A keddi, végleges ítélet szerint igen, minden oldal felelős azért, amit tartalma alá összehord az internet. Ez egy elég komoly ügy, mint a remek jogi blog, az Ígyírnánkmi is írja, a Google és a nagy sajtócégek közösen lobbiztak, hogy a korábbi hasonló ítéletet változtassa meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája, ez azonban nem jött össze. 

Érdekesség, hogy az egész ügy mögött egy viszonylag pitiáner sztori húzódik, 2006-ban egy észt honlapon egy kompvállalat tulajdonosát kezdték ki a kommentelők. A férfi perelt, az észt bíróságok pedig 320 eurós kártérítést ítéltek meg a számára. Innen indult az ügy, ami ma ért véget Strasbourgban.

A bíróság ítélete szerint az, hogy a Delfi oldaláról mindig eltávolították a sértő kommenteket és hogy szűrték a csúnya szavakat, még kevésnek bizonyult, és mivel a cég reklámbevételből működő gazdasági társaság, a kommentek pedig a látogatottság növelésére szolgáltak, ezért üzleti tevékenységhez tartoztak.

Most a Nagykamara megerősítette a korábbi döntést, a Delfit jogosan kötelezték a kártérítésre, és ez nem csorbította aránytalanul a lap szólásszabadsághoz való jogát. Érveik szerint, mint ahogy az Ígyírnánkmi összefoglalja, a kommentek gyűlöletbeszédnek minősültek és erőszakra szólítottak fel, a weboldal üzleti alapon működő professzionális híroldal volt, a Delfi nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a gyűlölködő kommentek ne jelenhessenek meg, az anonim kommentek valódi szerzőit nagyon nehéz felelősségre vonni; a Delfit alacsony összegű kártérítés megfizetésére kötelezték.

Ami még fontos, hogy önmagában ebből nem következik, hogy a szolgáltatókat felelősségre kell kötelezően vonni a sértő kommentek miatt, csupán az hangzott most el, hogy önmagában az nem sérti a szólásszabadságot, ha felelőssé teszik a szolgáltatókat az oldalukon megjelent üzenetekért.

A tizenhat bíró közül csak ketten, a grúz  Nona Tsotsoria és a magyar Sajó András nem szavazta meg a döntést. Közösen egy különvéleményt is csatoltak, ebben azt írják:

Bízunk benne, hogy ez nem az új média elhallgattatásának kezdete. A történelem kiábrándító és hosszan tartó hatást gyakorló példákat kínál a közvetítő szolgáltatók cenzúrájával kapcsolatban.

Majd az 1600-as évek Angliáját idézik fel, ahol a nyomdákat is büntették, ha tiltott dolgot nyomtattak ki.

A mostani döntés Magyarországra is hatással van, hiszen a strasbourgi bíróság döntései a magyar bíróságokra is kötelezőek, ha odáig jut el egy ügy. Igaz, Magyarországon eddig is jellemzően ez volt a bírósági gyakorlat, ezért komoly változás nem várható. (via Ígyírnánkmi)