Úgy tűnik, hogy Brüsszelből nem mentik meg a magyarokat az új orosz atomerőműtől

Szeptember közepén indított vizsgálatot az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága Paks 2 finanszírozásáról. Ez egy előzetes vizsgálat, vagyis azt állapítják meg, hogy indítsanak-e eljárást Magyarország ellen, követeljék-e a konstrukció átalakítását, vagy ne.

Úgy értesültünk, hogy az a valószínűbb, hogy a bizottság nem köt bele a szeződésbe.

A vizsgálat csak november 23-án fejeződik be, pontosabban akkor jár le a hivatalos határidő. Addig még változhat a helyzet, de egyelőre úgy tűnik, hogy a bizottság nem győződött meg arról, hogy tiltott állami támogatással épülne meg a két új blokk. 

Információink szerint a vizsgálat eddigi szakaszában felmerültek erős szakmai érvek a beruházás megtámadása ellen és mellett is, és ilyen bizonytalan helyzetben a politikai szempontok jobban számítanak. Egy ekkora beruházás megtámadása érintené az EU-orosz viszonyt is. A bizottság arra számít, ha megtámadják a szerződést, akkor a magyar kormány az EU bíróságához fordul, és ezt csak akkor vállalják, ha nagyon magabiztosak a győzelemben.

Belenéztek a titkos papírokba

Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője készített egy tanulmányt a témában. A tanulmány szerint Paks 2 működése első húsz évében nagyon jelentős, évi 100 milliárd forint állami támogatásra szorul majd. Szerinte Paks 2 csak akkor tudna gazdaságosan működni, ha elkészültéig megduplázódna az áramár a régióban. A tanulmányt több magyar civil szervezet elküldte Brüsszelbe, mert szerintük ezek a számítások bizonyítják, hogy csak tiltott állami támogatással valósulhatna meg a beruházás.

A magyar kormány ellenérvei kevésbé ismertek, hiszen a tervezett erőműről szóló szerződéseket titkosították. Az Európai Bizottság versenyjogi szakemberei azonban megnézhették, igaz, csak erős korlátozásokkal. Úgy tudjuk, hogy a brüsszeli magyar követségen, az úgynevezett Állandó Képviseleten nézhettek bele, és nem készíthettek másolatot semmiről sem a további munkához. Viszont legalább látták az orosz-magyar hitelszerződés részleteit is.

Három vizsgálat

Három szempontból ment neki az Európai Bizottság a paksi szerződésnek. Első körben az Euratom nevű ügynöksége foglalkozott vele, és ők az üzemanyag-beszerzésről szóló rész ellen vétót emeltek. Az volt a probléma, hogy az orosz fél kizárólagos beszállítói jogot kapott. A szerződésnek ezt a részét azóta módosították, és az új változat szerint néhány év elteltével a magyar fél jogosult lesz máshonnan is vásárolni üzemanyagot. A problémának a gyakorlati jelentősége egyelőre csekély, mert a Paksra tervezett erőműhöz jelenleg az oroszokon kívül más nem gyárt fűtőelemeket. A szerződésmódosítás után az Euratom a maga részéről engedélyezte a beruházást.

Második vizsgálati körben kezdték elemezni a tiltott állami támogatás lehetőségét. Ez tűnt előzetesen a legkritikusabb szakasznak, itt ugyanis ha a bizottság problémát találna, akkor az egész konstrukciót újra kellene tárgyalni az oroszokkal. A mostani állás szerint erre van kisebb esély.

A paksi bővítésért a magyar kormányban felelős Lázár János szeptember 28-án tárgyalt a versenyjogi biztossal utoljára közvetlenül erről a vizsgálatról. Margrethe Vestagerrel folytatott megbeszélésről október elsején a kormányinfón ezt mondta Lázár:

Az a célunk, ez a biztos asszony és az én közös célom, hogy erre a nagyon fontos kérdésre, hogy van-e állami támogatás, az tiltott, lehetséges, vagy milyen formában valósítható meg ez a projekt, amely befolyásolni fogja majd a magyarországi lakossági villanyáram árakat is, erre a kérdésre mondjanak valamit. Ha ezen túljutunk, már csak egy olyan pont van, amiben az Európai Bizottságnak véleményt kell mondania. Ez pedig a közbeszerzési eljárás.

Vagyis még azt is vizsgálja a bizottság, hogy sérti-e az EU-s versenyjogot, hogy pályáztatás nélkül kapta a Roszatom az építkezést. Itt még bukhat az egész beruházás, úgy ahogy van. Ám a magyar kormány előzetesen nem ettől a vizsgálattól tartott a legjobban. Arra számítottak, hogy a tiltott támogatásba inkább belekötne Brüsszel, és a konstrukció részletein keresztül fúrhatja meg a beruházást, mintsem az egészet alapjaiban vesse el.

A paksi építkezés minden idők legdrágább állami beruházása Magyarországon, legalább 3700 milliárd forintba kerül majd. A költségek 80 százalékára az orosz állam ad hitelt, 30 éves futamidőre. Az építkezéssel az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom nevű céget bízták meg.