A német lapok ( a FAZ és a Welt vasárnapi kiadásai) azt írják, hogy tudják, mi az Európai Bizottság legújabb javaslata a menekültválság kezelésére. A javaslatokat hivatalosan szerdán jelenti be Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke.

Marad a kvótaterv

Az Európai Bizottság júniusban már beadott egy tervet 60 ezer menekült szétosztására kötelező kvóta alapján. Akkor 60 ezer menekült (40 ezer már EU-ban lévő, 20 ezer EU-n kívüli táborokban élő) szétosztására tettek javaslatot. Ezt akkor a tagállamok leszavazták. Úgyhogy most 160 ezer menekültet osztanának szét kötelező kvóta alapján. A 160 ezer fő jórészt szíriai, afganisztáni és eritreai menekültekből állna össze.

Első ránézésre furcsa, hogy egy visszautasított csomagnak a még durvább, százezer menekülttel többről szóló változatát nyújtják be, ám az is világos, hogy június óta nagyot változott a helyzet. Júliusban és augusztusban sokkal több menekült érkezett az EU-ba mint korábban, és megnőtt azok aránya, akik háborús zónákból jöttek, míg a koszovói, albán, boszniai emberek érkezése lényegében megszűnt. Ez azért fontos, mert utóbbiak inkább gazdasági bevándorlónak számítanak, a háború elől menekülőket viszont a nemzetközi jog szerint segíteni kell.

Másik fontos változás júniushoz képest, hogy Németország nagyon kemény kampányba kezdett, hogy meggyőzze a többi tagállamot, hogy álljanak a kvóta mellé. A kvóta ugyanis a németeknek a legfontosabb. A menekültek döntő többsége Németországba akar költözni, idén már 800 ezer érkezőre számítanak, így minden elosztási rendszer az ő terheiket csökkentené. Akkor is, ha a kvóta alapján a legtöbb menekültet, az Európába érkezők több mint ötödét így is a németeknek kellene befogadniuk.

Angela Merkel kancellár elég hatékonyan győzködte kollégáit. Az elmúlt másfél hétben átállította a kvóta mellé a júniusban még nemmel szavazók közül a francia elnököt és a spanyol miniszterelnököt, egyértelműen felsorakoztatta a kötelező kvóta mellett a vonakodó osztrák kancellárt. Hangosan támogatja a tervet kezdettől az olasz kormány.

Igazán élesen csak a V4-ek keltek ki az ötlet ellen. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák miniszterelnök pénteken Prágában közösen tiltakoztak a kötelező kvóta ellen. Hamarosan kiderül, hogy meddig tudják tartani magukat a német - francia - brüsszeli nyomás alatt.

Engedmények a visegrádiaknak

A most kiszivárogtatott bizottsági terv szerint:

• Minden befogadott menekült után 6000 euró (1,8 millió Ft) támogatást adna az EU, ez sokszorosa annak, mint ami a júniusi tervben szerepelt.
• Pénzzel meg lehetne váltani a befogadási kötelezettséget. (Ez a lehetőség már pénteken is felmerült, akkor a szlovák kormány már közölte, hogy "nem fogunk fizetni egyetlen centet se".)
• A keleti tagállamok kiszállhatnának a rendszerből, ha Ukrajna felől hatalmas menekültáradat érkezne hozzájuk. (A baltiak és a lengyelek érveltek azzal, hogy nekik erre is fel kell készülniük.) 
• A kvótarendszer nem örökre szólna, hanem egyelőre csak két évre.

Nem is hoznak, csak visznek?

A júniusban leszavazott terv alapján Magyarországnak 1,57 százalékát kellett volna befogadnia azoknak, akiket az EU menekültként elismer. A mostani új, kiszivárgott kvótaszámítás viszont azt mondja, hogy Magyarország terheit a kvótarendszer csökkentené, mert az országban lévő menekültek nagy többségét más állam vállalná át.

Nagy kérdés persze, hogy mi alapján számolták ki, hogy hány menekült van Magyarországon. Egy múlt hét elején kiszivárgott (hivatalosan el nem ismert) bizottsági kvóteterv 54 ezer magyarországi menekült szétosztásával számolt, csakhogy jó eséllyel ezeknek a Magyarországon regisztrált menekülteknek töredéke sincs már az országban.

A kvótarendszerről 14-én tárgyalnak majd az EU belügyminiszterei, majd pedig októberben rendkívüli csúcsot is szerveznének erről a miniszterelnököknek. Egyelőre a legkeményebben Szlovákia és Magyarország fúrja a tervet. Bár szombaton az Index kérdésére Orbán Viktor sem mondta már ki, hogy egész biztos, hogy nem megy bele a kvótába, csak azt, hogy eddig semmilyen jó érv nem hangzott el szükségességéről.

Amiben inkább konszenzus van

Az új bizottsági javaslatok közül több olyan is van, amiben nem látszik éles vita a tagállamok között. Ezek a következők:

• Össze kell írni a biztonságos országok listáját.

Aki onnan jön, azokat szinte automatikusan visszatoloncáljak majd. Ezek közé teszik az összes balkáni országot, így több mint százezer Németországban lévő koszovóira, albánra és bosnyákra vár kitoloncolás. De ide kerülhetnek a szegény, ám háborútól nem érintett afrikai országok is.

• Több pénzt kell adni a közel-keleti menekülttáborok ellátására. 

Törökországban, Jordániában és Libanonban összesen 4 millió ember tengődik menekülttáborokban hosszú évek óta. Az ellátásuk egyre rosszabb, az ENSZ egyre kevesebb pénzt kap a tagállamaitól e táborok segítésére. Az EU azt reméli, ha javítja e táborokban az ellátást, akkor kevesebben indulnak el.

• Hot spot-ok kiépítése a frontországokban.

Közös pénzből nagy befogadóállomásokat épít az EU Olaszországban és Görögországban, ahol el is bírálnák a menekültjogi kérelmeket. Magyarországnak is felajánlottak ilyet, de a budapesti kormány nem kért ebből. Ezeket az állomásokat nevezik hot spot-nak.

• Menekültügyi irodák felállítása a Közel-Keleten és Afrikában

Az EU-ban erős törekvés, hogy már akkor elbírálhassák menedékjogi vagy bevándorlási kérelmüket az embereknek, amikor még csak az út elején vannak. Akit befogadnak, az utána már legálisan utazhatna Európába, és így nem az embercsempészek fosztanák ki őket és veszélyeztetnék az életüket. (Nagy-Britannia például ezért jelezte, hogy befogadna szíreket, de csak olyanokat, akik még nincsenek még az EU területén.) E terv végrehajtásához azonban megállapodások kellenek a Szíria körüli és afrikai országokkal, továbbá felmerül a veszélye, hogy hirtelen nem százezrek, hanem milliók nyújtják be kérelmeiket.