Orbán szerint több 100 millió ember van a világon, aki nem háborús övezetben él, de ha ránéz a hírekre, és ezt látja, akkor el fog indulni
2015 szeptember 04., 08:19
Orbán Viktor legújabb üzenete a migránsoknak: „Ne. Gyertek.”
„Nézem, van-e még ellenzéki, anélkül egy demokrácia nem működik”
– ezzel a poénnal kezdett a mindenkit személy szerint üdvözlő Orbán Viktor, mielőtt elmondta az utóbbi idők egyik legzavarbaejtőbb beszédét, amiben beszélt kvótáról, határról, iszlámról és romákról a misszóvezetők (magyarul nagykövetek) kétnapos budapesti értekezletén.
Hipokrita világban élünk
Ha a külpolitika szervilis, megfelelési kényszertől vezetett, akkor gúzsba köti önmagát, vagyis a magyar emberek alapvető érdeke, hogy a külpolitikát olyan emberek hajtsák végre, akiknek a legfontosabb a magyar érdek. Ez közhely is lehetne, ha nem Magyarországon lennénk – mondta Orbán.
A bennünket igazságtalanul ért nemzetközi támadások ezt még fel is erősítik: ha az ember kint van a hidegben, hogy a fiatalok is értsék, G.I. Joe-ként leteszik, és ott kell helytállnia, akkor azok a reflexek, hogy igazodjunk, személyes lelki igénnyé is válhatnak, és ha nem elég erős az ember, érthető emberi okokból inkább a kisebb konfliktust vállalva nem a magyar érdeket fogják képviselni – véli Orbán, aki erre csak a saját példáját tudja felajánlani: minél jobban támadják, annál szikárabban, bár udvariasan, de egyenesen és egyszerűen kell elmondani az álláspontunkat, rugalmasan, de jottányit sem engedve.
„Képmutató világban élünk, és nekünk képmutatásban több száz éves lemaradásunk van”
– mondta Orbán, aki szerint az ember a saját családjában a képmutatást nem szereti, de a nemzetközi politikának ez szükségszerű velejárója. „Hipokrita, képmutató világban élünk” – mondta, ki is fejtve, hogy a francia külügyminiszter megtámadott bennünket a kerítésért, miközben a franciák is felhúztak egy kerítést, és ha a képmutatásukat szóvá tesszük, az őket nem zavarja, pedig minket zavarna. A helyszínen lévő nagyköveteknek azt mondta, ne abból induljanak ki, mit mondanak a partnereink, hanem mindig a magyar érdekből, és azt tegyék, amire az államtitkárok kérik.
A kvótát egyelőre nem tudjuk elfogadni
„A folyamat, ami ránk rúgta az ajtót, nem előzmények nélküli” – mondta Orbán. Ha egy jelentős nemzetközi szereplő (nyilvánvalóan az USA-ra célzott) úgy dönt, hogy Líbiában megdönti a neki nem tetsző kormányt, és vállalja a kockázatot, hogy háború, majd káosz alakul ki, és nincs többé, ami feltartsa az Afrikából jövő tömegeket, akkor azok el fognak indulni. Orbán jól emlékszik, amikor Berlusconi megmondta, hogy neki pénzügyi és politikai megállapodása van Líbiával, így onnan menekültáradattól nem kell tartania Olaszországnak.
Amikor megtettük (mi, a Nyugat) a beavatkozást, akkor senki nem gondolt arra, mit fogunk tenni az anarchiával, illetve az Egyesült Államok igen: Ausztráliával és Izraellel együtt bejelentette, hogy nem fogadnak be senkit, pedig a menekültügyi konvenciók erre kötelezik. A szomszédos arab országok sem fogadnak be menekülteket, csak Európa. Ezek az országok úgy érezhetik, hogy a vezetőik uralják a helyzetet, mi pedig nem, ráadásul semmilyen európai terv nincs a válsághelyzet kezelésére, az EU nem a helyzetet, hanem a következményeit akarja kezelni, miközben a helyzetet sem számolta fel. A kvóta, bármit is jelentsen, az egyetlen terv, de ezt nem tudjuk elfogadni, mert az okot nem orvosolja – mondta Orbán, aki szerint a külső határainkat kell ellenőrizni.
Először volt 40 ezer, aztán lett 120, már beszélnek 500-ról, és ha további milliók vagy tízmilliók fognak érkezni, akkor azokat mind szét fogjuk osztani? – kérdezi Orbán. „A magyar álláspont nem a kvóta ellen van, arról majd lehet értelmesen beszélni, az időzítéssel van problémánk. Amíg nem tudjuk a külső határainkat megvédeni, addig nem érdemes erről beszélni” – mondta.
