A kormány forintosítani kívánja a deviza gépjármű- és személyi hiteleket is, méghozzá piaci árfolyamon – derült ki Varga Mihály sajtótájékoztatóján. (Később kiderül, hogy ez nem igaz.) 305 milliárd forintnyi élő szerződésről van szó, amelyek 229 ezer szerződést érintenek. Az utóbbi hetekben a bankszövetséggel is egyeztettek a kérdésben.

A hitelesek kapnak összesen 31 milliárd forint (szerződésenként 135 ezer forint) jóváírást is, amit felerészben (adókedvezmény formájában) az állam, felerészben a bankok adnak.

Az MNB máris jelezte, hogy – ahogy korábban a lakáshitelek forintosításánál, úgy most is – biztosítja a devizamennyiséget az átváltáshoz, és erről megállapodást is kötöttek a Bankszövetséggel.

A deviza értékpapír-fedezetű hitelekre, a deviza hitelkártyákra és a deviza folyószámlahitelekre viszont ez a forintosítós kör sem terjed ki, szóval lesz még kit kimenteni a jövőben is.

Euró esetében 309,2, svájci frank esetében 287,2 forint lesz az átváltási árfolyam. UPDATE: mégsem! Hiába jelentette be Varga, hogy piaci árfolyamon forintosítják ezeket a hiteleket, valójában erről szó sincs, derült ki későbbi kérdésekre adott válaszából. A jóváírás ugyanis éppen azt jelenti, hogy a novemberi árfolyamon váltják át hiteleket, tehát pont úgy, ahogy akkor a lakáshiteleket, svájci franknál 256 forintos árfolyamon.

Mindenesetre aki a kétezres évek közepén felvett svájci frank autóhitelével szenved még mindig, most rögzítik neki a duplájára drágult hitelét:

Rövidebb távon egyébként nem olyan rossz a forintosítás időzítése, mivel az utóbbi napokban négyhavi csúcson járt a forint a svájci devizával szemben. Könnyítés viszont, hogy a bankok nem emelhetnek a kamatot az átváltás után.

Fura volt egyébként a sajtótájékoztató időzítése. Korábban ugyanis előbb lemondtak egy sajtóbeszélgetést, aztán váratlanul jelezték, hogy Banai Péter Benő államtitkár fog beszélni a "fegyelmezett költségvetési politikáról". (És csak ez után jött a bejelentés Varga Mihály sajtótájékoztatójáról.) Ebből akár arra is lehetett spekulálni, hogy a hiány megszaladása miatt valami befagyasztásról vagy megszorításról dönt a kormány. De ilyen bejelentés egyelőre nincs.

Banai arról beszélt, hogy miért haladja meg a hiány ilyen jelentősen a korábban tervezettet (júniusban már az egész évre tervezett hiány 100 százaléka felett járt a deficit). Az általános okon kívül – ami az, hogy a bevételek és a kiadások teljesülése nem időarányos, tehát az adó jelentős része csak az év végén folyik be – az EU-s források beáramlásának korlátozását említette az államtitkár.

Amíg a kormány vitatkozik Brüsszellel néhány adónem miatt, addig felfüggesztették az támogatások utalását, a kormány viszont rendben fizeti ezeket a pénzeket. Konkrétan 170 milliárd forinttal több kifizetés történt az uniós programokban, viszont 280 milliárddal kevesebb érkezett be az év első hét hónapjában, mint egy évvel korábban. Tehát 450 milliárd forinttal rontja az egyenleget a vita az EU-val, ami a GDP 1,5 százaléka. A kormány azt reméli, hogy idővel rendeződni fog a vita, és az EU kifizeti ezeket a pénzeket.