Az utóbbi 25 évben beteljesült Willy Brandt néhai kancellár jóslata, miszerint összenő, ami összetartozik, de a menekültválság miatt most össze kell nőnie olyan dolgoknak is, amelyek eddig nem tartoztak össze

- mondta Joachim Gauck német államfő szombaton Frankfurtban a német egység helyreállításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte, hogy a keletnémetek 1989-es békés forradalma nagy ajándék volt a nyugatnémeteknek, hiszen a német történelemben először sikerült tartós győzelemre vinni a szabadság megszerzéséért vívott küzdelmet.

A nyugatnémetek is nagy ajándékot adtak a keletnémeteknek, jelesül az alaptörvényt, működő demokráciát, független igazságszolgáltatást és a társadalmi igazságosság elve alapján szervezett szociális rendszert.

Az alávetettek nem váltak egy csapásra polgárrá, és a keletnémeteknek éppen az volt az újraegyesítés legnagyobb kihívása, hogy egyik napról a másikra el kellett kezdeniük azt tenni, ami évtizedekig tilos volt: önállóan gondolkodni és cselekedni, és nemcsak álmodni a szabadságról, hanem élni vele. Minden nehézség ellenére sok millió ember sikerrel birkózott meg a kihívással, és megértették, hogy a szabadság nemcsak új lehetőségeket jelent, hanem felelősséget is.

Az egységfolyamat sikere nagyban annak tulajdonítható, hogy az összetartozás érzése, a közös értékek, a nyelv, a történelem, a rokoni és baráti kapcsolatok összekötötték a két országrészt. Most viszont a háborúk, elnyomó rendszerek és összeroskadó államok miatt Európába, és különösen Németországba érkező menekültek révén ismét feladat a belső egység megteremtése, mondta Joachim Gauck ünnepi beszédében, amelynek igen jelentős része a menekültválságról szólt.

Az államfő egyebek között hangsúlyozta:

"nem öntelten, de azért öntudatosan az újonnan érkezettek tudomására kell hozni, hogy milyen alapértékekre épül a társadalmi rend Németországban".

A németekre 1990 után ismét olyan feladat vár, amelynek elvégzése több nemzedéknek ad munkát.

"Időre van szükség, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal. Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet közösen a sajátjuknak éreznek"

- hangsúlyozta Joachim Gauck.

Egy nyitott társadalomban nem az etnikai homogenitás a döntő, hanem a közös értékrend, és nem az számít, hogy ki honnan származik, hanem hogy merre tart és milyen politikai rendszert vall a magáénak.

A menekültválság európai uniós vetületeiről szólva kiemelte: már érlelődik az a felismerés, hogy csak közös, európai megoldás lehetséges, és nem csillapodik a menekülthullám, ha az EU nem növeli a menekültek támogatását a válságövezetekben, és nem tesz többet a válság okainak megszüntetéséért.

Ez a felismerés azonban nem szünteti meg automatikusan a nézetkülönbségeket, amelyek az eltérő történelmi tapasztalatokból fakadnak. Ezek a különbségek Németországon belül is megmutatkoznak, és azon alapulnak, hogy míg az egykori Nyugat-Németországban több évtized alatt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy hazájuk bevándorlók célországa, az egykori NDK területén egészen 1990-ig sokan szinte egyáltalán nem kerültek kapcsolatba bevándorlókkal.

Joachim Gauck egy korábbi, szeptember 27-én elmondott beszédének elemeit felidézve hangsúlyozta, hogy a németek ugyan segíteni akarnak, de lehetőségeik és hazájuk befogadóképessége korlátozott, és

"nem fogjuk tudni fenntartani mai nyitottságunkat, ha nem határozzuk el közösen, hogy jobban megvédjük az európai külső határokat".

(MTI)