Hogy miért baj a netes trollkodás túltolása? Az ENSZ szerint azért, mert épp olyan veszélyes és káros, mint a fizikai erőszak.
Az ENSZ nőszervezete a nők elleni netes erőszakot vizsgálva jutott erre a következtetésre, miután jelentésük szerint a netező nők közel kétharmada (73%) számolt be arról, hogy online zaklatták, fenyegették, vagy megalázták - áll a Time magazin által hivatkozott jelentésben.
A netes erőszak drámaian befolyásolhatja a nők azon képességét, vagy szándékát, hogy részt vegyenek a modern online világban, ha úgy érzik, az internet nem biztonságos hely számukra. Ez nem spekuláció, hanem tény.Mi is megírtuk: a nőknek jobb, ha nincs véleménye. A nők – a kifejezetten női oldalak kivételével – alig-alig (vagy csak inkognitóban, női mivoltuk rejtésével) kommentelnek. Nagy részük ugyanis az első tapasztalatok után már nem kockáztatja meg, hogy elmondja, vagy leírja a véleményét, ha úgy érzi, komoly esélye van, hogy csak annyi eredménye lesz, hogy nem veszik komolyan, durván leszólják, rosszabb esetben női mivoltában alázzák meg.Az online agresszió nem csak a nők ellen irányul, de a nőknek jobban fájA megerőszakolással fenyegetés és más durva zaklatások, megöléssel fenyegetések célkeresztjébe nőként sajnos nagyon is könnyű bekerülni, és nem, nem mentség erre az, hogy dehát a fiúknak is van hasonló élményük, mert pont arra hívják fel a figyelmet a fent hivatkozotthoz hasonló kutatások, hogy a nők nagy része nemcsak gyakrabban esik áldozatul, de határozottan rosszabbul is éli meg az online agresszió minden formáját. Nem, nem mindig értik a tréfát, az ugratást, a nyilván komolytalan dögölj meg, te férget.Az ENSZ nőszervezetének jelentése erősen nyomja a vészcsengőt, mert szakembereik úgy látják, a technológiai fejlődéssel egyre jelentősebb lesz mindennek a hatása.A netes erőszak és a fizikai erőszak egyaránt olyan társadalmak melléktermékei, amelyek a nők számára nem biztosítják a teljes egyenlőséget.
Az online zaklatás nyilvános megszégyenítéssel, durvább trollkodással indul, és a kiközösítéstől, pofozástól, veréstől a nemi erőszakon át a gyilkossággal való fenyegetésig bezárólag elég színes a paletta.Az ENSZ szerint nők elleni erőszaknak minősül "minden olyan nemi alapú erőszak, amely fizikai, szexuális vagy lelki sérülést vagy szenvedést okozhat, vagy ezzel fenyeget". Akár online is.A problémát sokan nem is veszik komolyan, nem csak a törvényhozók, a rendvédelmi erők, de az iparági vezetők közül sem.A nők 27-szer nagyobb valószínűséggel esnek netes agresszió áldozatául, mint a férfiak. Európában kilenc millió lány van, aki még nem volt 15 éves, de már zaklatták a neten.
Tudjuk, minek mennek oda, magukra vessenek. "Kihúzzák a gyufát", megérdemelték, az egész ő hibájuk: ezt a már az elhíresült villamosvezetős pofozkodásnál is megtanulhattuk, a fizikai erőszakra vetemedő emberek és a neten gyilkos hangulatba kerülő hozzászólók szinte ugyanazokkal az érvekkel mentegetik magukat. Különben is, nekünk úgy tűnik, hogy a nőket valahogy túl könnyű gyűlölni, azonosulni velük, pláne megérteni mi és miért miért történt nehéz, már csak azért is, mert az érdemtelen szenvedés és az érdemtelen jutalom nagyon zavarja a legtöbb embert.A nők elleni netes agresszióval azonban érdemes csínján bánni, mert hiába lehet online, névtelenül, büntetlenül erőszakoskodni, nagyon nem kéne.Minden ötödik nő olyan országban netezik, ahol nem büntetik a törvények az online zaklatást, fenyegetést, nyilvános megszégyenítést.
Ahogy a fizikai erőszak sem oké, az online sem az. Ilyen egyszerű.
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a Feminfo Facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.