Amerikai, brit, lengyel, horvát, olasz és spanyol lapokban szedik ízekre a magyar kormányt és kifejezetten Orbánt, aki ma irányított sajtótámadásokról beszélt.
Ahogy már beszámoltunk róla, Magyarország xenofób válasza címmel írt terjedelmes publicisztikát „a második világháború óta legnagyobb menekültválságról” Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az USA volt budapesti nagykövete a New York Timesban. Írásában aggasztónak nevezte, „ahogyan és amiért a magyar kormány őrizetbe vette és zaklatta” a többségében Szíriából, kisebb létszámban Afganisztánból és Észak-Afrikából érkező menekülteket.
Kounalakis szerint figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor milyen korán felkészült a menekültáradatra. A júniusban országszerte kitett óriásplakátok nem a bevándorlóknak, hanem a magyaroknak szóltak, és azokkal megvetették az alapjait annak, hogy a magyar embereket „beoltsák” a menekültekkel érzett szimpátia ellen. Kounalakisnak a bécsi autópályán talált teherautóban meghalt 71 menekültet ábrázoló fényképekről 440 ezer magyar zsidó második világháborús náci haláltáborokba szállítása jutott eszébe.
De nem ez volt az egyetlen cikk a lapban, ami a magyar kormányt támadta: a hét végén egy másik cikkben azzal a múlt hét csütörtöki esettel is foglalkoztak, amikor két nap után újra beengedték a menekülteket a Keleti pályaudvarra, ahol egy vonat várt rájuk. A lap szerint a szabadság ígéretével felcsaltak több száz, „fegyveres rendőrökkel” körülvett migránst a vonatra azzal a céllal, hogy egy fogadóközpontba szállítsák őket.
Európának szembe kell szállnia a „rettenetes Orbánnal” - írta a vezércikkében a Guardian baloldali brit újság, ahogy arról szintén írtunk. A szerkesztőségi írás szerint „a kontinens többi részének szembe kell fordulnia ezzel a rothadt rezsimmel”. A lap szerint fontos a különbségtétel a magyar kormány kegyetlensége és Magyarország egésze között.
Azt is írták, hogy a miniszterelnök már egy ideje gondoskodik arról, hogy országának megítélése romoljon, megtapossa a demokratikus alapelveket, fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét, nekimegy a sajtónak, ls folyamatosan provokálja az EU-intézményeket. A többi uniós fővárosnak már határozottan el kellett volna ítélnie ezeket a manővereket, de csendben maradtak, mintha az, ami Magyarországon történik, nem sokat számítana a kontinens más részein. A lap szerint a Magyarországról hallható idegengyűlölő narratívával frontálisan kell szembefordulni, még mielőtt a sovinizmus Európában máshol is biztatást nyerne belőle.
A Financial Timesban Simeon Gyankov egykori bolgár miniszterelnök-helyettes írta azt, hogy Orbán Viktor meglátta a gyengeséget a bevándorlási válságra adott európai válaszban, és azt saját hangjának a hallatására használja fel. „Európa késlekedett azoknak az intézkedéseknek a fontolóra vételével, amelyek a bevándorlók első hullámának kitett frontországok – Görögország és Olaszország, mellettük Bulgária, Magyarország és Spanyolország – megsegítését célozzák” – írja Gyankov, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök ezt ugyanúgy Európa gyengeségének a jeleként értelmezi, mint a görög pénzügyi válság kezelésének a kudarcát.
A balközép olasz La Repubblicának adott interjút Adam Michnik lengyel újságíró-politikus, aki azt mondta: a migránsokkal szembeni „elutasítás egoizmusa, aminek szélsőséges megnyilvánulása Orbán Magyarországán, de máshol is tapasztalható, Európa szégyene”. „Ami Budapesten történt, elárulja a kommunizmus elleni 1989-es forradalomból született ideálokat” – mondta. Az olasz napilap szerint Ferenc pápának a menekültek befogadását szorgalmazó felhívása „mintegy kihívás a befogadást ellenző európai politikusok felé, mint amilyen a magyar kormányfő”.
Határozott sajtóvisszhangot váltott ki Lengyelországban a NaTemat nevű népszerű liberális hírportálon közölt írás, amiben Wojciech Sadurski, a Varsói Egyetem professzora a migrációs válsággal kapcsolatban keresetlen szavakkal értékeli nemcsak a magyar kormány politikáját, hanem Magyarországot általában. A WSieci konzervatív hetilap hírportálja ezután több vitaírást közölt, többek között Grzegorz Górny szerkesztő tollából, aki a Kádár-korszak lengyelellenes propagandájához hasonlítja az említett magyarellenes cikk hangnemét.
A legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List A magyar rendőrök rosszabbak mint a terroristák címmel közölt írást. Hassan Haidar Diab újságíró, a lap munkatársa Ausztriában három menekültet is megszólaltatott. Egy 25 éves szír férfi szerint a Iszlám Állam terroristái kíméletesebbek voltak a magyar rendőröknél, egy másik szír férfi azt állította, hogy amit Magyarországon átéltek, az egy „borzalom” volt, szavakkal leírhatatlan, szerinte a magyarok egy román határ melletti börtönbe zárták őket, 3 napig nem kaptak enni, ha valamit kérni mertek, gumibotokkal ütötték őket, és hozzányúltak az asszonyaikhoz. Egy harmadik, magát szír menekültnek valló férfi pedig arról számolt be, hogy a rendőrök megpofozták és leköpték őket.
„Kifullad az Orbanomics” címmel közölt írást a magyar gazdaságról az El País spanyol baloldali liberális újság. A cikk szerzője ír arról, hogy a gazdasági növekedés idén a második negyedévben 2,7 százalék volt, ami elmarad a tervezett 3,2 százaléktól. A szerző szerint az egyedi gazdasági modell ártott a külföldi befektetéseknek, és a bankadó, ami kedvezőnek bizonyult a költségvetési hiány csökkentésére, most a kormány ellen fordult. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.