Evolúciós ugrás: az okostelefonok miatt már másként járunk

Egyik kedvelt szórakozásom Budapest utcáin azoknak a megfigyelése, akik okostelefonjukba merülve próbálnak navigálni a budapesti járdák a Demszky-karókkal és csatornacserékkel nehezített akadálypályáján. Már ha épp nem én is az okostelefonomba merülve kerülgetem az akadályokat, amit megkönnyít, hogy

kb. tízéves korom óta elég gyakran szeltem az utcákat úgy, hogy közben újságot olvasva kitakartam a látómezőm uszkve 70-75 százalékát.

Ez a kilencvenes évek közepéig, a már említett, a teret lágyékmagasságban ketté hasító Demszky-karók megjelenéséig viszonylag veszélytelen sport volt, tulajdonképpen még lassítani sem kellett, csak játszóterek közelében, ahol viszonylag sok, derékmagasságban mozgó akadály - ún. gyerek - fordul elő.

Egy olyan hülye, mint én, jellemzően nem okozott felfordulást, mert míg én az újságba merültem, a gyalogos közönség nagy része viszonylag éberen figyelt.

Az okostelefonok megjelenése felborította ezt a képlékeny egyensúlyt

Most már tömegével róják az utcákat azok, akik egyáltalán nem figyelnek a környezetük történéseire. De az ember azért ember, hogy megtanuljon alkalmazkodni. Egy ilyen evolúciós ugrást figyelhetünk meg napjainkban:

a bathi és a texasi egyetem kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták, hogy milyen hatással van a megnövekedett médiafogyasztás és az állandó kommunikációs kényszer egy olyan hétköznapi dologra, mint a járás.

Vizsgálataik alapján az emberiség meglepően gyorsan alkalmazkodott ahhoz, hogy úgy kell járnia, hogy közben nem látja maga előtt az utat. 30 alanyon végzett kísérleteik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a modern, okostelefonnal felszerelt ember

  • rövidebbre vette léptei hosszát;
  • Felváltva lépkedés helyett viszonylag gyakran mindkét lábukat a földön tartják, így is lassítva mozgásukat;
  • magasabbra emelik a lábukat, így próbálván átlépni a számukra láthatatlan akadályokon.

Mindezzel azt próbálják ellensúlyozni, hogy sms-ezés, chatelés közben önkéntelenül is előre, a képernyőbe görnyednek, ami

nem ideális testtartás, ha a cél amúgy a környezet megfigyelése volna,

ráadásul a képernyőre fókuszálva környezetükből valójában csak elmosódott foltokat látnak, és csak a hirtelen mozgásokra reagálnak.

A teszt során az alanyoknak egy akadálypályát kellett teljesíteniük, amit, ahogy az várható volt, az okostelefonjukba merülők lassabban teljesítettek azoknál, akik a pályára koncentrálva gyalogolták végig a feladatot. (Christian Science Monitor via Business Insider)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.