A most napvilágot látott részletek szerint a hadgyakorlat forgatókönyve úgy épült fel, hogy Moszkvában egy Nyugat-szította felkelés tört ki Vlagyimir Putyin ellen, erre pedig válaszul Oroszország támadást indított a négy északi állam ellen. A gyakorlat során feladat volt Norvégia északi részének elfoglalása épp úgy, mint az Aland-szigetek megszállása Finnországban, vagy Gotland-szigeté Svédországban.

Ezekben a területekben az a közös, hogy stratégiailag kulcsfontosságú helyeken vannak, ha orosz kézre kerülnének, a balti államokat teljesen elzárnák a nyugati országok elől, megakadályozva ezzel a NATO-t, hogy utánpótlást küldjön a baltiakhoz.

A helyzetet bonyolítja, hogy míg Dánia és Norvégia NATO-tagállam, addig Finnország és Svédország független. Lucas szerint a négy országnak közös katonai együttműködésére van szüksége Észtországgal, Litvániával, Lettországgal és a lengyelekkel, hogy érdemeben tudjanak fellépni az orosz agresszióval szemben.

Az oroszok amúgy mostanában gyakran hajtanak végre hadgyakorlatokat a határ közelében, amire májusban a NATO is a balti államokba szervezett hadművelettel reagált. Ezekhez partnerként csatlakozott már a független Svédország és Finnország is.

Az orosz hadgyakorlatok forgatókönyvéből azt is ki lehet bogozni, hogy az oroszok számolnak a nukleáris fegyverek bevetésével is. Idén júniusban orosz vadászgépek a dán Bornholm szigete ellen szimuláltak egy nukleáris támadást, épp akkor időzítve, amikor a szigeten egy éves rendezvényen vett részt a teljes dán politikai elit is mintegy kilencvenezer vendég.

Ugyanakkor az elemzők szerint Oroszország vélhetően nem lesz képes valódi támadások végrehajtására mindaddig, amíg seregei Ukrajna keleti részén harcolnak. Az Egyesült Államok szakértői szerint ugyanis az orosz katonaság legénysége is be van vetve a szeparatisták oldalán. (Telegraph)