• 2013-ban az állatvédők elképesztő körülmények közül menettek ki hét lovat Mocsáról.
• A lovak gazdája másfél év felfüggesztettet kapott állatkínzás miatt, közben az állatokat egy menhelyen próbálták rendbe hozni.
• Viszont bíróság a legújabb döntése szerint vissza kell adni a tulajnak az állatokat, aki valószínűleg azóta sem vált példás állattartóvá.

Két éve a Bottyán Equus Alapítvány állatvédő aktivistái egy olyan házhoz érkeztek ki, ahol gyakorlatilag folyamatosan lekötözve, a külvilágtól teljesen elzárva tartották a durván alultáplált lovakat. Mikor a rendőrség kíséretében bementek a lovak tartására használt ólba, ott olyan körülmények között találták a lovakat, amitől konkrétan elsírták magukat.

Az elviselhetetlen hőségben fulladozni lehetett a tárgykupacok szagától, a lovaknak kiálltak a bordái és alig bírtak kijönni, mert a patáik is teljesen le voltak nőve.

Látszott, hogy minimális szinten sem gondozták őket. Volt olyan csikó, amelyik a születése óta eltel két évben még csak nem is volt kint a szabadban.

Az aktivisták már azon is meglepődtek, hogy az állatok ilyen körülmények között egyáltalán életben tudtak maradni. Ekkor az állatvédőknek a rendőrség segítségével sikerült elhozniuk a hét lovat a mocsai pokolból, akik az alapítvány őrbottyáni menhelyén az elmúlt időszakban egészen feljavultak.

Rédei Attila az alapítvány vezetője szerint a lovakat ilyen körülmények között tartó férfi ellen már korábban is többször tettek feljelentést állatkínzás miatt, igaz, ezekre a hatóságok nem nagyon reagáltak. Közben a borzalmas körülmények miatt több állat is elpusztult. Az állatvédők nem is nagyon értik, hogy a gazda miért ragaszkodik az állatokhoz, ha nem hajlandó gondozni őket.

Vissza a lópokolba

Azonban az alapítvány legnagyobb megdöbbenésére idén márciusban az állatkínzás miatt indult ügyben

a Komáromi Járásbíróság mégis úgy döntött, hogy az állatvédőknek vissza kell adniuk a lovakat az eredeti tulajdonosuknak.

Ráadásul arra sem számíthatnak, hogy a hét ló szállításával, kezelésével, gondozásával kapcsolatban felmerült költségeiket megtérítik nekik. Rédei szerint Magyarországon nincs megoldva az élő állatok bűnjelként való elhelyezésének ügye, azokat a hatóságok ugyanúgy kezelik, mintha ők is csak tárgyak lennének.

Az alapítvány vezetői nem értik, hogy a bíróság miért a tulajdonos javára döntött, miközben azok az állapotok, amelyek között a lovakra rátaláltak, bőven kimerítik az állatkínzás fogalmát. Abban sem bíznak, hogy a tulaj közben példás állattartóvá változott volna, nagyon félnek attól, hogy a lovakat ugyanabba a mocskos ólba zsúfolná be, ahonnan elhozták őket.

Mivel a lovak szállításához egy rakás engedély beszerzésére lesz szükség, ezért egy jó ideig még el tudják húzni, hogy vissza kelljen őket adni. Addig viszont az alapítvány mindent el fog követni, hogy megtámadják a bíróság döntését, mert szerintük azt egy olyan eljárást eredményeként hozták meg, ami tele volt hibákkal.