Van remény!!!

Bár a világ háziméh-populációját még mindig rejtélyes jelenségek tizedelik - kezdve a még mindig ismeretlen eredetű kolóniaösszeomlástól az élőhelyük beszűkülésén át a nikotinoidos rovarírtószerek pusztításáig -, az amerikai Penn State Egyetem kutatói szerint más méhfajok vehetik át a helyüket és szerepüket.

Az Egyesült Államokban igen elterjedt vadméhfajta a tökméh, ami kifejezetten nagy hatékonysággal porozza be a tökféléket.

Vagy ott vannak a kőművesméhek, azon belül is a japán kertiméh, amihez képest

rajongva szeretett háziméhünk lusta disznónak tűnik.

Míg a háziméhek a megfigyelések szerint percenként egy, legfeljebb két virágra szállnak rá, a gyümölcsösöket nagy hatékonysággal beporzó japán méhek percenként akár 15 virágra is rászállnak, és

így akár százszor annyi pollent is szállíthatnak,

mint a háziméh. Másként fogalmazva: egy japán kertiméh 80 háziméh munkáját végzi.

Persze ez nem jelenti azt, hogy az átállás könnyű volna. A háziméh már több lett annál, ami:

nem szimplán egy méhfaj, hanem egy ipari rendszer.

Olyan élelmiszeripari rendszer, amit szó szerint bedobozolva szállítanak körbe a világ földművelő vidékein, hogy aztán az ültetvényekre rászabadítva elvégeztessék velük a beporzást. A Penn State kutatója, Maryann Frazier szerint például azokat a méheket, amik tavasszal a mandulabokrokat porozzák be Pennsylvaniában, dolguk végeztével Kaliforniába szállítják, hogy aztán onnan New Yorkba, majd egészen fel északra, Maine-be vigyék almafákat és áfonyabokrokat beporozni.

Erre rokonaik még nem alkalmasak, de például a japán kertiméhekkel kísérletező kertészetekben már úgy gondolják, hogy a jövőben megspórolhatják a háziméhbérlés nem lebecsülendő költségeit. (Via Popular Science, NPR. Címlapkép: AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN)