Kövér László házelnök lesz az egyetlen, aki ma ott lesz a három legfőbb közjogi méltóság közül a Kossuth téren a magyar lobogó ünnepélyes felvonásán. 

Áder János Bajorországban van. Orbán Viktor az Európia Néppárt tisztújításán volt egészen tegnap estig, vasárnap EU-csúcs lesz a migrációról, a kettő közé nem fért be, hogy itthon legyen a nemzeti ünnepen. 

Orbán nélkül a Fidesz megemlékezésen Varga Mihálytól várható gyújtó hangú szónoklat, a kormányt nevében Simicskó István beszél a Műegyetemnél. 

Az ellenzék nem használja ki a lehetőséget. A baloldal teljesen feladta, hogy nagy rendezvényt szervezzen. Az MSZP-nek nem lesz jelentősebb budapesti megemlékezése. A DK megoldása: a párt elnöksége megkoszorúzza a városligeti 56-os emlékművet, aztán Gyurcsány Ferenc sajtónyilatkozatot tesz. Az Együtt-elnök Szigetvári Viktor a Nagy Imre szobrot koszorúzza meg, a PM-es Karácsony Gergely Bibó szobránál helyez el virágokat.

Az LMP a II. kerületi Mansfeld parkban Szél Bernadett társelnökkel és Hajdu Mária emlékezetpolitikai szakszóvivő emlékezik. A Jobbik a Corvin közben emlékezik, majd mennek át a Rádióhoz.

A Fidesz ellenzékben ritkán hagyta ki, hogy embereket hívjon az utcára október 23-án. 

Számíthatunk a szövetségeseinkre

1998-ban október 18-án tartották az önkormányzati választást, a kampánynak vége volt, így nagygyűlést nem tartott a Fidesz. Orbán Viktor október 22-én az operaházi ünnepségen beszélt.

A legerősebb mondatok:

• "Ha a polgárok elveszítik a saját parlamentjükbe, a saját kormányukba és a saját alkotmányukba vetett hitüket, akkor még az oly biztosan kezünkben érzett demokrácia is semmivé foszlik, kicsúszhat ujjaink közül, s végül a szabadság is elpárologhat."
• "Nem fordulhat ismét elő az, ami 1956.novemberében történt. Ma bizonyosak lehetünk abban, hogy Magyarország polgárai nincsenek egyedül, a nemzetközi közösség ereje és akarata mellettünk áll, számíthatunk magunk választotta szövetségeseinkre".

Orbán ott volt Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök Műegyetemen tartott beszédénél is, de magyar részéről nem ő, hanem Pokorni Zoltán oktatási miniszter szólalt fel. A Kossuth téren szintén megjelent a miniszterelnök, de ott sem ő, hanem Áder János szónokolt, akkor még házelnökként. Áder beszédének végén közösen megkoszorúzták Nagy Imre emlékművét.

Orbán néma maradt

1999. Az Operaházban megrendezett hagyományos díszelőadáson ott volt Orbán Viktor, de Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondta az ünnepi beszédet.

A 301-es parcellában a nap folyamán Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke külön-külön, magánemberként rótta le kegyeletét a mártírok sírjánál.

Orbán újra néma maradt

2000-ben az operaházi ünnepségen Martonyi János külügyminiszter volt a szónok, Orbán - aki délelőtt még a csabai kolbászfesztiválon járt - a páholyból hallgatta. 

Göncz Árpád után már Mádl Ferenc volt az államfő, így szemben az előző évvel, a Rákoskeresztúri köztemetőben a három legfőbb közjogi méltóság együtt tisztelgett az 56-os mártírok emlékműve előtt. 

Csak oroszoknak nyilatkozott

2001-ben Orbán két dologhoz tartotta magát. Október 22-én elment a csabai kolbászfesztiválra és megint nem szónokolt. Kiadott viszont egy ünnepi közleményt és meglepő módon október 23-ára időzítve nyilatkozott a Kommerszant Daily című orosz napilapnak. 

"Országaink földrajzi elhelyezkedésük folytán is természetes partnerek, és ezt ki kell használni" - mondta a magyar-orosz kapcsolatokról.

A nemzeti lobogó felvonása után a legfőbb közjogi méltóságok a Vértanúk terén, Nagy Imre miniszterelnök szobránál tisztelegtek a forradalom hősei és mártírjai előtt.

