Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam a következő két évben.

Az Európai Bizottság indítványában a kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel. Csakhogy mi elutasítjuk a kvótarendszert.

Ezzel kapcsolatban volt is fennakadás. A szerdai plenáris vitában a Tanács elnöksége nevében felszólaló luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter, Jean Asselborn tájékoztatta a képviselőket, hogy Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az EP végül módosítás nélkül, nagy többséggel (370 igen, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás) fogadta el az eredeti javaslatot, benne Magyarországgal.

Orbán Viktor legutóbb tegnap, a Die Weltnek beszélt arról, hogy elutasítja a kvótarendszert, mert az szerinte ellentétes valamennyi európai uniós tagállam alapvető érdekeivel, és "nekünk meg kell védenünk Magyarországot". "Készek vagyunk a kvótákról tárgyalni, de csakis önkéntes alapon, és csak akkor, ha vége van a menekültáradatnak - jelentette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió a kvótarendszert minősített többséggel elfogadja, a miniszterelnök a Die Welt szerint azt válaszolta: "Akkor ez már törvény, és nekünk el kell fogadnunk".

A javaslat értelmében a korábbi 40 ezren felüli, plusz 120 ezer menekültet így vennék át az országok: Olaszországból 15 600-at, Görögországból 50 400-at és Magyarországról 54 ezret. A menedékkérőket aztán a tagállamok befogadókapacitása alapján osztanák szét. (A lakosság létszáma 40 százalékkal, a GDP 40 százalékkal, a korábbi menedékkérelmek száma 10 százalékkal, a munkanélküliségi ráta pedig 10 százalékkal esne latba).

A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 000 eurót kapnának, amelynek felét a gyors nemzeti fellépés érdekében előfinanszírozás keretében fizetné az Unió. A kiindulópontként szolgáló tagállamok minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére.

A javaslat szerint ha egy tagállam méltányolható és objektív okok - például természeti katasztrófa - miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe. A tagállam indoklását a Bizottság értékeli, majd eldönti, hogy jogosnak tartja-e a tagállam kimaradását a rendszerből legfeljebb 12 hónapra.

Első körben, hétfőn az uniós belügyminiszterek nem jutottak egyezségre a +120 ezres javaslatról. Ezt az EP-képviselők többsége szóvá is tette, közös és sürgős fellépésre szólítva fel a tagállamokat. Jövő kedden tárgyalnak újra a javaslatról a belügyminiszterek.

A szavazás előtt Martin Schulz, a Parlament elnöke bejelentette, hogy levelet küldött a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek azt kérve, hogy az Unió azonnal biztosítson forrásokat a menekültek legnagyobb részét befogadó Libanon, Törökország és Jordánia számára.