Orbán szerint az a baj, hogy a németek elmondják, hogy hány milliárd eurót fognak költeni a beérkezők ellátásra, ahelyett, hogy odaadnák azt azoknak az országoknak, akik feltartóztatnák őket, pedig mindenki jobban járna, mert kevesebben jönnének. Sokkal értelmesebb lenne, ha az EU létrehozna egy pénzügyi alapot, amiből például Törökországnak nyújtanánk segítséget, hogy a menekülteket ott tudják kezelni – mondta.
„Illúzió, hogy aki már bejött, azt egyszer vissza fogjuk küldeni”
– mondta Orbán, aki szerint ez több politikai kockázattal és emberi konfliktussal, plusz pénzzel járna. Ki fog Németországból embereket visszaküldeni? – kérdezte Orbán, mondván, Magyarországból és Ausztriából se kell, mert onnan is mindenki Németországba megy. Főleg úgy ki fogja ezeket az embereket elküldeni, hogy az európai politikusok jelentős része üdvözli őket? – kérdezte.
Nyugaton irányítják a sajtót
Nagyon élesen elválik az emberek és a politikai érdek akarata az európai országok 90 százalékában, és ez egy demokráciában probléma – mondta Orbán, aki egyetlen országot sem akart említeni, mondván, megkíméli Szijjártót, hogy ne kelljen fogadnia nagyköveteket.
„Nekem ne mondja senki, hogy külföldön nincs irányított újságírás”
– mondta Orbán, mondván, bennünket vádolnak sajtószabadság-problémával, miközben nálunk a migránsügyben „sokkal színesebb palettája van a véleményeknek”, mint a nálunk alaptalanul fejlettebbnek gondolt országokban. „Nem vádolok senkit, hogy személyesen irányítja, csak azt akarom mondani, hogy hosszú időn át lehetséges olyan politikát folytatni megtámogatva újságírással, amit a nép nem támogat, de ott sem lehet örökké” – magyarázta el az összeesküvés-elméletét Orbán, aki szerint ez nálunk kevésbé lehetséges, kisebb a tűréshatára a népnek, hamarabb be kell építenünk a politikába a nép követeléseit. De ott is előbb-utóbb meg kell hallani a nép szavát, ez csak idő kérdése – ígérte.
Szerinte előbb-utóbb lesz Európában a mostanitól eltérő bevándorlás-politika, mert egyébként egy demokratikus rendszer ezzel a belső ellentmondással együtt nem maradhat fent. Ha előre látunk a horizonton felbukkanni egy problémát, akkor meg kell próbálnunk még a krízis tetőzése előtt egyetértésre jutni – mondta Orbán, aki megint a nemzeti konzultációnak nevezett propagandahúzás értelmét magyarázta: hogy a legnehezebb időkben legyen egy egyetértési pont, hiszen egymillió ember valószínűleg megbeszélte otthon a konyhaasztalnál, hogy ő inkább erre az álláspontra helyezkedne. Mint mondta:
„A bevándorlás-politikában sziklaszilárd a kormányzati álláspont, mert az egymillió válaszoló világosan megmondta mit akar és mit nem, és a nemzeti konzultáció demokratikus módon stabilizálja a kormányzat működését, míg a nyugaton a közvéleményt az irányított sajtó tükrözi nap, mint nap.”
Senkinek nem kívánunk több százezer romát
Ha a konkrétumokról beszélünk, akkor a mai viták szép lassan felcserélődnek egy igaz nagy döntő vitára. A mostani kérdések is fontosak (ki mennyit fogadjon be? ki bevándorló, ki menekült? kinek kell majd visszafogani őket?), de a nagy kérdés az lesz: van-e egy országnak joga ahhoz, hogy kinyilvánítsa, hogy nem kívánja a saját etnikai-kulturális összetételét nagy arányban megváltoztatja, vagy kimondhatja, hogy ezt nem kívánja? Ez lesz a vita legvége, ide fogunk eljutni – mondta Orbán, aki készítgeti elő a magyar álláspontot, mindenkinek javasolja, hogy készüljön rá, hogy a végén ebben kell majd állást foglalni. (A nemzeti konzultáció persze ebből a szempontból is mankó.)
Orbánék álláspontja, hogy minden államnak joga van a saját fejlődéséről magának döntenie, ezért nekik nincs joguk arra, hogy befolyásolni akarják, vagy véleményt mondjanak más országok kísérletéről, hogy különböző vallási és kulturális alapokon álló nagy közösségekkel akarnak együtt élni, például a francia társadalomról. „Szerintem ezeket a döntéseket nem szabad minősítenünk” – mondta Orbán (;D), aki ezután ledobta a beszéd legzavarbaejtőbb részét:
„Nekünk is az adottságunk – függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát, vagy nem –, hogy együtt élünk néhány száz ezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is élejnek együtt nagy számú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele.”
