Bár keveset gondolunk erre, de történészek szerint viszonylag modern fejlemény, hogy éjszakánként hét-nyolc órákat alszunk, aztán ennyi, estig kihúzzuk valahogy. Az ipari forradalom előtt sokak életritmusa még egészen máshogy alakult: éjszaka néhány óra alvás, majd délután még pár órányi szundítás mellé. Szerencsésebb országokban megmaradt mindebből még valami, de ezért főleg csak gúnyolódást kapnak cserébe.

Pedig teljesen jogtalanul, a délutáni rövid szundítás olyan sok szempontból előnyös és hasznos, hogy szinte még összeszedni is nehéz. A Vox most mégis megkísérelte, összegyűjtötték a legfontosabb tudományos érveket amellett, hogy miért éri meg délutánonként egy kicsit mindent megszakítani és ledőlni. Mint mindig, ha alvásról van szó, fontos emlékezni rá, hogy mindenkinek egyéni szokásai és preferenciái vannak, ezért lehet, hogy valakinek mindezek hiábavaló hülyeségnek tűnnek majd. De az emberek többségére igazak ezek a megállapítások.

• A legjobb szundítás a délutáni szundítás

Délután kettő és három fele igazából minden azt indokolná, hogy szundítsunk egyet. A legtöbbünknél hat-hét órával ébredés után elkezdődik az agy lemerülése, ez az az időpont, amikor az aznapi energiamennyiségünk érezhetően apadni kezd. Ráadásul ekkor jellemzően túl vagyunk már az ebéden, amúgy is nehéz odafigyelni bármire. És elég korán is van még ahhoz, hogy a szundítás ne zavarjon bele az esti alvásunkba.

A délutáni alvásnak korábban óriási hagyománya volt, evolúciós fejlemény lehetett. Ez segített megúszni a legmelegebb nappali órákat nyáron. Délután aludni gyakorlatilag természetes dolog.

• Okosan válasszunk helyszínt

Sötét, kényelmes, csendes hely az igazi. Rengeteg kutatás igazolja, hogy minél jobbak a körülmények, annál könnyebben fogunk elaludni.

• A legkritikusabb rész: találjuk ki, hogy mennyit aludjunk

Ezen ugyanis rengeteg múlik, például a szundítást követő egész napunk sorsa.

A legtöbb alváskutató egyetért abban, hogy a tökéletes délutáni szundítás maximum 30 perc hosszú. Ennyi idő alatt ugyanis az agyunk nem tovább a szendergő-felületi alvási fázisból. És ha ebből ébredünk fel, kevésbé vagyunk kómásak, sokkal hamarabb tudunk ismét produktívak lenni.

A 45 és 90 perc közötti alvás során viszont a  lassú hullámú alvásba sodródik át az agyunk, kilencven perc fölött pedig bejön az REM-alvás is. Ilyenkor már álmodunk, és ezekből a szakaszokból sokkal gyötrelmesebb tud lenni az ébredés.

Viszont a nehézkesebb öntudatra ébredés után lehet haszna a hosszabb szundításnak: kutatások szerint a hosszabb szundi után hosszabb ideig leszünk képesek éberek maradni. Szóval ha előre tudjuk, hogy sokáig kell aznap dolgoznunk vagy hosszabb autóútra indulunk, érdemes lehet nagyobb szundításba is belevágni, tudva előre, hogy így viszont több idő kell majd ahhoz is, hogy magunkhoz térjünk.

• Ihatunk előtte egy kávét

Bármekkora hülyeségnek is hangzik, de a kávészundítás egy létező dolog. Azaz inni egy kávét majd aludni 20 percet. A koffeinnek ugyanis nagyjából 20 perc kell, hogy a vérkeringésen át az agyba érjen. Ráadásul a koffein adenozin-gátló képességgel bír. Az adenozin egy neurotranszmitter, ami szerepet játszik a fáradtságérzésben és az alvás folyamatában. Ha viszont a 20 percnyi alvás és a koffein egyszerre üt be, jóval kevesebb adenozinnal kell megküzdeniük, ezzel pedig felerősítik a koffein hatását. Van több kutatás is, ami szerint aki kávészundít, utána jobban tud figyelni és jobb a memóriája, mint annak, aki csak aludt vagy kávézott.

És hogy mindez miért jó?

Persze most is van egy rakás válasza a tudománynak.

• A szundítás növeli az éberséget

Erre már a kilencvenes években rájöttek a NASA kutatói, amikor azt vizsgálták, hogy a repülőgéppilóták mennyivel kevesebb hibát vétenek, ha menet közben is szundítanak egyet (ilyenkor persze átadva a gépet társuknak).

Azóta pedig rengeteg kutatás jutott hasonló eredményre. Legyen szó bármilyen feladatról, a konklúzió mindig az volt, hogy egy rövid szundítás segíti a feladat precízebb végrehajtását.

• Javul az emlékezetünk

Ezzel kapcsolatban is rengeteg tanulmány létezik már. Az eredmény pedig mindig ugyanaz: egy kis alvás is sokat segít a memóriánk működésén. A jelek szerint az alvás főleg a deklaratív emlékezeten javít: azaz amikor egy bizonyos konkrét tudás felidézéséről van szó. Ezzel szemben szokás elkülöníteni az implicit emlékezetet, ami például valamilyen cselekvésnek a helyes kivitelezésére való emlékezést takarja.

A kísérletek borzasztó egyszerűek voltak: például meg kellett jegyezni információkat, majd voltak, akik alhattak egyet, és ők utána jóval jobban emlékeztek mindenre, mint azok, akiknek ébren kellett maradniuk. Ez valószínűleg azért lehet így, mert agyunk alvás közben dolgoz fel és rögzít emlékeket. Azaz ha vizsgára tanulunk, kifejezetten hasznos lehet néha szundítani egyet közben. Tényleg.

• A szundítás segít a problémamegoldásban

És még kreatívabbak is lehetünk tőle. Igaz ezek még kevésbé kikísérletezett területek, de az eddigi eredmények alapján egyáltalán nem felelőtlen ilyen kijelentéseket tenni.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az alvás segít abban, hogy gyorsabban találjunk nem intuitív megoldásokat problémákra. Egy frissebb kísérlet szerint egy órányi szundítás már segít abban, hogy jobban teljesítsünk absztrakt asszociációs teszteken.

• Szundítani jó

Ezt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni. Délután aludni egy kicsit nagyon jó érzés, egyszerűen jobban érezzük magunkat tőle. Márpedig miért ne tennénk meg valamit, amit nem túl nehéz kivitelezni, rengeteg haszna van és utána még jobban is érezzük magunkat tőle?!