A napokban napvilágot látott néhány hír, amelyeknek semmi közük egymáshoz látszólag.

Először is. Egy friss kutatás szerint jelentősen magasabb azoknak a nőknek a mellrákkockázata, akiknek az édesanyja szervezetében kimutatható volt a DDT a terhessége idején.

A másik hír arról szólt, hogy leállítottak meddőségi kezeléseket az országban, mert az import dán spermával gondok adódtak. A magyar férfiak örökítőanyaga mint kiderült, már évek óta nem megfelelő minőségű, és egyre csak romlik. Nem hogy rengeteg pár küzd emiatt meddőséggel, de ezt az igényt sem tudják a hazai adományozók fedezni, annyira kevesen képesek leadni megfelelő minőségű spermát: tavaly a 152 felajánlott adományozói mintából egy sem bizonyult megfelelőnek.

Alattomos egészségkárosító

Nem újdonság, hogy az emberi szervezetben nehezen felmérhető ökológiai és tömeges emberi egészségkárosodást okoznak bizonyos mezőgazdaságban, élelmiszer- vagy kozmetikai iparban vegyszerek. Ezek egy részét rövidhasználat után betiltják, másokat pedig egyszerűen újabbakra cserélnek. Vannak olyanok, amelyek gyorsan lebomlanak, mások, mint az egyik legmérgezőbbnek tartott, elsősorban a mezőgazdaságban használt, de még a világháborúban katonai fehérneműk fertőtlenítésére is használt vegyület, a DDT, évtizedekig velünk maradt, élethossziglani károsodást okozva az élővilágban, és bennünk, emberekben is.

Az 1940-es és 60-as években virágkorát élő vegyszer a földben, a természetes vizeinkben, az állat- és növényvilágban, a

testünkben is kimutatható, évtizedekkel azután is, hogy kapcsolatba került valaki a szerrel.

Az ételeinkben, az anyatejben, sőt a gyerekekben is nyoma marad. Magzatokban antiadrogén hatása bizonyíthatóan egész életre szóló egészségügyi kockázatot jelent: férfimeddőséget, hormonális zavarokat okoz, súlyos belgyógyászati megbetegedésekre hajlamosít. Most már azt is tudjuk, hogy több évtizedes követéses vizsgálatok szerint a lánymagzatok megnövekedett mellrák-kockázatáért is felel: függetlenül a genetikai tényezőktől, négyszeres azoknak a nőknek a rákkockázata, akiknek az anyja nagyobb dózisú DDT-vel érintkezett.

Betiltották. Nem tűnt el.

Gondolhatnánk, ez Magyarországon mindez már kicsit sem számít, hiszen Magyarország a világon elsőként tiltotta meg a DDT használatát. Ősrégen, lassan fél évszázada, 1968-ban tiltották be a Gesarolként ismert vegyszert. Az USA-ban 1972 óta nem használnak DDT-t. Igenám, csak ezután azért még felhasználták a megmaradt készleteket. Ki tudja meddig. Ha a világ más tájaiból indulunk ki, arra is találunk példát, hogy például Dél-Amerikában még a kilencvenes években is vidáman alkalmazták ezt azarra a célra remek és hatékony rovarirtót.

Bűzlik az Illatos út

Jöjjön az utolsó hír, amivel a DDT-ről szóló hírek mozaikjából nyugtalanító kép áll össze.

A Budapesti Vegyiművek botrányos állapotban lévő Illatos úti telepéről csak pár hete kezdtek információk szivárogni az ott tárolt vegyianyagokról. Hogy jön ez ide? Talán sehogy, talán nagyon is.

A környezetvédők kutatása szerint ugyanis a környékén, a teleptől pár száz méterre élő tyúkok tojásaiban, és a talajvízben is nagy mennyiségű DDT mutatható ki.

"Az akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatok szerint az összes DDT koncentrációja (azaz a DDT és bomlástermékei együttesen, lásd 369/2005/EK) mindkét tojásmintában meghaladta a vonatkozó határértékeket" - írták.

A bevizsgáltatott egyik tojásmintában a DDT mennyisége a megállapított határérték több mint harmincszorosát mérték.

A környezetvédő szervezet szerint két lehetőség van: vagy a vegyiműveknél szétrohadó tartályokból jutott a talajvízen át a vegyszer a tyúkok szervezetébe, vagy pedig a tápjukkal nincs valami rendben. Egyik sem megnyugtató lehetőség.

A környezetvédők válaszokat várnak. Mi is.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?