2005-ben még a GDP 5,8 százalékát fordította az állam az egészségügyre, ez 2012-re 4,9 százalékra süllyedt – írja Kovács Katalin és Tóth Gergely a KSH Demográfia 2015 című kiadványának egészségügyről szóló tanulmányában.

Ennek hatásait a leginkább a szegényebbek szenvedik el.

Ez látszik a fenti ábrán. A legszegényebb 20 százaléknál 3 százalékkal többen mondták 2013-ban, hogy nem férnek hozzá bizonyos szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint 2010-ben. A leggazdagabb 20 százaléknál viszont 0,8 százalékkal kevesebben számoltak be erről.

Ez azért van, mert az egészségügyi kiadások egyre nagyobb részét fizetik a háztartások, márpedig ehhez a szegényebb legalsó ötöd egyszerűen nem rendelkezik elég jövedelemmel. (Hogy az alsó két jövedelmi tizedben mennyi pénzt keresnek az emberek, itt van néhány ábra.)

Magyarul 2010 és 2013 között jelentősen nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyhöz való hozzáférésben.

Az adatok forrása ez a táblázat:

Ha legszegényebb 2 millió ember 14,3 százaléka nem tud igénybe venni valamilyen egészségügyi szolgáltatást, akkor közel 300 ezer emberről van szó csak a legszegényebb jövedelmi ötödnél – ez majdnem annyi, mint amennyien a maradék 8 millióból mondhatták ezt az Eurostat reprezentatív felmérése szerint.

A szolgáltatások igénybevétele elmaradhat anyagi okok, távolság, a beavatkozásoktól való félelem, időhiány és számos más ok miatt, írja a tanulmány.

Arról is írnak a szerzők, hogy a kevésbé iskolázottaknál egyre korábban, már a 35-44 éves korosztályban is megkezdődik a leszakadás az egészségügyi állapot szempontjából.

(KSH Demográfia 2015 via Portfolio.hu)