Bemutatta szerdán az Európai Bizottság a menekültek kötelező befogadásáról és az elosztásuk rendszeréről szóló javaslatát.

Májusban egyszer már próbálkoztak egy hasonlóval, de júniusban a tagállamok vezetői (köztük Orbán Viktor) leszavazták az ötletet. Most újra előjött a javaslat, és nagyon erőltetik a németek az elfogadását. A biztos támogatók között van még Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Svédország is. A leghangosabb ellenzők között pedig Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország. (Korábbi megállapodások értelmében Dániának biztosan nem kellene csatlakoznia, illetve Írországnak és Nagy-Britanniának joga van kimaradni, így ezeknek az országoknak az álláspontja lényegében mindegy.) A tagállamok miniszterelnökei az ősszel szavazhatnak a rendszer bevezetéséről.

A javaslatok:

• A tagállamoknak el kell osztaniuk 160 ezer menekültet. Ezek közül 54 ezret Magyarországról vinnének el, vagy legalábbis 54 ezret itt regisztráltak közülük. A többieket Olaszországban illetve Görögországban regisztrálták. Júniusban már határoztak 40 ezer menekült elosztásáról az utóbbi két országból, ehhez jött most hozzá Magyarország és még 120 ezer fő.
• Egy képlet határozza meg, hogy melyik országnak hány fő jut. E képtelben 40-40 százalékban számít az adott ország népessége, GDP-je és 10-10 százalékban a munkanélküliek aránya és az elmúlt években az országban jelentkező menekültek száma.
• A 120 ezer most elosztandó menekültből Németországnak például 31443 fő, Romániának 4646 fő, Máltának 133 fő jutna. Magyarország nincs benne ebben a szórásban, mert innen vinnének, nem pedig hoznának embereket.
• A 40 ezer + 120 ezer fő szétosztása egy aktuális döntés, de a bizottság azt akarja, hogy a rendszer folyamatosan működjön, és minden évben újabb kvótákat osszanak ki.
• Minden befogadott menekült után 6000 euró (1,8 millió forint) támogatást adna az EU, illetve további 500 eurót fejenként az utazási költségekre.
• Megfelelő indokkal (természeti katasztrófa, stb.) egy évre ki lehetne maradni a kvótarendszerből, és senkit sem fogadni. Ilyenkor a GDP 0,002 százalékának megfelelő összeget kárpótlásul be kellene fizetni. Ez Magyarország esetében kb. 6,2 milliárd forint lenne.
• Csak a szír, iraki és eritreai állampolgárokra vonatkozik a kvótarendszer most. (Az elv: ha egy ország menekültjeinek átlag 75 százaléka kapott menedékjogot az EU-s tagállamokban az utóbbi hónapokban, akkor kerülhetnek be a rendszerbe. Ezt a követelményt most ez a három ország teljesíti csak.)
• A letelepített menekültek nem mozoghatnának szabadon az unióban. Egyrészt visszatoloncolhatják őket a nekik kiosztott országba, ha például igazoltatják őket. Másrészt nem vehetnek fel semmilyen segélyt, támogatást, ellátást, csak a nekik kijelölt országban.
• Az alábbi országokból érkező menekülteket az EU nem (nagyon) fogadná be: Albánia, Bosznia-Ηercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország. Az utóbbi időben az EU-ban menedékjogot keresők 17 százaléka ezen országok egyikéből jött. Rájuk kitoloncolás várhat. A biztonságosnak minősített országok listáját folyamatosan frissítenék. Az elutasítás ezen országokból jövők esetében sem lenne automatikus, de különös indok kellene befogadásukhoz, és az innen jövőkkel szemben gyorsított menetben lehetne eljárni.
• A hatékonyabbá teszik és egységesítik a kitoloncolási szabályokat, hogy aki nem maradhat, az biztosan ne maradjon, és ne is jöhessen vissza.
• Több pénzt ad az EU egy sor afrikai és közel-keleti országnak egyrészt az ottani menekülttáborok jobb eláttásért, másrészt általában a régió gazdaásgának fejlesztéséért.