De ők sem szólhatnak bele abba, hogy Magyarország kívánja-e az összetétetlét megváltoztatni, vagy nem. Senkinek nincs joga azt mondani, hogy: „De változzatok meg!” – mondta Orbán, aki le is szögezett pár dolgot az iszlámról:
- Először is politikai értelemben semmi bajunk az iszlámmal. Egy lelki és szellemi építménynek tekintjük, ami a világ egy jelentős részén civilizációkat hozott létre, ezért nekünk nincs bajunk, nem akarunk az iszlám természetéről szóló vitákat folytatni.
- Nem tekintenénk helyesnek, ha a mostani helyzetben megromlana a kapcsolatunk iszlám országokkal, ezért Törökország és az öböl menti országok a barátaink, akkor is, ha nem akarunk nagy számú magyarországi iszlám kisebbséget. Szeretnénk, ha Irán is a barátunk lenne.
- Semmi bajunk sincs az itt élő muszlim közösséggel sem. Ők nem bevándorlók, jogszerűen jöttek ide, egzisztenciát hoztak létre. Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körúton. Hogy a szír hentesnél vehetünk bárányhúst húsvétra. De nem szeretnénk, ha az arányok megváltoznának.
Határvédelem
Orbán definiálta, mi az ország:
„Az az ország, ami nem tudja megvédeni a határait, az nem ország.”
Szerinte az EU helyesen döntött, amikor a schengeni övezet belső határait ellényegtelenítette (de nem szüntette meg): a schengeni kódex szerint az az ország, ami a belső határát nem ellenőrzi, az köteles a külsőt megvédeni nemzeti alapon, és garantálni kell azt is, hogy a külső határokat csak nyitvatartási időben léphetik át a kijelölt helyeken. Ez most nem a realitás, mi, magyarok a kommunizmusnak hála értjük a lehetőségét, hogy most a jogot kell igazítani a lépésekhez, nem fordítva, de ez most az EU – viccelődött a Fidesz vezetője, amelyik párt új alkotmányt hozott létre, amit aztán folyamatosan átírt, ha a pillanatnyi érdekei úgy kívánták.
Ez egy zsákutca, hiszen a görögök szállítják tovább felénk a menekülteket, de mi nem mondhatjuk, hogy a görögök miatt engedjük tovább a őket, be kell tartanunk a vállalt kötelességeket, de erre most nem vagyunk képesek, nem tudunk érvényt szerezni annak, hogy a szabályoknak megfelelően lépjenek be az országba, mert a határon nincs fizikai építmény, ami kikényszerítené mindenkinek, hogy csak ott lépjenek át, ahol szabályos – védte meg megint a kerítést. „A kerítést hogy kell mondani PC-módon? Ideiglenes biztonsági határzár?” – színészkedett (hiszen nyilván ők adták ezt a hülye nevet), amikor arról beszélt, hogy két kerítést kell felhúzni, és fenntartani, amíg a mostani őrület el nem múlik.
Akármit mondanak, az osztrákoknak és a németeknek is elemi érdeke, hogy ne legyünk Görögország, hanem akarjuk, és tudjuk megvédeni a külső határainkat, ezért Orbán arra kéri az ellenzéket, hogy tegye lehetővé, hogy a hadsereget használni tudjuk határvédelemre. Nincs garancia, hogy elegendő lesz-e ez, de az biztos, hogy amit emberileg meg lehet tenni, azt meg kell tenni – mondta, és elmagyarázta, hogy olyan munkát vár el a kormánytagoktól, hogy védjék meg a határt. Ez alkalmassági kérdés. Azért tartjuk és tiszteljük a rendőrséget, ami most világszínvonalúan teljesítette a kötelességét fizikai erőszak alkalmazása nélkül, hogy legjobb tudásuk szerint védjék meg a határt – mondta Orbán, aki szerint mi sem emberi, sem pénzügyi forrásokat nem kímélünk ebben, ellenkező esetben úgy járhatnánk, mint a görögök.
Emberi dolgok
Mégiscsak sokan háborús konfliktusból jönnek, még ha a többség nem is onnan jön (Pakisztán, Banglades, Belső-Afrika), ezért nem lehet elkerülni, hogy érzelmileg viszonyuljunk a dologhoz. Ez nehéz intellektuális művelet – mondta, és megint elmagyarázta, hogy akik most a kvótarendszerről beszélnek, azok meghívót küldenek a bevándorlóknak. Orbán erkölcsi okokból kéri a bevándorlóktól:
„Ne. Gyertek.”