Ellenzékben felfedezte a népet

2002-ben az Orbánt meglepő országgyűlési választási vereség, és az önkormányzati választások után három nappal az Erzsébet téren, a polgári körök ünnepélyén beszélt. A tömeg az MTI tudósítása szerint megtöltötte az Erzsébet teret, az Andrássy utat az Operáig és az Erzsébet térre befutó nagyobb utak bevezető szakaszait.

Orbán legerősebb mondatai:

• "Ne féljetek, amíg együtt leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni, mert mi minden nap újrakezdjük". 
  
• "A gondviselés úgy alakította, hogy bár többen járunk az új honfoglalás útján, mint korábban bármikor, a magyarországi magyarok nagyobb része más utat választott. Nem mi lettünk kevesebben, hanem a másik úton járók lettek többen.

• "Mi nem bántjuk azokat, akik más úton járnak, csak aggódva figyeljük őket. Hadd járja mindenki a saját útját. Az új honfoglalás útján járt már a többség, és járni is fog még".

Ne féljünk, hogy kicsapnak bennünket az unióból

2003-ban a Fidesz és az MDF budapesti, Széna téri ünnepi megemlékezésén beszélt Orbán. Az MTI tudósítójának becslése szerint a megemlékezésen több tízezren vettek részt.

Orbán legerősebb mondatai:

• "Ami jelenleg körbe vesz minket, az csak egy ideiglenesen körülöttünk állomásozó állapot".
  
• "Ne higgyük el, hogy az ország határainál véget ér a felelősségünk, ne higgyük el, hogy ha nemzeti érdekeinket védjük, akkor valamilyen titkos testület összehúzza a szemöldökét, intőt ad, majd kicsap bennünket az európai unióból. Ma is sikerrel hitetik el velünk, hogy
  
• "Sorsunk ismét a külvilág jóindulatán múlik. Ezért jutottunk olyan helyzetbe, hogy saját vezetőink oktatnak arra bennünket, hogy tanuljunk meg kicsik lenni".
  

Se Orbán, se nagygyűlés

2004-ben Orbán Viktor Clevelandben ünnepelte október 23-án, a Szent Imre templomban beszélt. Távollétében a Fidesz az Uránia moziban tartotta ünnepi rendezvényét, Áder János frakcióvezető volt a szónok. 

Orbán legerősebb mondatai Amerikában:

"A szétszórt magyarok sem emigrációban élnek már, hanem diaszpórában. Ami pedig ránézésre diaszpórának tűnik, valójában világmagyarság: egy készülődő világnemzet ígérete. Azért van szétszórva, hogy ott legyen a világ minden pontján, ahol döntések születnek a magyarok jövőjéről, és azokat a döntéseket a magyar nemzet érdekében reményeink szerint sikeresen befolyásolja is". 

Újra itthon

2005-ben, a következő évi választások előtt Orbán a Fidelitas, az Áprilisi Ifjak és a Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által szervezett megemlékezésen beszélt a Műegyetemnél, a rakpart csaknem teljes hosszában lezárt szakaszát az MTI szerint megtöltötték az emberek. A fő motívum már az volt, hogy "a változás jó, változtatni jó, és mi magyarok tudunk változtatni".

Orbán legerősebb mondatai:

• "Azt akarták, hogy az ország élén választott államférfi álljon, és ne politikai kalandor. Azt akarták, hogy Magyarországon a magyar ember legyen a legfontosabb. Azt akarták, hogy a szív diktálja a tapsot, és ne a politikai karmesterek. Hogy nyíljanak ki a megtévesztettek és becsapottak szemei. Ezt akarták, és mi megértjük az akkori magyarokat."
  

A gumilövedékes október 23.

2006, az 56-os forradalom ötvenedik évfordulója, a Fidesz legtöbbet hivatkozott október 23-i ünnepsége. Már túl vagyunk az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésén, a tévéostromon. Budapesten összecsapások voltak tüntetők és rendőrök között. A Fidesz az Astoriára hívta össze a rendezvényét, az innen távozók összekeveredtek a balhézó tüntetőkkel, a tévészákháznál egy hónappal korábban megalázott rendőrség pedig válogatás nélkül brutális rendteremtésbe kezdett az utcán lévő között. 

