Összegezte a Google, hogy hányan fordultak hozzájuk a felejtéshez való jogra hivatkozva azért, hogy a kereső bizonyos linkek ignoráljon. Nem automatikus a törlés, indokolni kell, és a Google az alapján dönt. 

A Guardian találta meg a jelentést a forráskódban keresgélve, eszerint döntő többségében magánszemélyek fordulnak a Google-hoz. Számokban ez így néz ki 2014 tavasza óta: a 220 ezer törlési kérelem 95 százaléka magánemberektől származik. Nagyjából a felét találta jogosnak a Google.

De mi az, amiben a magyarok kitüntek a többi nemzet közül? Hát abban, hogy nálunk közszereplők próbálnak eltünteti magukról dolgokat az internetről. Egy év alatt 2200 magyar törlési kérelem érkezett a keresőhöz, ebből 179 közszereplő és 53 politikus volt. Ez így együtt több, mint tíz százalék, sehol másik országban nem ilyen magas az arány.

Magyarországról egy év alatt 2200 törlési kérelem érkezett a Google-höz a felejtéshez való jogra hivatkozva, ebből 179 közszereplő, és 53 politikus volt. A Google általában sokkal elutasítóbb a politikusoktól, közszereplőktől érkező kérelmek esetén, illetve a bűnügyekre és gyerekvédelemre hivatkozó esetekben, ezeknél csak minden ötödiket talál megalapozottnak.

A Guardian cikket szemléző Index azt írja, hogy az összes magyar kérelemből 816-ot (42%) bírált el pozitívan a Google, 842-t elutasítottak, a többi esetben még tart az elbírálás.

A Google szóvivője szerint bár az adatok valóban tőlük származnak, de csak egy kategorizálási teszt része, amit felfüggesztettek, mert nem találták elég megbízhatónak az adatokat.