Megúsznád a depressziót? Menj sétálni az erdőbe!

Erdőben, réteken sétálni elég jó dolog, ezt nem is nagyon szokta vitatni senki. Mint ahogy abban is nagyjából egyetértés van, hogy az ilyesmi jót tesz az egészségnek. Jó levegő, kikapcsolódás, ilyesmi érvek szoktak felmerülni. De hogy pontosan milyen összefüggés van a természetben való elmerülés és a mentális egészségünk alakulása között, az még mindig egy meglehetősen feltáratlan téma.

Évek óta zajlik egy nagyon izgalmas vállalkozás, a Natural Capital Project, amiben sokféle területről érkező kutató azt próbálja meg megbecsülni, mekkora értéket képvisel a természet az ember számára. Nyilván a válasz az, hogy mindez felbecsülhetetlen, de épp ezért érdekes kísérlet, ahogy mindezt megpróbálják mégis megragadni. Ennek a kutatásnak az egyik vezetője a Stanford Egyetem kutatója, Gretchen Daily, aki most több szerzőtársával közösen egy új tanulmányt publikált természet és emberek kapcsolatáról.

Abból indultak ki, hogy a természetben való járkálás érezhetően pozitívan hat az emberi elme működésére, és feltételezték, hogy ez azért lehet, mert az erdőkben mászkálás közben kevesebb lehetőség marad a tépelődésnek, rágódásnak, azaz a ruminálásnak. Amikor rágódunk valamin, akkor észrevétlenül, de elveszítjük a kontrollt a gondolkodásunk fölött: spirálba kerülünk, amin belül egy probléma egyre jobban leköti a kognitív képességeinket, egyre kevésbé találjuk mindebből a kiutat. Ez az önmagára reflektáló negatív minta pedig előszobája lehet a depressziónak és egyéb komolyabb mentális betegségeknek. A rágódás erősödését a negatív gondolatok szabályozásáért felelős agyterület, a prefrontális cortex nagyobb aktivitása kíséri.

Fotó: CARSTEN REHDER / DPA / AFP

A most publikált kutatásban azt vizsgálták, hogyan hat egy 90 perces séta egy erdős, természetes területen mentálisan amúgy egészséges, de városlakó emberekre. A városi élet fontos feltétel volt, mivel azt feltételezték, hogy az urbanizált környezetben tapasztalt ingerek erős stresszfaktort jelentenek, melyekhez képest kínálhat alternatívát a természet.

A kutatásban összesen 38 ember vett részt, felük egy mezőn sétálhatott, amit bokrok és tölgyek szegélyeztek. A többiek Palo Alto városi környezetében, autóutak mellett indulhattak neki a sétának. Minden résztvevő agyi tevékenységét megvizsgálták séta előtt és séta után, és egyéb pszichológiai teszteket is végeztek velük. Míg a felszínen nem mutatkozott nagy különbség a városban és az erődben sétálók állapota között, az agyi teljesítmény vizsgálatában már igen: az erdőben sétálóknál látványosan csökkent a rágódásért felelős agyterület tevékenysége, míg a városban sétálóknál nem mértek ilyesmit.

Nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez fog történni. Reális hipotézis az is, hogy pont a sétába való belefeledkezés és tétlenség oda vezet majd, hogy több időnk lesz bosszantó, kellemetlen problémákon való töprengésre. De a kutatás eredménye szerint épp ellenkező folyamatok zajlottak le: a természet jelenléte erősítő hatással bírt, egy pozitív elterelés indult be. Hasonló folyamat, mint amikor mondjuk egy hobbinkkal ütünk el időt vagy hosszasan beszélgetünk egy barátunkkal.

Hogy pontosan mi okozza mindezt, arról több párhuzamos elképzelés is létezik. Az biztos, hogy számíthat a kiszakadottság érzése, és az az érzés is, hogy valahova máshova, egy nagyobb rendszerbe tartozunk, amire sokszor döbbenünk rá a természetet járva.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a természetes területekhez való hozzáférés nélkülözhetetlen a mentális egészségünkhöz ebben a nagyon gyorsan urbanizálódó világban.

- mondta minderről Daily, aki a Stanford Woods Institute for the Environment kutatója. A felismerések azt is segíthetnek formálni, hogyan kéne kialakítani városainkat. A városi környezet és a természettől való elszakítottság ugyanis növelheti a depresszió kialakulásának esélyét.

Korábbi kutatások szerint a városlakók között 20 százalékkal magasabb a szorongásos rendellenességek kialakulásának esélye és 40 százalékkal a hangulatzavarok megjelenésének esélye. A most felfedezett kapcsolat a mentális betegségek térnyerése és a növekvő urbanizáció között természetesen még nem ok-okozati, de látványosan egy irányba mutató felismerés. További kutatások kiindulóalapja lehet ez a mostani eredmény.

A mostani kutatócsapat egy korábbi tanulmányában már megmutatta, hogy a természetben töltött idő pozitív hatással van a kognitív működésünkre is, javítja a működő memória teljesítményét és segít tompítani a szorongást.

Arról, hogy eleve mennyire jó dolog sétálni, akár még városi környezetben is, épp egy éve írtunk hosszabban. (Stanford, CityLab, felső kép: PATRIK STOLLARZ / AFP)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.