A KSH népességkutatói a Demográfiai Portréban megjelent tanulmányukban jelzik: a magyar nők - ahogyan a kivándorolt kelet-európaiak általánosságban - több gyereket vállalnak nyugatra költözve, mint otthon.

Ez a megállapítás egy olyan országban, ahol többek között a miniszterelnök és a házelnök is szinte hetente nyomatékosítja, hogy a középosztálynak adott rengeteg kedvezménytől (szerintük: családtámogatási rendszertől) várja a népességfogyás megállítását, sőt megfordítását(!), az legalábbis elgondolkodtató.

A teljes termékenységi arányszám azt mutatja, hogy az adott év születési statisztikái szerint egy átlagos, szülőképes korú nő hány gyereket hoz világra egész élete során. 2011-ben ez a szám Magyarországon 1,24 volt, de az Angliában és Walesben élő magyarok körében ennél jóval magasabb 1,63.

Mi megmondtuk!4

Akár hátra is dőlhetnénk, mi megmondtuk, hogy külföldön szinte minden bizonnyal szívesebben szül a magyar középosztály. A KSH frissen közzétett adatai igazolni látszanak az eddigi sejtéseinket.

Tavaly ilyentájt kezdtünk el kérdezősködni, hogy mit tudnak magyar hivatalok arról, hány magyar gyerek született a határokon kívül. Az EU-tagországokban egy 2014 óta hivatalos statisztikákat kell vezetni arról, hogy hány olyan gyerek született más EU-tagállamban, akinek az anyja magyar állampolgár, magyarországi lakcímmel is rendelkezik, és kérte a gyerek magyar anyakönyvezését.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól akkor csak annyit sikerült megtudnunk, hogy 2012-ben 7 694, 2013-ban pedig már 9 141 külföldön született gyereket anyakönyveztek Magyarországon.

Ez az adott években az itthon születő gyerekeknek 8,5, illetve 10,3 százaléka volt.

Az adatokat torzította azonban, hogy abba beleszámították a külhoni magyarok (kettős állampolgárok) gyerekeit is, és nemcsak az ideiglenesen, rövidebb vagy hosszabb időre külföldre költözöttek újszülöttjeit.

A Demográfiai Portréban most megjelent számok szerint 2011-ben, a kivándorlási hullám kezdetén a magyarországi születésű nők Angliában és Walesben 1225 gyereket hoztak világra.

Ezt az adatot úgy nézzétek, hogy

• 2011-ben egész Vas megyében összesen 1826 gyermek született.
• Nagy-Britanniában feleannyi magyar sem él, mint Németországban, és akkor a többi célországot nem is vettük számításba. (Egy másik számítás szerint az EU-tagországokba kivándorolt magyarok 38%-a Németországban, közel negyede, 23% az Egyesült Királyságban, míg 14%-a Ausztriában él.)
• 2014-ben a 2011-es mélypontnál, az 1,24-nél valamivel magasabb, 1,4 volt teljes termékenységi arányszám. A kormány a 2013-as születésszámhoz képest kétezer-nyolcszázzal több gyerek világra jövetelével tervezi igazolni ősztől a családpolitikája sikereségét.
• A demográfusok úgy számolnak, hogy a gyermekvállalásra itthon alkalmasnak tartott korú magyarok 7-8 százaléka biztosan külföldön él.

A kivándorolt gyerekek számáról adat sincs

Hogy mennyien lehetnek azok, akik itthon születtek, de a külföldön dolgozó szüleikkel átmenetileg, vagy tartósan kiköltöztek, nem tudni. A hivataloknak ezt számon kellene tartani az óvoda- és tankötelezettség miatt, de nem összesítik, vagy legalábbis nem publikálják ezt a számot sehol.

Hiába áll elméletben rendelkezésükre az adatok arról, hogy hány 5 és 16 év közötti magyar gyerek jár külföldön óvodába, iskolába, számunkat a gyakorlatban mély homály fedi.

Így aztán azt sem tudni, hogy hány itthon élő család gyermekvállalási terveit segítik a kormányok népesedési programjai valójában.

Ha egyszer kiszámoltatnák, hogy az egyébként is párját ritkítóan drága rendszerben az itthon megszületett és Magyarországon élő gyerekre fejenként mennyit költünk, valószínűleg ők maguk is megrettennének.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?