• Karel Janecek először írt egy programot, ami segít nyerni Black Jacken.
• Aztán írt egy programot, ami segít sok pénzt keresni derivatív tőzsdei üzleteken.
• Most pedig új választási rendszerekkel kísérletezik.
• A cseh üzletember idén már egy New York-i önkormányzati választáson tesztelte ötleteit.

Kísérlet New Yorkban

Tavalyról maradt a New York-i önkormányzatnál 32 millió dollár szabadon felhasználható pénz, amit a város néhány kerületében lehetett elkölteni.

Az önkormányzati képviselők úgy döntöttek, hogy minden kerületben, ahol maradt még pénz, ott népszavazást írnak ki arról, hogy mire költsenek. Az 51 kerületből 24-ben szervezték meg a választást.

Az egyik kerületben hat tervet ajánlottak a választók figyelmébe:

• Digitális táblák felszerelése az állami iskolákba.
• Új térfigyelő kamerák telepítése.
• Fák ültetése.
• Játszótéri közvilágítás fejlesztése.
• Inkább egy másik játszótér közvilágításának fejlesztése.
• Az egyik utca közvilágításának fejlesztése.

Ebben a kerületben minden választónak 4 szavazata volt, mert a 6 lehetőségből 4 megvalósítására volt elegendő pénz

Egy másik kerületben 16 terv közül választhattak az állampolgárok, és mindenkinek 6 szavazata volt. Ott a szavazólap így nézett ki:

A legtöbb szavazatot kapott projekteket az önkormányzatoknak 2016 végéig meg kell csinálni.

A város 4 kerületében a választóknak kétszer kellett szavazniuk, a szavazólap mellett elektronikusan is. Ezeken a helyeken Karel Janecek cseh üzletember Democracy 2.1 nevű programját tesztelték a Stanford Egyetem kutatóival közösen. A programban azt vizsgálták, hogy ha egy kicsit megkavarják a választási lehetőségeket, akkor mennyivel más eredmények jönnek ki.

Volt olyan kerület, ahol a választók kaptak egy negatív szavazatot is, amivel lehúzhatták azt a tervet, amit nagyon nem akartak. Volt olyan kerület, ahol kétszer annyi pénzt költhettek el, mint amennyi rendelkezésre állt, és volt, ahol négyszer annyit, vagyis sokkal több projektre szavazhattak mint, amennyi megvalósulhatott.

Azt próbálták megvizsgálni, hogy ezek a módosítások igazságosabbá tehetik-e a választást. A negatív szavazat arra lehet alkalmas, hogy a nagyon megosztó megoldásokat ki lehessen zárni. A lehetségesnél több szavazat pedig arra lehet jó, hogy átmenjek az igazán kompromisszumos ötletek. Ebben az esetben a kutatók kiindulópontja az volt, hogy első körben mindenki a saját érdekeit veszi figyelembe: a kisgyerekesek új játszóteret akarnak, a kerékpárosok bicikliutat, stb. Ha viszont marad még szavazatuk, akkor az emberek olyan tervekre szavaznak, amit általában gondolnak hasznosnak, amiről inkább hiszik, hogy mindnekinek jó.

Egy körzet - két képviselő; Egy választó - 4+2 szavazat

Az intézet azonban országos parlamenti választások modelljével is készül. Janecek javaslata a cseh választási rendszer reformjára a következő:

• Szerinte szakítani kell a pártlistás rendszerrel, mert a tömegpártok legitimációja a modern nyugati országokban már elenyésző. Jellemzően alig néhány ezer fős tagságuk van, a listák összeállítása pedig néhány ember döntésén múlik, akik zárt ajtók mögött alkudoznak.
• Ezért az egyéni jelöltek állítását tartja jobb megoldánsnak, viszont ezen a rendszeren is csavarna egyet. Azt javasolja, hogy minden választókerületnek két képviselője legyen, hogy kiegyenlítettebb legyen a parlamenti mezőny.
• Továbbá minden választónak lehetőség szerint négy szavazatot adna (ha van elég induló jelölt). A lényeg, hogy több szavazata legyen egy embernek, mint ahány kiosztható mandátum van az adott választókörzetben. Ezekkel a voksokkal a választók szabadon gazdálkodhatnának. Megtehetnék, hogy csak egy jelöltre szavaznak, és akkor csak egy szavazatot használnak fel, de azt is megtehetnék, hogy az összes szavazatukat kiosztják. 
• További csavar a rendszerén, hogy mindenkinek adna két negatív voksot is a fenti szavazatokon felül. Vagyis mindenki szavazhatna arról, hogy mely jelölteket biztosan nem akarják a parlamentben látni. Minden negatív szavazat, amit egy jelölt kap, kioltana egy rá adott pozitív szavazatot.
• A két legtöbb szavazatot begyűjtött jelölt lenne a végén képviselő.