Orbán legerősebb mondatai:

• "A baj gyökere a tavaszi parlamenti választásokba kapaszkodik, hiába mentek el választani a magyarok, valójában nem tudtak az ország és a saját jövőjükről szavazni. Hazudtak, becsapták és félrevezették az embereket. Az ország nem dönthetett a valóság ismeretében, elvették tőle a szabad választás jogát. Azt a jogot tagadták meg, amit mi demokraták, 1956 örökösei harcoltunk ki, amit mi tettünk hozzá a függetlenség és a szabadság ügyéhez."
  
• "Igen, ügydöntő népszavazási kezdeményezéseket nyújtunk be a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és demokratikus garanciák kérdésében. Ezzel kiköszörülhetjük a magyar demokrácián esett csorbát, és eldől a hazugságokra épülő kormányzás sorsa is."

Azért jöttünk Keletről, mert ott nem éreztük jól magunkat

Újra a rossz emlékű Astoriánál tartotta nagygyűlését a Fidesz, amelyen a 2006-os rendőri fellépés elkövetőinek, felbujtóinak és értelmi szerzőinek felelősségre vonását ígérte Orbán Viktor.

És olyan beszédet mondott a kelet és nyugat viszonyáról, amit most már biztosan nem mondana. 

"Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a Kelet része lenni. Éppen azért jöttünk ide, mert ott már nem találtuk a helyünket."

Nagyon erős részek vannak benne:

"Szerencsétlen és igazságtalan nagyhatalmi paktumok szorítottak ki a nyugati világból. Egy nyugati kultúrnemzet életére rátelepedett a Kelet uralma, amely megmételyezte és tönkre tette országunkat. Nyugatos nép a keleti önkény hálójában. Ez a magyarok tragédiája, amelyet a XX. századi kommunizmus hozott a nyakunkra."

Tovább is van:

"A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz.

Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat. (...)

Nyugati demokráciát akartunk, amely a keresztény kultúrára, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjére épül. Mindig is harcoltunk az áldemokrácia ellen, ahol az élet rendjét az emberek helyett a hatalom szabja meg, a hatalom önkénye működteti, ha érdekei úgy kívánják, hazugsággal, csalással, maffiapolitikával, ha kell, erőszakkal is."

Ráadásul Orbán felhívja a Nyugat figyelmét a Keletről érkező veszélyre:

"A szovjetek birodalma is a múlté. Eltűnt, de nem enyészett el nyomtalanul. Helyén ma egy életerős, újratatarozott keleti hatalom emelkedik fel. Izmosodik, terjeszkedik, újraéleszti és pártfogolja egykori híveit, Ukrajnától Közép-Európán át a Balkánig.

A világ lassan ráébred, hogy a történelmi kihívást nem a kommunizmus előtti veszélyes eszmék újjáéledése jelenti, mert azok gyökerei alól a történelmi változások már kimosták a talajt. A nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük."

És végül:

"Nincstelenné, kiszolgáltatottá tett emberek, akik nem mernek felszólalni és kiállni az igazukért, mert a hatalomtól függ a másnapi megélhetésük. Hiába a NATO és uniós tagság, ez nem a Nyugat, és nem a XXI. század. Ez a keleti élet, és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér, körülfon és visszahúz bennünket."

A válság kezdete

2008-ban Orbán a budai Várban, az I., a II., a III., a XII. és a XXII. kerületi önkormányzat közös 56-os ünnepségén beszélt. Eleinte arról, hogy most ünnepleni kell a kilátástalan és reménytelen helyzetből is mindig talpra álló magyarokat. 

Aztán már pártpolitikusként folytatta, a kormány munkájának értékelése következett, már a válsággal súlyosbítva. 

Orbán legerősebb mondatai:

• "Magyarországot mélyebben és súlyosabban érinti ez a válság, mint a többi európai országot. Ez azért van így, mert Magyarország legyengített ország. Nem volt ez mindig így. Voltunk erős, élenjáró, sikeres és tiszteletre méltó ország is. Ma nyakig eladósított, sereghajtó, megbecsülését vesztett és lesajnált ország vagyunk."
  
• "Ha a dolgozó, értékteremtő, vállalkozó szellemű magyarok végre levegőhöz jutnak, ha lehetőséget kapnak, ha nem ülnek a nyakukra ideológusok, politikusok, okoskodó és kéretlen tanácsadók, akkor az emberek hamar talpra tudják állítani az országot, sőt sikeressé is tudják azt tenni." 
  

