akkor személyesen is tanúja voltam annak, hogy minek vannak kitéve a térség üldözöttjei.

Volt akinek az apját és a nagybátyját gyerekkorában a szeme előtt fejezték le és darabolták fel, de találkoztam olyannal is, akit fél évig kínoztak és egy ablak nélküli kis cellába zártak, ahol félig térdelve tudott csak aludni, a körmeit letépkedték és az egyik lábát levágták. Jelen pillanatban is felnőttek és gyerekek ezreivel történnek hasonló vagy még szörnyűbb dolgok, olyanok, amik ép ésszel szinte felfoghatatlanok.

Ezeknek az embereknek egy része van olyan szerencsés, hogy el tud menekülni, gyakran úgy, hogy a családtagjaik az életüket áldozzák értük, mert eladják az összes megmaradt ingóságukat, hogy annyi pénzhez jussanak, hogy legalább egy ember ki tudjon jutni a pokolból. Ők érkeznek el aztán gyakran hónapokig tartó menekülés után, traumatizáltan Szerbiába, és őelőttük zárná most le ezzel a törvénymódosítással a kormány a határt.

Ha elfogadják ezt a módosítást, és Szerbiát biztonságos országgá minősítik, akkor az azt jelentené, hogy bárkit, aki átlépi a határt, szinte azonnal visszaküldhetünk, így a szerbeknek kell lefolytatni az eljárást. Ez szinte az összes Magyarországra érkező menekültet érinteni fogja, mivel kb. a 90 százalékuk onnan jön, így a magyar menekültügyi rendszer is gyakorlatilag ki fog üresedni, amellett hogy a menekültek életét is veszélybe sodorják.

Számos bizonyíték van rá, hogy Szerbia nem biztonságos, mivel nem működik a menekültügyi rendszer.

A Helsinki Bizottság statisztikái szerint az elmúlt 7 évben összesen 18-an kaptak ott valamiféle védelmet,

de emellett folyamatos emberi jogsértésekről számolnak be az országgal foglalkozó kutatások is.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) korábbi és a Human Rights Watch friss jelentése szerint, még a rendőrség részéről is folyamatos zaklatást és fizikai bántalmazást szenvednek el azok, akik már eleve súlyosan traumatizáltan érkeznek a térségbe. Emellett többször jelentettek olyan eseteket is, amikor a hatóságok egyáltalán nem foglalkoztak a menekültek kérelmével, akik semmilyen ellátást nem kaptak, így még télen is a szabadban tengődtek addig, amíg át nem tudtak jutni például a magyar határon.

Nagy probléma az is, hogy Szerbia minden szomszédos országát (is) biztonságosnak tekinti, így folyamatosan toloncolnak vissza embereket a származási országukba vagy más, szintén nem biztonságos harmadik országba. Így sokszor előfordul az, hogy olyan helyre küldik vissza a védelemre szoruló embereket, ahol például további kínzásnak lennének kitéve, ami a nemzetközi és a hazai jogrend szerint is szigorúan tilos (sérti a non-refoulment, visszaküldés abszolút tilalmát).

Ha elfogadják ezt a törvénymódosítást, akkor Magyarország is részese lesz ennek a tömeges emberi jogsértésnek.

Ha ugyanis a nálunk védelmet kérőket közvetve vagy közvetlenül visszaküldjük egy olyan helyre, ahol az életüket veszély fenyegeti, kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak vannak kitéve, nemcsak az erre vonatkozó nemzetközi, kötelező erejű törvényeket, de a hazaiakat is, többek között még az alaptörvényt is megsérthetjük.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is volt már hasonló eset, akkor egy afgán menedékkérőt küldött vissza Belgium Görögországba, ahol embertelen és megalázó bánásmódban részesült, illetve nem volt megfelelő jogorvoslati lehetősége. A Bíróság szerint Belgium is megsértette az Egyezményt, mert annak ellenére sem győzödtek meg arról, hogy Görögország biztonságos-e vagy sem, hogy például a UNHCR is felhívta a figyelmüket az ottani jogsértésekre (mint itt Szerbia esetén), így kb. 7.7 millió forintnyi összegű büntetés megfizetésére ítélték őket. Magyarország is hasonló büntetésekre számíthat, ha elfogadják a módosítást és ha eljut az ügy Strasbourgig.

