Ennél rövidebb pórázon állam már nem is lehetne

  • A görög kormány péntek reggelre végleg kapitulál európai hitelezői előtt.
  • Az új mentőcsomag feltételei nagyon szigorúak, Alekszisz Ciprász kormányának mozgástere a következő három évben szinte csak jelképes marad.
  • A német kormány még így sem elégedett.

Szerda óta nyilvános, hogy Görögország hitelezői mit várnak el a pénzükért az athéni kormánytól. A 29 oldalas szöveg olyan, mint egy nagyon szigorú kormányprogram, most szeptembertől egészen 2018-ig legalább 40 új törvény elfogadását írja elő. Elvben addig tart a mostani kormány mandátuma is.

Az előírások kitérnek mindenre, az egészségügytől az adózásig, a nyugdíjaktól a gázpiacig, az EU-s támogatások elosztásától a tévékoncessziókig, a katonai kiadásoktól az igazságszolgáltatásig. A feltételek teljesítéséért cserébe 86 milliárd eurót kap kölcsön az eurózóna országaitól és az IMF-től Görögország.

A görög parlament csütörtök éjfél után szavaz a feltételek elfogadásától, mintegy 400 oldalas előterjesztés van a képviselők előtt. Péntek délután pedig az eurózóna pénzügyminiszterei is szavaznak róla.

A német kormánynak még a mostani, ultrakemény feltételekkel is vannak problémái. És még az IMF részvétele sem teljesen biztos, a washingtoni szervezet ugyanis továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a görögök kapjanak valami könnyítést az eddigi hitelek utáni törlesztéshez, de erről az európai kormányok többsége csak néhány hónap múlva tárgyalna. Ha már látják, hogy a szigorú előírásokat tényleg maradéktalanul teljesítik-e a görögök. A fenntartások ellenére is elég valószínű, hogy a mostani feltételek mentén összeáll az újabb görög mentőcsomag.

Ezzel teljes a görög kapituláció

A Sziriza azzal az ígérettel nyert januárban választást, hogy az akkor érvényben lévő mentőcsomag feltételeit érdemben enyhíti, a megszorítások egy részét pedig visszavonja. A most napirenden lévő mentőcsomag azonban durvábbnak látszik, mint az előző volt. A Sziriza-kormány formailag nem bukott meg, de ígéretét nem tudja tartani és mozgásterét teljes szűkre szabták a hitelezők.

A 29 oldalas megállapodás úgy kezdődik, hogy a görög kormány minden részlet teljesítése, törvénybe foglalása előtt egyeztetni köteles az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőivel. Továbbá az Európai Bizottság létrehoz egy Structural Reform Support Service nevű hivatalt (Strukturális Reformokat Támogató Szolgálat) és ennek emberei lényegében minden komolyabb intézkedést ellenőriznének (hivatalosan segítenének). Formailag ez azt jelenti, hogy az EU delegáltjai beülnek a görög minisztériumokba, és beleszólnak a munkába.

Csak néhány az elvárt intézkedések közül:

  • Előírják, hogy mekkora többlete legyen a költségvetésnek, 2018-ra ennek már GDP-arányosan 3,5 százaléknak kell lennie. Ezt csak adóemelésekkel és a kiadások további csökkentésével lehet elérni.
  • Egy csomó új adót kell bevezetni, adókedvezményeket eltörölni, meglévő adókat felemelni. Csak néhány példa: ki kell vezetni a földművelők dízeltámogatását, meg kell adóztatni a magániskolák tandíját, el kell venni a hajógyárak támogatásait, emelni kell a lakáskiadások után szedett adót, a szerencsejáték adót, stb, stb, stb.
  • Egészen konkrét előírások vannak a korrupció elleni küzdelem, az adószedés hatékonyságának növelése és a bíróságok hatékonyságának erősítése érdekében. A görög államigazgatás átszervezését az Európai Bizottság delegált emberei fogják felügyelni.
  • A katonai kiadásokat hosszabb távon évi 400 millió euróval kell csökkenteni.
  • Privatizálni kell számos állami céget, szintén a nemzetközi intézmények bábáskodásával, és az így keletkezett bevételből egy olyan alapot kell létrehozni, amit szintén az EU-s intézmények bevonásával ellenőriznek majd. Ebből a pénzből a hiteleket kell törleszteni, illetve garanciát jelentenének, ha Görögország mégsem tudna fizetni. Ez utóbbi alap felállításával kapcsolatban a németek tovább szigorítanák a megállapodást.
  • A munka törvénykönyvét, a nyugdíjrendszert, az állami egészségügy protokolljait át kell szabni, szintén az európai intézmények iránymutatása szerint.
  • Az EU-s támogatási pénzeket (ez nem a hitellel jön, hanem olyan, mint amit Magyarország is kap) is szoros brüsszeli felügyelet mellett kell megpályáztatni.

