Októberben két nagyon fontos esemény is jelezte, hogy végleg elfogyhatott a politikai levegő az Amazon, a Google és a Facebook körül. Már a vállalatok feldarabolása is napirenden van, és egy demokrata győzelem alapvető változásokat hozhat a versenypolitikában.
A Vilina Vlas hotelben 1992-ben bosnyák nőket erőszakoltak meg, foglyokat kínoztak és gyilkoltak meg boszniai és anyaországi szerbek.
Súlyos dokumentumfilmmel rukkolt elő a Netflix: a The Social Dilemma minden eddiginél érthetőbben mutatja meg, hogyan veri szét az emberi civilizációt a közösségi média és a megfigyelési kapitalizmus.
Radikális lépéssel fenyegetőzik a techóriás, ha tényleg életbe lép a törvény, mely szerint fizetniük kéne a híroldalaknak.
Bíróságon, közleményekben és minden létező fronton marja egymást az Apple és a Fortnite-ot kiadó Epic Games. A háború nem csak rengeteg pénzről szól, hanem arról is, hogy mekkora hatalma lehet az óriás techcégeknek.
Remek lesz.
Anthony Lewandowski egyszerűen lementett egy rakás fájlt a gépére, mielőtt a Google-től az Uberhez igazolt.
A Google felvásárolja az okosóra-céget, ezzel megszerzi a Fitbit adatait is.
Hatalmas harc folyik azért, hogy ki szolgáltassa az információt a világnak.
- értesült a Wall Street Journal.
Rasszista gyűlöletkeltésnek nincs helye a platformjaikon – közölték.
Az új hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt, mely alapján akár gondolatbűnökért is elítélhetnek bárkit, ideiglenesen felfüggesztették felhasználóik adatainak kiadását a helyi hatóságoknak.
A 21. század a kapitalizmus új formáját hozta el: a megfigyelési kapitalizmust. Miközben a Google, a Facebook, a Microsoft vagy a Huawei mindent tudni akar rólunk, a színfalak mögött a szabad akaratért megy a harc, hiszen ahol megszületik a totális tudás, ott megszűnik a szabadság.
A rasszista kommentek miatt.
A Google szerint semmi törvénytelen nincs ebben, ők előre szólnak az esetleges adatgyűjtésről.
Eddig ez csak a politikai hirdetéseknél volt szabály.
Az online hirdetési pénzek jelentős része a két techóriáshoz kerül.
A Google megint elemezte az ország mozgási adatait.
A Google-térképből és más applikációkból származó adatokat használják fel.
Az álneves kommentelő nagyon lehúzta a rendelő értékelését, a fogorvos ezután lendült ellentámadásba.
Az az érv is hamis, hogy a Google, az Apple, az Amazon, a Microsoft vagy a Facebook hegemóniájának megtörése gyengítené a nemzetbiztonságot. Pont ellenkezőleg, véli Ganesh Sitaraman, a Vanderbilt egyetem jogászprofesszora.
Tüntetést szerveznek a Google elé „lázadás a kibersztálinizmus ellen” címszóval.
Odalett az internetet övező kezdeti optimizmus, és már mindenki látja, hogy sok a gond. De hogy mi legyen a következő lépés, azt senki nem tudja.
Azért a döntő szavuk az igazgatótanácsban megmarad. Az Alphabetet pedig Sundar Pichai vezetheti majd.
Korábban arra figyelmeztetett a bizottság, hogy ha ez az önkéntes megközelítés kudarcot vall, akkor törvényileg szabályozhatják a területet.
A Google szerint a kvantumprocesszoruk a legerősebb szuperszámítógépnél másfél milliárdszor gyorsabban végzett el egy számítást. Az IBM vitatja ezt.
Friss tanulmányukban állítják, hogy kvantumszámítógépük 3,5 perc alatt végzett el egy számítást, amivel egy szuperszámítógép tízezer év alatt végzett volna.
Az Európai Bíróság úgy döntött, ez csak az EU-ban kötelessége az óriáscégnek.
Már a legliberálisabb európai politikusok is úgy látják, hogy szabályozni kell. Ha a milliárdok életét meghatározó techcégek továbbra is csak a profitra optimalizálnak, abból még a mostaninál is nagyobb baj lehet.
170 millió dollár sok pénz, de van, aki szerint ez sem fogja őket visszatartani.
A biztonsági rést a Google fedezte fel.
A tájékoztatási hatóság vezetője állítja, hogy az amerikai követség, az Amerika Hangja és a Google is olyan információkat terjesztett, amelyek törvénysértésekre buzdították az embereket.
Trump arra válaszul lengette ezt be, hogy Franciaországban különadókat vetnének ki a Facebookra, a Google-re, az Apple-re és az Amazonra.
A 22 ezer vizsgált pornóoldal 93 százalékáról szivárogtak adatok.
Washington hiába tiltakozott.
A pár hektáros tervekből mára egy gigantikus Google-város tervei rajzolódtak ki Kanadában, ami egyre több mindenkinek nem tetszik.
Közleményükben azt is jelezték, hogy a gyártók közül egyedüliként az ő androidos készülékeik iránt nőtt a kereslet az elmúlt években.
Ebből az Intel az igazán nagy csapás, a Huawei ennek a csipjeit használta laptopjaiban.
A kínai cég ezentúl csak a nyílt forráskódú Google-fejlesztésekhez fér hozzá.
A cég egyelőre nem mondott semmit arról, hogy pontosan miért vették le pár napja a videót, vagy hogy most miért tették mégis vissza.
De ott minek is, ugye.
Az üzemorvos tájékoztatta a dolgozókat arról, hogy nemrég az irodában járt egy kanyarós kolléga, de pánikra semmi ok.
Ilyen se volt még, ha megáll a kereset, európai cégek perek özönét zúdíthatják az amerikai cégre.
Nem mindent, szigorú szabályokat betartva és csak fejlesztési céllal, de akkor is.
Miután felhívták rá a figyelmüket, hogy az egy kormánypárti propagandaoldal.
Május végéig feltérképezik a hét várost.
A gigantikus büntetések biztos nem fogják megtörni a techóriások monopóliumát. De közben egyre nagyobb a politikai igény is a beavatkozásra.
A cég szerint semmilyen szabályt nem sért az app.
Hogy ezt hogyan fogják tudni kivitelezni, és mit fognak konteovideónak bélyegezni, az nem világos.
Betartják a törvényt.