Lekapcsolt transzponderes orosz harci gépek cikáznak a légterükben, olykor hőcsapdákat lövöldözve a vadászgépeikre. Gyanús, hogy orosz tengeralattjárók cirkálnak a felségvizeiken. Európa északi, hagyományosan semleges államai, Finnország és Svédország az elmúlt egy évben az orosz-európai konfliktus frontvonalában találták magukat - miközben azon kevés EU-tag közé tartoznak, amelyek a nagy nyugati katonai szövetségnek, a NATO-nak nem tagjai.

Ez hamarosan megváltozhat. Edward Lucas, az Európai Közpolitikai Elemző Központ balti-tengeri biztonsági programjának igazgatója szerint legalábbis Svédországban egyre nyiltabb, Finnországban egyelőre még visszafogottabb vita kezdődött a semlegesség feladásáról és a csatlakozásról a NATO-hoz.

Svédországban a kicsi, de meghatározó Középpárt már feladta korábbi, NATO-ellenes alapelveit, és a jobboldali kereszténydemokraták is erre készülnek októberi pártkongresszusukon. És bár a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció egyelőre ódzkodik ettől, az ellen élesen tiltakoztak, hogy Oroszország már a NATO-csatlakozás elvi felvetésére is agresszív nyilatkozattal reagált. "Svédország NATO-tagsága katonai-politkai következményekkel járna, Oroszország válaszlépésekre kényszerülne" - írta az orosz külügyminisztérium.

Finnországban az elnök, Sauli Niinisto pedig a balti államokkal szembeni agresszióra utalva azt mondta, hogy "Finnország nincs abban a helyzetben, hogy másoknak olyan biztonsági garanciákat nyújtson, amik neki sincsenek".

Ez Lucas szerint ebben a formában egyrészt nem igaz - az EU-nak a NATO-hoz hasonlóan van közös védelempolitikája, ami garantálja, hogy a tagállamok segítséget nyújtanak egymásnak, ha egyiküket agresszió éri -, másrészt akár úgy is lehet értelmezni, mint a NATO melletti kiállást, hiszen végső soron arra utal, hogy vannak hátrányai, ha kimaradnak a regionális biztonsági együttműködésekből.

Svédországban is így gondolják, nemrég lengyel-svéd biztonságpolitikai együttműködésről kötöttek megállapodást, vagyis már most is szorosan együttműködnek egy NATO-tagállammal.

Lucas végül ír saját felvetéséről, a svéd-finn légügyi együttműködésről, amivel garantálhatnák légterük biztonságát a légifolyosókra jeladó nélkül berepülő, így a polgári légiközlekedést veszélyeztető orosz harci gépekkel szemben. Szerinte ez egyrészt javíthatna a NATO-hoz hasonló katonai együttműködések megítélésén, és egyben csökkentheti is a NATO-tagság szükségességét. (Via The Daily Beast. Címlapkép: Svédország tavaly legmodernebb hadihajóját is bevetette az orosz tengeralattjárók utáni hajszában. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / MARKO SAAVALA )