Kezdjük rögtön a legveszedelmesebb téveszme eloszlatásával.
Ez itt NEM légdeszka (ceci n'est pas un hoverboard):
Ez sem légdeszka:
És ez sem légdeszka:
A félreértést nyilván az okozza, hogy a Vissza a jövőbe 2 nyomán az utóbbi időben akkora igény támadt a légdeszkára (ejtsd: hoverboard), hogy mostanra bármit el lehet adni ezzel a névvel az avas szalonnától a fapados repülőjegyig. A jövő elmaradása miatt érzett frusztrációnkat kompenzálni igyekvő gyártók csak az Amazonon több tucat márkájú, nevű és színű "hoverboardot" árulnak 200 és 700 dollár között - ezek a legyakrabban kétkerekű, akkumulátorral hajtott, giroszkopikus elven működő, magukat egyensúlyozó szerkezetek, egyetlen közös vonással:
Nem lebegnek a föld fölött.
Márpedig a hoverboard, az lebeg. Benne van a nevében, hogy hover. A hoverboardként (illetve elektromos személyes transzporterként) árult utánzatokat úgy a legkönnyebb leírni, mint egy Segwayt, aminek a szokásosnál kisebb a kereke, és nincs kapaszkodója:
A két kerék persze nem feltétel, létezik egykerekű "hoverboard" is, de a nevével ellentétben nem hoverboard az az önjáró taliga sem, amit kereken 1 085 000 forintért árulnak az airwheels.hu-n:
És ami így néz ki használat közben:
A jó hír az, hogy hoverboard igenis létezik, az elmúlt hónapokban több gyártó több típusa is felbukkant a Youtube-on, a Kickstarteren, sőt a 444-en is. Két közös jellemzőjük van: az egyik, hogy igenis lebegnek, a másik, hogy kapni sehol nem lehet őket, legfeljebb prototípus formájában léteznek, és kevés kivétellel csak különleges körülmények között működnek.
Szóval kérni kérhetsz éppen hoverboardot karácsonyra, de ha nem Széles Gábornak hívják az apádat, kapni biztos nem kapsz. Főleg olyat nem, amivel reggelente be tudsz lebegni a suliba.
A képen látható csoda a Mattel válasza a jövőre: a filmben szereplő légdeszka tökéletes mása, máig kapható, és mindössze egyetlen apró hibája van: az, hogy nem lebeg. Ha ez valakinek megér 450 dollárt, vegye meg nyugodtan, és ne riassza el az sem, hogy a Gizmodótól három éve elnyerte a 2012 legrosszabb játéka kitüntető címet.
Bár annak idején mi magunk is hoverboardnak tituláltuk, lássuk be, hogy Franky Zapata találmányának annyi köze van a légdeszkához, mint Tony Hawknak Matula bácsi ladikjához. Hatezer dolláros árával sporteszköznek vicces, iskolába járni nehézkes.
Az Omni hanghatásait és felhasználóbarát voltát tekintve sokkal inkább hasonlít orosz gyártmányú légpárnás szörnyeteghez, mint barátságos, hétköznapi közlekedési eszközhöz, viszont legalább működik. Ugyanúgy rotorok hajtják, mint egy helikoptert, a különbség, hogy a sofőr nem a lapátok alatt, hanem fölöttük ül. Illetve áll. Vagyis lebeg.
A Hendo is lebeg a föld fölött, de mivel a lebegést az elektromágnesesség elvén éri el, kell neki egy vezető felület, vagyis a komplett pályának (útnak, járdának) ilyen felületből kell állnia, ami a Hendo használatát sajnos a végletekig limitálja, mert ilyen pályából a világon egyetlen egy található. Látványosnak látványos.
A Hendóval ellentétben a HUVr humbug, mert bár tavaly tavasszal nagy felhajtás volt körülötte, később kiderült, hogy a Funny or Die viccoldal találta ki és forgatta le a fenti kamuvideót. Annyi biztos, hogy így kellene működnie egy hoverboardnak, ha létezne normálisan működő hoverboard.
A HUVrral ellentétben a Lexus autógyártó légdeszkája létezik, de mindennapi körülmények között ugyanolyan használhatatlan, mint a Hendo. Ennek is szüksége van egy speciális mágneses felületre, ami fölött lebegni tud, a deszkában pedig szupravezető van, ami csak akkor szupravezet, ha extrém alacsony hőfokra hűtik. Mivel ezt folyékony nitrogénnel érik el, úgy tűnik, mintha füstölne a deszka. Talán ez néz ki a legjobban, de praktikusnak a legkevésbé sem mondható, kapni pedig természetesen nem lehet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.