Nem igaz az a fideszes politikusok, köztük igen gyakran Orbán Viktor által már-már alapigazságként hangoztatott állítás, hogy a külföldi bankok a válság alatt hazavitték volna a forrásaikat, pláne "kiszívták volna a tőkét az országból" – írja a Defacto a Magyar Nemzeti Bank adataira és a hét legnagyobb magyarországi külföldi tulajdonban álló bank pénzügyi beszámolóira hivatkozva.

(A korrektség kedvéért: nem csak fideszes politikusok körében népszerű ez a tőkekiszivattyúzós elmélet, hanem az ellenzéki pártok egy részénél, így az LMP és a Jobbik gazdaságpolitikai zsenijei körében is.)

Ezen az ábrán a hét bank (Budapest Bank, CIB, Erste, K&H, MKB, Raiffeisen, Unicredit) osztalék-kifizetéseit, valamint tulajdonosi tőkeemeléseit mutatják 2000-től kezdve. Tehát a piros vonal az, amit a bankok úgymond "kiszivattyúznak" az országból, a kék pedig az, amit betolnak, többek között a veszteségek pótlására, vagy új hitelek finanszírozásának fedezetére.

Mint látható, tényleg voltak évek, amikor épp több pénzt vittek ki, de olyan évek is, amikor nem. 2010-ben pedig, amikor a nagy forintgyengülés miatt hatalmas veszteségek jöttek a devizahiteleken, valamint kilátásba helyezték a bankadót, iszonyatosan sok pénzzel, közel 500 milliárd forinttal kellett kitömniük a magyar leánybankjaikat. (Az adatok letölthetőek innen.)

A külföldi bankok nem csak tőkével, hanem kedvezményes ("szülői") hitellel is segítették a magyarországi leánybankjaikat. Ezt mutatja a következő ábra az utóbbi tíz évből (a külföldi hitelállomány 80 százalékát az anyabankok nyújták a magyarországi részlegeiknek, ezért jól követi a számsor a szülői hiteleket):

Mint látható, csak 2010-ben kezdtek csökkenni ezek a források. A Defacto szerint ennek főleg ahhoz lehet köze, hogy az IMF-megállapodás felmondásával érvényét vesztette az az alku, ami a bankokat a hitelezésük szinten tartására kényszerítette (ez volt a Bécsi Kezdeményezés). Ráadásul erre jött a rengeteg kormányzati lépés, ami nagy veszteséget okozott a bankoknak (bankadó, végtörlesztés, tranzakciós illeték, ingyenes készpénzfelvétel, bírságok, forintosítás, új hitelezési szabályok, stb.).

Radikális forráskivonás tehát csak 2010 után történt, de ez sem jelentette azt, hogy "kiszivattyúzták" volna a tőkét az országból – egyszerűen csak úgy döntöttek, hogy nem itt fektetnek be, mert nem éri meg, ami elég ésszerű válasznak tűnik, ha az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját végiggondoljuk.