Szinte már kormányon

2009-ben már egy magabiztos, kormányzásra készülő ellenzéki vezetőként beszélt Orbán Nagytétényben, az 1948-ban lerombolt, ekkora újjáépített nagytétényi országzászló felavatásán.

Orbán legerősebb mondatai:

• "Tudom, azért jöttünk ma ide, mert egyikünk sem akar olyan országban élni, ahol félelem és bizonytalanság uralkodik. Nem akarjuk hagyni, hogy a mindenen átgázoló magánérdek, az üzleti érdekek vagy az elvakult gyűlölet fölperzseljék mindennapjainkat, biztonságunkat, lehetőségeinket, céljainkat."
  

Az első kétharmados október 23.

A nagy választási győzelmek lendületében Orbán Viktor a Kossuth téren beszélt október 23-án. A teret megtöltő tömeg előtt azt mondta:

"A nemzet igent mondott arra, hogy országunkban mindennek meg kell változnia. Az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak és az értékeknek. A médiának és a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Mindennek, ami emberellenes és nemzetellenes, mindennek, ami észellenes és erkölcsellenes. Mindennek, ami életellenes. Az adózás mikéntjének és a nemzettestvérek kitagadásának is. Ha túlnézünk az elmúlt 8 év romjain, megláthatjuk a magyarok új évszázadát."

Brüsszelben, 1. rész

"Magyarország még nincs abban a helyzetben hogy meghatározza az európai politika menetrendjét és naptárát. Ezért kénytelen voltam alkalmazkodni az időponthoz, és együtt kell élni azzal az egyébként nem helyes és remélhetően többet meg nem ismétlődő helyzettel, hogy a miniszterelnök a nemzeti ünnepen nem tartózkodik Magyarországon" - mondta Orbán 2011-ben. A görög válság miatt hívtak össze EU-csúcsot október 23-ára. 

Orbán azt mondta: október 23-án a magyar miniszterelnöknek Budapesten volna a helye, hogy fejet hajtson az '56-os forradalmárok emléke előtt, "akiknek nagyon sokkal tartozunk". A kormányfői munkának azonban az is jellegzetessége, hogy mindig ott kell lenni, ahol Magyarország számára a legfontosabb események történnek, és azokat képesek vagyunk befolyásolni. Ez a hely vasárnap Brüsszel volt - üzente a köztévében haza Orbán. 

Az MSZP és a Societas az Astoriánál, a Fidesz kroábbi nagygyűlésének helyszínén felavatta "Orbán Viktor hűlt helyét". Török Zsolt szóvivő szerint arra a kérdésre, hogy MSZP szerint nem kellene-e ott lennie a miniszterelnöknek a brüsszeli EU-csúcson, azt mondta: Orbán Viktornak - ha Bibó-kollégistaként visszaemlékszik magára - illene október 23-án Magyarországon lennie, hiszen ő maga fogalmazott úgy, Brüsszel nem Moszkva. "Akkor viszont nem illik füttyentésekre odaszaladni".

Bajnaival egyszerre

2012-ben az akkor visszatérővel Bajnai Gordonnal egy időben beszélt Orbán, de persze nem egy helyen. A Kossuth téren azt mondta: 

"A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s intézmények tiszteletlenül bánjanak velük."

2013-ban a Békemenet besegített

A Hősök terén mondott beszédet Orbán, ahová a Békemenet is megérkezett. 

"Nem dugjuk homokba a fejünket. Látjuk, hogy megint szervezkednek, fenekednek, hamisítanak, és megint idegenekkel szövetkeznek. Látjuk, hogy ismét szórják a gyűlölködés, a viszály és az erőszak magvait. Nincsenek véletlenek. A békemenetet nem véletlenül hívják így. Mi ugyanis mindannyian szelíd, nyugodt, derűs, vagyis békés életet akarunk. A békesség azonban nem azonos az együgyűséggel és a baleksággal. Nem azonos a tétlenséggel. Mert nincsen és sohasem volt béke igazság nélkül. Az igazságért márpedig tenni kell. Ezért jól tette a békemenet, amikor visszaverte a gyarmatosítási kísérletet. Köszönet érte!"

Brüsszelben, 2. rész

Az energia- és klímacsomagról, valamint más gazdasági kérdésekről tárgyaltak Brüsszelben az uniós országok vezetői 2014 október 23-án. Orbán ott volt. A Fidesz nem szervezett nagygyűlést. Az ellenzék sem. 

2015

Lásd 2014.