Mert mi nem tudunk felelősséget várni az út veszélyeiért, és azért, hogy nem fogtok tudni bejönni. A török menekülttábor nem kényelmes, mondta, de aki már ott van, az már biztonságban van. Az is, aki Görögországban, Macedóniában, Szerbiában, Magyarországban és Ausztriában van – akik idáig eljutnak, már biztonságban vannak. Ezek az emberek nem menekültstátuszt, hanem német életet akarnak, ezért nem viszonyulunk hozzájuk menekültként, hanem bevándorlóként – mondta Orbán. Megértjük, ha nem így volna, nem mennének Németországba dolgozni a magyarok – mondta, de szerinte ha engedjük, hogy a vizuális képek miatt engedünk, rossz politikai döntést hozunk.
Ha már itt vagy, akkor az eljárás végén megmondjuk, hogy ha menekült vagy, akkor maradhatsz, ha bevándorló, akkor majd megmondjuk, hogy akarunk-e veled együttélni – mondta. „Ebből a szempontból nagyon bölcs, amit a katolikus egyház a napokban mondott” – mondta, ugyanis szerinte nyilvánvaló, hogy ha a terheket a magánszemélyek vállalják, azzal gazdaságilag nem árt, sőt talán használ is, de ha ezt az államoknak kell viselniük, megváltozik a költségvetés aránya, ami könnyen gazdasági katasztrófát okozhat. Ezért a katolikusok bölcsen mondják, hogy nem az államnak, hanem az egyháznak kell kötelességet vállalnia.
Kvótarendszer
„A helyzet az, hogy mi egy nyáj vagyunk, mint a 28-an, és azt mondták a vezetőink, hogy a kvóta jó dolog, ezért most mind a 28-nak azt kell mondani, hogy a kvóta jó dolog” – mondta, arról beszélve, hogy akinek a nyakában van a csengő, annak nagyobb szava van. De szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy biztosan jó dolog-e ez, hiszen minek az arányáról beszélünk. Hogy fogjuk megmondani, hogy ki hova megy, ha nem akar, vagy ha odavisszük, odakötjük? – kérdezi, vagy hogy tudjuk-e hogy ki az, akit befogadtunk.
Ha a nyáj 28 fős, és az egyiken fekete foltok tűnnek fel, akkor igaza van a másik huszonvalahánynak (mert itt a V4-eket is beszámolta), hogy ez a probléma német probléma, de Németország az EU része, tehát a német probléma EU-s is. Nekünk nem rugalmatlannak vagy kioktatónak kell lennünk, hanem rugalmasnak és barátságosnak, de jottányit sem engedhetünk – mondta.
Senkit nem fog zavarni, amikor a nemzetközi sajtóban azt írják, hogy itt embertelenül bánnak az ideérkezőkkel. Pedig az igazság, hogy regisztrálni kell az ideérkezőket, szállást, élelmet és orvosi ellátást kell adni, de az nem lehetséges, hogy néhány száz ember úgy dönt, hogy nem regisztrál, leül az útszélén, oda kér mindent, és skandál – mondta Orbán, aki szerint ezt követelni senkinek nincs joga, legyen bármilyen szorult helyzetben is. Az nem korrekt, hogy a magyarokkal szemben betartatjuk a szabályokat, és megbüntetjük, ha átmegy a zöldhatáron, de a bevándorlókkal szemben nem tartjuk be. Együtt kell működniük a hatóságokkal, és kérjük, hogy menjenek el a gyűjtőpontokra – mondta.
Itt tartunk most, változás szeptember 15-én lesz, mondta el sokadszor. A kevésbé fejlett demokráciánkban az alkotmányt be kell tartani, a fejletteknél (lásd: angol-francia határvita) nem kell – mondta Orbán, aki szerint nekünk fel kell készülnünk a változásra. Miután a magyar kormány nem fog meghátrálni, lépésről lépésre eredményeket fogunk elérni. Német és osztrák barátaink biztosak lehetnek abban, hogy érvényt szerzünk a schengeni kötelezettségeinknek, a felelősséget nem hárítjuk át rájuk, hiába kapunk kevés pénzt másokhoz képest – mondta. Orbán szerint helyes lenne, ha az alapokból kapnánk pénzt, ahonnan járna, de azt nem fogjuk kérni, hogy adjanak, mert ez az ezeréves állam meg kell hogy védje a határait önerőből is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.