Egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére válaszolva árulta el Matolcsy György jegybankelnök, hogy az utóbbi másfél évben átlagosan 25 százalékkal nőttek a bérek a Magyar Nemzeti Banknál, így most az átlagbér bruttó 900 ezer forint körül jár.
Az MNB válasza szerint mindezzel csak a korábbi igazságtalanságokat orvosolták.
Arról, hogy mekkora fizetés racionális vagy elfogadható a jegybanknál, mondjuk a versenyszféra béreihez képest, bőven lehetne értelmes vitát is folytatni.
Ami izgalmasabb most, az a korábbi igazságtalanságokra való visszautalás.
A korábbi béreket, melyeket most az MNB vezetése korrigált, ugyanis a Járai Zsigmond vezette felügyelő-bizottság nyomta át még a Simor András vezette jegybankon. Ehhez asszisztált az Állami Számvevőszék is.
Ez volt az az időszak, amikor a Fidesz politikusai szinte naponta támadták be valamivel Simort és a jegybankot.
A 2012-es felügyelő-bizottsági jelentés így fogalmaz:
"A személyi költségek esetén az FB 2010-ben kifogásolta a bank bérpolitikáját, amely figyelmen kívül hagyta az állami takarékossági elvárásokat. Az FB kritikai észrevételei alapján a bank elnöke tájékoztatta az FB-t, hogy a bank 2011-ben új bérpolitikai stratégiát alakít ki. Az új stratégiát az FB megtárgyalta, irányát elfogadhatónak tartva a konkrét mértéket nem tartotta elegendőnek arra, hogy - különösen a vezetői béreket tekintve - mérséklődjön a túlzottan magas bérszínvonal."
Úgy tudjuk, ebben az időszakban az MNB kétszer is arra kényszerült, hogy visszafogja a béreket, az alkalmazottaknak pedig azt a tájékoztatást adták, hogy a jegybank vállalta, hogy a pénzügyi szférából átvett referenciabérekhez viszonyítva egy alacsonyabb bérszintet céloznak meg és érnek el pár éven belül.
2013 márciusában, Simor mandátumának vége után, Matolcsy György érkezésével viszont odalett ez a korábbi, felügyelő-bizottság által kikényszerített bércsökkenés.
Sőt, nemsokára a felügyelő-bizottság is.
A parlamenti ciklus végén ugyanis megszűnt a Járai vezette testület mandátuma, 2014 nyarától idén júliusig az MNB felügyelő-bizottság nélkül működött. Tavaly decemberben kérte meg Matolcsy György Varga Mihályt, hogy szeretne lassan egy felügyelő-bizottságot, idén júliusra pedig fel is állt az új szerv, az egykori zuglói polgármester Papcsák Ferenc vezetésével. A bizottságba egyetlen ellenzékiként az egykori MSZMP-tag Nyikos László került be a Jobbik javaslatára.
Az MNB ebben az időszakban felügyelő-bizottság nélkül, teljesen szabadon működött. Az Állami Számvevőszék ugyan még vizsgálhatja az MNB gazdálkodását, de mindig csak visszamenőlegesen, évekkel később néznek át egy-egy időszakot.
A Matolcsy-féle jegybank pedig sorra húzta meg azokat a lépéseket, amiért korábban a Járai vezette felügyelő-bizottság a Simor-féle jegybankot szorongatta. Csak sokkal durvább szintre emelve a pénzköltést.
A felügyelő-bizottság például korábban kifogásolta az MNB kommunikációs kiadásait és megbízási szerződéseit, az új MNB emelt a téten.
Az elmúlt egy évben derült ki, hogy a jegybank kétszáz milliós megbízást kötött Borókai Flóra cégével rendezvényszervezésre és csapatépítésre, 1,8 milliárdért rendeltek közvélemény-kutatásokat a Századvégtől, a növekedési hitelprogram reklámozására pedig 5,7 milliárd forintot költöttek el. Ez a teljes magyar reklámköltés három százaléka.
Emellett a jegybank irdatlan ingatlan- és műkincsvásárlásba is kezdett, szinte már felsorolni is nehéz, de vettek Tiziano-festményt 4,5 milliárdért, érmegyűjteményt egymilliárdért, több tízmilliárdért pedig ingatlanokat, ami Matolcsy szerint közpénzből történő közvagyon-építés. A jegybank közben irodát nyit Bejrútban, Buenos Airesben, Párizsban, Rómában és Hamburgban is, hogy "bekapcsolódhasson a nemzetközi tudományos vérkeringésbe".
Ezek mellé jön még Matolcsy 200 milliárdos oktatási projektje, ami a közpénzek kreatív elköltésének egy egészen új szintjét jelenti még Magyarországon is.
A felügyelő-bizottság 2012-ben még azt kifogásolta, hogy az MNB figyelmen kívül hagyta az állami takarékossági elvárásokat. Azóta ezek az elvárások a jelek szerint megszűntek, függetlenül attól, hogy soha nem látott rekordon van az államadósság.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.