Elküldték az olimpiai pályázatot az olimpiai bizottsághoz
2015 július 08., 05:51
Na ki vett részt 2002-ben annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az elkészítésében, amit aztán átdolgoztak a 2024-es olimpiai pályázathoz? Hát persze, hogy Habony Árpád!
Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság júliusban küldte el a 2024-es olimpiára és paralimpiára vonatkozó pályázati szándéknyilatkozatát Lausanne-ba a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, ami 2017 szeptemberében, Limában dönt majd a nyertes helyszínről.
Nem csak Budapesten
A 2024-es olimpia abban lesz más, mint az eddigiek, hogy a NOB tavaly december eleji közgyűlésén egyhangúlag megszavazta Thomas Bach elnök 40 pontos „Agenda 2020” című reformcsomagját, ami szerint a jövőben emberibb léptékű olimpiákat kell rendezni, olyan költségvetéssel, ami egy Budapest méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városnak is esélyt adhat. A modernizációs program szerint a korábbinál jóval több lehetőség lesz arra, hogy a rendező városon kívül is lehessenek versenyszámok, és az olimpia akár az országhatárokon is átnyúlhatna.
A meglepő állításokat tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elég optimista, például olyanok álltak benne, hogy:
- „Gyengeségeink között megemlítendő a viszonylag alacsony nemzetközi ismertség (ami azonban egy erős kampánnyal erősséggé is fordítható).”
- „Globális viszonylatban kis gazdaság (ez 9 éves távlatban megváltozhatatlan adottság, ugyanakkor az Agenda 2020 betűje és szelleme megteremti annak esélyét hogy hátrányból előnyt kovácsoljunk)”
A PriceWaterHouse-nál készített több mint ezer oldalas megvalósítási tanulmányt – amit a MOB elnöke egyébként nem olvasott el – ugyan üzleti titoknak minősítették, de a 100 oldalas kivonatában (pdf) is többször hivatkoznak a 2002-es tanulmányra, amit még Deutsch Tamás sportminiszterként rendelt meg a PricewaterhouseCooperstől.
A 2002-es cél még a 2012-es olimpia volt, ami nem lett meg, de a tanulmány megmaradt: azóta sokszor átdolgozták, de már nem a kormány, hanem a 15 cég és több gazdasági, közéleti figura által létrehozott Budapesti Olimpia Mozgalom, és a 2012-es időpontot előbb 2016-ra, majd 2020-ra, végül 2024-re módosították.
Az ember, aki már 2002-ben azt akarta
És hogy volt-e valaki a 2002-es tanulmány készítői között, aki máig nagyon befolyásos szereplő maradt a politikai életben? Hát persze, hogy az egykori kendobajnok és koronaőr, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó!
Ez nem titok, a Wikipedia-oldalán meg ebben a 2010-es origós és ebben a 2011-es népszavás portréban is említették. Habony Árpád alvállalkozóként, az 1997-ben alapított és 2010-ben megszüntetett CCC + Bogner Kulturális Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-vel vett részt a tanulmány készítésében.
2002. március 9-én az MTI akkori tudósítása szerint a Fesztivál a Határon Programiroda által szervezett Olimpia Magyarországon című Galyatetőn rendezett tanácskozáson Habony Árpád is előadott az olimpiáról a CCC+ Bogner igazgatójaként, és 12 évvel az Agenda 2020 elfogadása előtt azt mondta: nem biztos hogy jó gyakorlat az, ami szerint csak városok rendezhetnek olimpiát, országok nem.
A habonyi közösség alapjai
Igaz, a rendezési problémát más szemszögből érzékelte, mint a NOB:
„Feszítő problémát jelent, hogy Budapest egy önálló kis országként létezik Magyarországon belül. Vagyis nem biztos, hogy jó, ha megerősítjük ezt a konfliktust azzal, hogy Budapestet iszonyú beruházásokkal még inkább kiemeljük az ország egészéből.”
Habony Árpád azt is mondta, az olimpiai rendezési jog elnyeréséhez csak az nem elég, ha Magyarország megfelel a NOB infrastrukturális és gazdasági feltételeinek: „Ez csak arra jó, hogy jelöltként másokkal együtt a végső döntés előtt versenybe szállhassunk a rendezésért. A döntő az lehet, meg tudjuk-e értetni, hogy mi a magyar olimpia különleges identitása, és ezáltal miként tud hozzájárulni a nemzetközi olimpiai mozgalom ethoszához.”
AZ MTI tudósítása így zárult:
„Habony Árpád leszögezte: a templom és az iskola mellett a sportpálya a közösségformálás legfontosabb színtere.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.