ISIS a szomszédban

Bár egyelőre még csak nagyon kevés boszniai, a becslések szerint 156 férfi, 36 nő és 25 gyerek csatlakozott Szíriában az ISIS-hez, a jövőben egyre növekvő veszélyt jelenthetnek a dzsihádisták az országban, ahol az 1992-95-ös háborút lezáró daytoni békeszerződés óta eltelt 20 évben sem sikerült funkcionáló államot kialakítani.

Az országot, ahol világrekord 63% a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében, a daytoni békeszerződés két részre, a Szerb Köztársaságra és a Bosnyák-Horvát Föderációra, azokat pedig tíz kantonra osztotta, a mai napig nincs egységes igazságszolgáltatás és rendőrség. A terrorizmus felderítése így nem kevesebb, mint 22 különböző, helyi vagy tagköztársasági szintű rendfenntartó hatóság, illetve a szövetségi Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség feladata volna.

Egy frissen publikált tanulmány, a Szíriai háború: a külföldi harcosok boszniai különítménye szerint Bosznia-Hercegovina nincs felkészülve a veszélyre. A szerzők, a Szarajevói Egyetem politológiaprofesszora, Vlado Azinović és az iszlám teológus és publicista Muhamed Jusić tapasztalatai szerint nincs egységes nyilvántartás az országban a Szíriába távozott dzsihádistákról, a meglévő adatok pedig rendezetlenek és hiányosak. Ennek eredményeként nem is lehet sem megérteni, sem kellően megfigyelni a jelenséget, írják.

Pedig a Szíriát megjártak közül már 48-an haza is tértek, és már három bosnyák körzetben, Gornja Maočában, Osvéban és Dubnicában is megjelentek a szalafista közösségek, ezek a három legnagyobb bosnyák többségű (vagyis muzulmán) városban, Szarajevóban, Zenicában és Tuzlában is szoktak rögtönzött istentiszteleteket tartani péntekenként.

Az európai diplomácia a Guardian beszámolója szerint már aggódik az ISIS boszniai jelenléte miatt, különösen azután, hogy a terrorszervezet immár egy, a boszniai piacra szánt toborzófilmet is közzétett. Ebben két, a hírek szerint a film elkészítése óta, márciusban Szíriában elesett veterán dzsihádista, a boszinai Ines Midzić és a szandzsáki - ez a dinári hegység Szerbia és Montenegro közti ormain Boszniát Albániával összekötő, muzulmán többségű folyosó - Abid Podbićanin buzdítja dzsihádra a bosnyák fiatalokat.

A toborzóvideón Midzić - álnevén Salahuddin al-Bosni - arra buzdítja a hitbuzgó bosnyákokat, hogy rejtsenek bombát a muzulmánok ellenségeinek kocsijába, házába, vagy "mérgezzétek meg őket, hogy megdögöljenek".

A filmben erős torzításokkal ismertetik a Balkán történetét, ahol értelmezésük szerint ősi muszlim földeket szálltak meg előbb a keresztesek, aztán a hitetlen kommunisták, illetve erősen eltúlozzák a boszniai háborúban a bosnyákok oldalán amúgy csak jelentéktelen szerepet játszó mudzsahedin alakulat szerepét, amiről azt állítják, hogy egymaga nyerte meg a háborút. A valóságban a mudzsahedin alakulat pár, kisebb frontszakaszon és jelentéktelenebb ütközetekben harcolt csak, a háború utolsó nagy hadművelete pedig a horvát hadsereg, a hercegovinai horvát védelmi tanács és a bosnyák kormányhadsereg amerikai légitámogatással végrehajtott, a horvátországi Krajinát átkaroló hadművelete volt.

A mudzsahedin alakulatnak igazából a mostani fejleményekben van nagyobb szerepe. A boszniai hatóságok szerint a bosnyák dzsihádisták két nagy csoportja közül az egyiket a háborúban a mudzsahedinekkel együtt harcoló veteránok alkotják, a másikat viszont a kilátástalanság elől menekülő vagy kalandvágyó fiatalok közül toborozták. És bár az európai hatóságok szerint a januárig Bosznia-Hercegovinába visszatért 48 dzsihádista követése nem megoldhatatlan feladat a boszniai hatóságoknak, a rendfenntartó erők széttagoltsága és rivalizálása miatt a helyzet rohamosan romolhat.

Könnyen előfordulhat például, hogy az az április 27-i terrortámadás a boszniai szerb Zvornikban, amit egy 24 éves fiú követett el, csak az első volt a sorban. Bár az is igaz, hogy a támadó, Nerdin Ibrić talán csak személyes bosszút állt a boszniai szerb rendőrségen: apját 1992-ben az elsők között végezték ki a szerbek a városban. (Via The Guardian)