A korábbi hitelfeltételek sem voltak sokkal puhábbak, most viszont az ellenőrzésük ha lehet még sokkal keményebbek lesznek. Szinte minden hónapban van 2018-ig egy határidő, amikor a görög államnak törvényt kell hoznia erről vagy arról a reformról. Ennek egyik oka az, hogy nem bíznak az európaiak a mostani görög kormányban, ami egy hónapja még népszavazást szervezett a most előírt megszorításoknál valamivel enyhébb feltételekkel szemben is. Ráadásul a korábbi, együttműködőbb görög kormányok sem hajtották végre rendesen a korábbi előírásokat.

Európa móresre tanít

A kőkemény feltételek mögött egészen biztosan van egy politikai szándék is: az európai kormányok meg akarják mutatni a világnak és saját választóiknak is, hogy nem lehet kitáncolni a korábban rögzített feltételekből. Ha a Sziriza átvitte volna eredeti ígéretét, akkor

  • minden eddigi megszorítást végigvivő európai kormány impotens sanyargató baromnak tűnne választói előtt, és a minden szigorú szabályt felmondni akaró euroszkeptikusok nyernek legközelebb,
  • az eddigi görög mentőcsomagokra garanciát vállaló európai kormányok elbuknák a pénzüket, ha az új görög mentőcsomag nem jönne össze, hiszen Görögország azonnal fizetésképtelenné válna,
  • az egész eurózóna veszélybe kerülne, mert senki se bízna többet működőképességében.

Ezért politikailag eleve lehetetlen vállalkozás volt a Sziriza harcos ellenállása. Senkinek sem volt érdeke az EU-ban, hogy a görögök könnyebb helyzetbe kerüljenek, és közben ne ígérjenek együttműködést.

A görög kormány egyetlen okból megy alá mégis ezeknek a feltételeknek:

Rájöttek, hogy nem tudják megoldani a kilépést az eurózónából, nem tudnak saját pénzre átállni, mert abból még több gondjuk lenne, mint a totális nemzetközi ellenőrzésből.

Így történt, hogy a Sziriza-kormány pontosan ugyanarra a belátásra jutott, mint néhány éve a mérsékeltebb görög pártok, az azóta talajt vesztett balközép és jobbközép erők.

Működhet ez így?

A mostani kísérlet ugyanakkor az nem kockázat nélküli az EU-nak sem. Ha a Görögországot gyámság alatt tartó modell nem lesz sikeres, akkor az egész európai közös gazdaságpolitikai modell érvényessége kerül veszélybe, holott a német és a francia kormány azt erőlteti, hogy a teljes eurózóna gazdaságpolitikáját sokkal erősebb brüsszeli felügyelet alá kellene szervezni. A mostani gyámkodás egyben egy kísérlet is: képesek lehetnek az európai intézmények szakemberei jobban végezni a dolgukat, mint a demokratikusan választott kormányok? Meg lehet menteni egy országot akarata ellenére?

Gyors kilábalást a hitelezők sem ígérnek. Az idei második negyedévben hiába erősödött 0,8 százalékot a görög gazdaság, az EKB becslése szerint 2016-ban még recesszióban lesz az ország, és akkor éri el csúcsát is az eladósodottsága is.