Orbán Viktor miniszterelnök egész csütörtökön Brüsszelben tárgyal a menekültügyről, találkozik a parlament, a bizottság és a tanács elnökével is. Első körben Martin Schulzcal, az EP német, szociáldemokrata elnökével tárgyalt, utána közös sajtótájékoztatót tartottak.
Orbán Viktortól az AP azt kérdezte, hogy látta-e a török tengerpatra sodródott kurd kisfiú holttestéről készült fotót, és ennek ismeretében mit gondol a szerb határra épített kerítésről. Orbán erre azt mondta, hogy
a kerítésnek az a legfőbb értelme, hogy a menekültek ne egy 175 kilométer hosszú zöldhatáron át rohanják le az országot, hanem a kerítésen lévő ajtókon, ellenőrzőpontokon lépjenek be az országba.
A magyar hatóságok ugyanis csak így tudják regisztrálni őket, márpedig a regisztráció Magyarország számára kötelező. Ezt írják elő az európai törvények, és erre szólította fel a magyar kormányt az osztrák és a német kancellár is.
Orbán azt is hozzátette, hogy az életveszélyes utat kockáztató menekülteknek azt üzeni, hogy ne induljanak el. Orbán szerint felelőtlen mindenki, aki Európából azzal áltatja a menekülőket, hogy itt könnyen befogadják őket. Orbán elmondta, hogy Törökország, Szerbia és több másik ország is biztonságos Magyarország és a háborús zónák között, vagyis semmi sem indokolja, hogy a menekültek ne álljanak meg ott, ahol már nincs veszélyben az életük. Orbán Viktor többször elismételte, hogy azt kell üzenni, hogy
„jobb lesz a családodnak, jobb lesz a gyerekeidnek és jobb lesz neked is, ha Törökországban maradsz”.
Mert az út onnan életveszélyes és a befogadás nem garantált.
Martin Schulz EP-elnök ehhez hozzátette, hogy Jordániában és Libanonban több millió menekült tengődik menekülttáborokban, és ezek az országok már kifogytak a pénzből.
Ha Európa azt akarja, hogy ott maradjanak, akkor komoly pénzzel kell segítenie ezeknek a táboroknak a működését.
Orbán Viktor azt mondta, hogy a mostani jelenetek a budapesti pályaudvarokon azért alakulhattak ki, mert a zöldhatáron és egyéb illegális módon beözönlő menekülteket nem lehetett regisztrálni. Márpedig Magyarország területét nem hagyhatja el úgy menekült, hogy ne regisztrálják őket. Ezt Angela Merkel kancellár külön kérte Magyarországtól.
Ezt a regisztrációt végzik Orbán szerint most el a magyar hatóságok, és ezért nem engedik tovább a pályaudvaron várakozó tömeget.
Orbán hozzátette, hogy a pályaudvari válság alapvetően német probléma. „Senki sem akar ezek közül az emberek közül Magyarországon, vagy például Szlovákiában vagy Észtországban élni. Mindannyian Németországba akarnak menni.” Orbán arra utalt, hogy ha túl vannak a regisztráción, akkor úgyis Németországba mennek majd.
Később arról is beszélt, hogy mindenkinek meg kell értenie, hogy az nem európai megoldás, ha átjön az ember a zöldhatáron, kiabálni kezd hogy Merkel és Germany, majd a rendőri felszólítás ellenére vonatra próbál szállni. Előbb regisztrációra van szükség.
Orbán és Schulz egyetértettek abban, hogy a mostani helyzet nagyon komolyan veszélyezteti a schengeni rendszert, vagyis azt a lehetőséget, hogy az EU-n belül megállás és ellenőrzés nélkül lehet átmenni a határokon.
Csak a veszélyt máshonnan látják leselkedni. Orbán szerint a veszélyt az okozza, hogy az EU külső határait nem védik rendesen, ettől a tagállamok idegesek, és egymás között is elkezdik lezárni a határokat majd.
Orbán szerint ezért a legeslegfontosabb és első feladat a mostani válságban az, hogy az EU külső határait teljesen lezárják. Ezt követeli a schengeni szerződés is.
Ezért is jó a kerítés a magyar–szerb határon szerinte, aminek létesítésével szerinte Magyarország semmi mást nem csinál, mint megfelel az európai előírásoknak.
„Ezért kértem Schulz elnök urat és kérek mindenki mást is, hogy a kerítés miatt ne kritizáljanak, hanem hagyják, hogy elvégezzük a munkánkat, hogy betarthassuk az EU törvényeit”.
Martin Schulz szerint az EU-ba érkezők elhelyezése a legfontosabb Schengent veszélyeztető probléma. Azt mondta, hogy egy 500 milliós kontinensen nem lehet gond 500 ezer ember elhelyezése, kivéve akkor, ha csak egy vagy két ország vesz részt a menekültek letelepítésében. Többször elmondta, hogy
az nem lehet, hogy az egoizmus győzzön az európaiság felett.
Arra is hivatkozott, hogy Orbánnak értenie kellene, hogy mit jelent egy diktatúra elől elmenekülni, hiszen maga is elnyomás áldozata volt a rendszerváltás előtt. Schulz figyelmeztetett, hogy Európának meg kell védenie a rászorulókat, és nem lehet, hogy önző viták veszélyeztessék a közös európai megoldást. Nem mondta ki, de egyértelműen a kvótarendszerre utalt, mint közös megoldásra.
Orbán viszont azt mondta, hogy most nincs itt az ideje kvótáról vagy letelepítésekről beszélni. Szerinte amíg az EU külső határainak védelme megoldatlan, addig nincs idő erre a vitára. „Félnek a magyarok és félnek az európaiak, mert a politikusok nem tudják kezelni a helyzetet” - mondta.
„Amíg nincs a határvédelmi ügyben megoldás, addig a kvóta emlegetése csak felhívás az indulást fontolgatóknak, hogy jöjjenek” - vélekedett Orbán Viktor.
Orbán Viktor azt mondta, hogy most nem tárgyal pénzről, nem kér anyagi segítséget az EU-tól a menekültválság kezelésére.
„A pénznél fontosabbak az értékek és a szabályok.”
Miközben Németország vezetésével egyre több nyugati kormány áll a kvótarendszer mellé (Olaszország, Spanyolország, Franciaország például), addig a keletiek ellenállnak. Orbán pénteken a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőkkel tárgyal Prágában a keleti ellenállás lehetőségeiről. Egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz repedés e társaságon belül, hiszen a lengyel miniszterelnök már jelezte, hogy az eddig vállaltnál több menekült befogadására is kész.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.