Magyarországnak, mint minden tagállamnak, joga van biztonságosnak minősíteni országokat. Szerbia esetében ráadásul nem kell nagyon szigorú szabályoknak sem megfelelni, mert Európában van. Közben ez nem garancia a jogszerű eljárásokra, Görögország EU tagállamként követ el folyamatos jogsértéseket.

Szerbiában a nemzetközi szervezetek jelentései szerint nem biztosítottak a menekültek alapjogai. Ha valaki egy ilyen eljárásban fellebbezne, mert oda küldték innen vissza, akkor jó eséllyel nyerne. A Kúria korábban már egyszer jogellenesnek minősítette Szerbia biztonságos harmadik országgá való nyilvánítását, pont a UNHCR jelentésekre is hivatkozva.

Ez a menedékkérőnek nem biztos, hogy segítene.

Sokszor túl gyorsan bírálják el a fellebbezéseket – nemperes eljárás keretében például meghallgatást sem kell tartani -, ráadásul ezzel a módosítással a bizonyítási teher megfordul, tehát a menekültnek kell bizonyítania, hogy Szerbia számára nem biztonságos.

Ha az ügyet  Strasbourgba vinné, az akár évekbe is telhet. Nem nehéz belátni, hogy ezt kérelmező sokszor nem tudja megvárni.

A fordított bizonyítási teher és az, hogy a jogorvoslati eljárásnak keretei bizonytalanok (a módosítás pl. nem is rendelkezik erről) azt eredményezi, hogy csak névleg lehet fellebbezni (pedig ez alapjog), valójában a menedékkérőknek esélye sincs a valódi jogorvoslatra. Ez már önmagában alaptörvény ellenes lehet.

A módosítás rengeteg ember életét és biztonságát veszélybe sodorná, és akár a halálba is taszíthat olyanokat, akiket pont megilletne  a védelem.

Azt hogy ki jogosult védelemre és ki nem, egyébként sem a kormány dolga politikai alapon eldönteni ezzel a törvénymódosítással, pontosan ezért hozták létre a Bevándorlási Hivatalt, hogy kivizsgálja ezeket a kérelmeket.

Ők eddig sem osztogatták túl bőkezűen a menekült státuszt, statisztikájuk alapján ebben az évben 48.276 főből mindössze 45 embernek adták meg ezt.

Ebből is világosan látszik, hogy a menekültek számához képest is teljesen aránytalan és szükségtelen ez a korlátozás (főként, hogy többségük nem is akar itt maradni), nem mintha ilyen jogsértés más körülmények között elfogadható lenne. A jogi kérdéseken túl a kormányzati gyűlölet-kampány, ami terroristaként és szinte élősködőként állítja be azokat az embereket, akik pont a terrorizmus és a háború elől menekülnek, morálisan is teljesen elfogadhatatlan.

A kormányzati konzultáció és plakátkampány nyomában kialakuló idegenellenes hangulat, a benyújtott, a magyar menekültügyi eljárásokat kiüresítő törvénymódosítás és más tényezők miatt olyan helyzet is kialakulhat, amiben például a menekültek ügyeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek, mint az UNHCR az EU-tag Görögországhoz hasonlóan Magyarországot is a menekültek számára "nem biztonságos" kategóriába sorolja.

Ha ez bekövetkezik és ha ezt az z Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapítja, akkor előfordulhat az, hogy nyugati országokból nem lehet majd ide menekülteket (vissza)küldeni. Ha a mostani törvénymódosításnak nem is célja közvetlenül az ország minősítésének "lerontása", a kormányzati döntéshozóknak egy ilyen változás, illetve annak az eredménye, vélhetően nem lenne ellenére.

(Köves Nóra, nemzetközi emberi jogi szakértő)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.