Janecek így foglalta össze a rendszer előnyét: “A választóknak most csak egy szavuk van, így viszont egy egész mondatot mondhatnának.”

A rendszert 2500 ezer fővel tesztelték néhány cseh választókerületben a 2013-as választáskor. Az eredményen az látszott, hogy ebben a rendszerben nem jutott volna be a parlamentbe a kommunista párt a sok negatív szavazat miatt, holott az igazi választáson a 3. helyet szerezték meg. A legtöbb képviselőt pedig ezzel a módszerrel nem az igazából győztes szociáldemokraták adták volna, hanem a valóságban 2. helyen végzett ANO nevű liberális párt, amit egy dúsgazdag cseh üzletember alapított másfél évvel a választás előtt, és korrupció-ellenes jelszavaival hívta fel magára a figyelmet.

Tesztelnek minden kontinensen

A Democracy 2.1 emberei tanácsadóként dolgoznak portugál, tunéziai és kínai önkormányzatoknál is, ahol költségvetési ügyekben tesztelik a népszavazások lehetőségét. Ezek nem ügydöntő szavazások egyelőre, hanem közvélemény-kutatások helyett használják őket leginkább. A szavazásokhoz használt szoftvereket és gépeket (jellemzően tableteket és laptokopkat) szintén a csehek szállítják.

A rendszert használják vállalatoknál is, például az egyik cseh bankban Janecekék módszerével döntötték el, hogy milyen számítógépeket vegyenek az irodákba. A kiegyensúlyozott, és a legtöbb dolgozó elégedettségét kívánó döntéshez mindenki két változatot is megjelölhetett, hiába csak egy változat lehetett a befutó, és mindenki kapott egy negatív szavazatot, hogy kilőhesse azt a változatot, amit nagyon nem akart.

Black Jack, tőzsde

A 42 éves Karel Janecek Amerikában járt egyetemre, majd Prágában doktorált, disszertációját valószínűségszámítási elméletekből írta. Egyetemistaként még Amerikában írt egy szoftvert, ami a Black Jack (magyarul huszonegyezés) kártyajáték közben ad tanácsot a használójának. Janecek fejében ott volt az algoritmus, elkezdett sokat nyerni, úgyhogy hamarosan kitiltották Las Vegas összes kaszinójából.

Egy ideig az osztrák tumoányos akadémia kutatója volt, majd a 2000-es években milliomos lett RSJ Algorithmic Trading nevű cégéből. A cég a chicagói, londoni és frankfurti tőzsdén köt derivatív üzleteket, vagyis kifejezetten spekulációval foglalkozik, hiszen jövőbeni kereskedelmet folytat. A fogadáshoz hasonlítható üzleti döntéseket a cég saját szoftvere hozza, amelyet Janecek írt.

Az olasz étterem példája

Janecek az utóbbi években adott interjúiban mindig kicsit változtatja, hogy éppen hány pozitív és hány negatív szavazat az ideális egy választó kezében, attól függően, hogy éppen milyen választásról kérdezik. Viszont ahhoz ragaszkodik minden esetben, hogy egy embernek több szavazata legyen. Az alábbi példatörténettel magyarázta el egyszer, hogy ez miért nagyon jó:

"Nyolc különböző nemzetiségű ember szeretne együtt vacsorázni, de nem bírnak megegyezni, hogy melyik étterembe menjenek. Úgy döntenek, hogy kipróbálják a Democracy 2.1 rendszerét, és így mindegyiküknek két szavazata lehet, bár csak egy étterembe fognak elmenni. Így szavaznak:

• a francia: francia étterem, olasz étterem
• a spanyol: spanyol étterem, olasz étterem
• a mexikói: mexikói étterem, japán étterem
• az olasz: olasz étterem, francia étterem
• a japán: japán étterem, olasz étterem
• a görög: görög étterem, olasz étterem
• egyik amerikai: McDonald's, japán étterem
• másik amerikai: McDonald's, spanyol étterem.

Látszik, hogy első körben mindenki a saját nemzete konyhájára szavazott. Ha mindenkinek csak egy szavazata lett volna, akkor elmentek volna a McDonald's-ba, mert amerikaiból kettő volt a társaságban, így a gyorsétteremre két szavazat jutott volna, és az összes többi étteremre csak 1 - 1. Így viszont az olasz étterembe mentek, amire a 8 emberből 5-en is szavaztak.

"Így kettő helyett öt ember lett boldog aznap este" - foglalja össze Karl Janecek választási reformtervének a lényegét. Teljesen komolyan szokott arról beszélni, hogy abban bízik, hogy módszerét hamarosan átveszik mindenütt a demokratikus világban.