Nem stimmel a MET-MVM üzlet miniszteri magyarázata

A MET nevű energiakereskedő cég valószínűleg nagyon jól járt 2011-14 között azzal, hogy kivételezettként használhatta az Ausztriát Magyarországgal összekötő gázvezetéket. A bonyolult konstrukcióhoz miniszteri rendeletek és az állami Magyar Villamosművek (MVM) megfelelő üzletpolitikája kellettek. A modellt itt mutattuk be részletesen. 

Röviden ez volt a konstrukció lényege:

  • A kormány felhatalmazta 2011-ben az MVM-t, hogy árverés nélkül hozzáférjen az Ausztriát Magyarországgal összekötő gázvezetékhez, hogy így szorítsák le a távhő árát. Az árverés elmaradása egyébként az Európai Bizottság szerint megsértette az EU-s jogot, emiatt eljárást is indítottak Magyarországgal szemben.
  • Ez a vezeték azért volt nagyon értékes akkoriban, mert a földgáz Európa nyugati felén éppen jóval olcsóbb volt, mint amennyiért az oroszok adták. Ez az árkülönbség a következő években is fennmaradt.
  • Az állam mintegy 500 millió köbméter, a tárolókból kivett gáz pótlására adta át az MVM-nek a határkapacitás egy jelentős részét, ám több éven át, összesen több milliárd köbméter behozására adott lehetőséget erre hivatkozva. Vagyis a hivatalos indoklása a konstrukciónak eleve hamis volt.
  • Az MVM a megkapott kapacitás nagy részét nem a tárolók feltöltésére használta. Ehelyett nagyrészt egy MET nevű cégnek biztosított lehetőséget gáz importálására. 
  • A MET jelenlegi tulajdonosairól itt írtunk részletesen. Benne van a Mol, több ismert magyar üzletember, és egy orosz vállalkozó is, akiről senki sem tud semmit.

Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti képviselője sikeresen kiperelte az MVM összes gázszerződését. A képviselőnek átadott szerződésekből már a nyáron kiderült, hogy évekig folyt az a gyakorlat, hogy a MET gázát az állami cég a határ osztrák oldalán megvette, majd a magyar oldalon visszaadta.  

Az MVM ugyan összességében nem fizetett rá a konstrukcióra, de kivételezett helyzetét arra fordította, hogy a MET-nek kaparja ki a gesztenyét. Még olyan konstrukció is előfordult, hogy a MET olcsóbban kapta vissza a gázát a határ magyar oldalán, mint amennyiért eladta az MVM-nek az osztrák oldalon.

Tóth Bertalan nyáron nem kapta meg az összes gázszerződést az MVM-től, mintegy egymilliárd köbméter gáz beszerzéséről nem talált papírokat. Azóta ezeket is kikérte a cégtől, és ezek alapján egy újabb fontos körülmény derült ki:

az MVM 2011-2014-ben tudott a MET nélkül is gázt venni Nyugat-Európában, még olcsóbban is, mint amennyiért a MET hozta.

(A szerződésekből levont következtetéseket csütörtök reggel rakták ki az mszp oldalára.) 

Azt mondták, hogy egyedül képtelen lett volna rá

Ez a körülmény azért nagyon fontos, mert az MVM és a MET együttműködését többször is azzal indokolták a résztvevők, hogy az MVM strukturálisan alkalmatlan volt földgázkereskedelemre. A fejlesztési miniszter előírta a cégnek, hogy vegyen gázt, de mivel ezt egyedül nem tudta megoldani, ezért be kellett vonnia egy magáncéget.

Erről beszélt Szabó Gergely, a MET Magyarország Zrt. vezérigazgatója például a Figyelőnek adott interjújában:

Ezt kb. úgy kell elképzelni, mintha valaki júniusban megkapná az augusztusi foci vébé rendezési jogát úgy, hogy még nincsen infrastruktúrája, nincsenek pályái. Az MVM megpróbálhatta volna egyedül, de abból nagy eséllyel kudarc lett volna, és konkrétan többmilliárd forintos állami veszteség.

Az "MVM nem képes gázt venni" érvelt Seszták Miklós fejlesztési miniszter is  júliusban, amikor Tóth Bertalan egy kérdésére többek között így válaszolt:

Az MVM Partner Zrt. a villamos energia kereskedelem területén az ország egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező társasága, földgázkereskedelmi tevékenységet azonban csak egy évre visszamenőleg végzett, elsősorban belkereskedelmi ügyletek folytatásával. Ezért érthető az a tény, hogy az MVM Partner Zrt. a vonatkozó ügyletek megkötésének indokrendszerében, az import tevékenység vonatkozásában a piaci tapasztalatok megszerzését is szerepeltette.”

Az MVM-től kiperelt szerződések alapján azonban az látszik, hogy 2011-14-ben az MVM képes volt egyedül is legalább 900 millió köbméter gázt vásárolni nyugaton, a MET nélkül is, és az összes bevásárlása olcsóbb volt, mint amennyiért a MET-csoport földgáza a segítségével megérkezett a magyar piacra. 

Az árkülönbség 4,5 – 13 forint között volt köbméterenként Tóth és szakértői számítása szerint, ennyivel olcsóbban vette magának a gázt az állami cég, mint amennyibe a MET szintén nyugatról hozott gáza került. Tóthék számításai szerint ha a MET nélkül, csak magának hozott volna be az MVM gázt Magyarországra, akkor összesen 50-60 milliárd forinttal olcsóbban jött volna be az országba ugyanez a mennyiség.

Az MVM nyugati partnerei a Vitol S.A. volt 2011-12-ben, a BP Gas Marketing Ltd, a Mercuria Energy Trading, a Vitol és az RWE 2012-13-ban, és az RWE és a BP 2013-14-ben.

A szerződésekből látszik, hogy az MVM képes volt földgáz-kereskedelemre, aukció tartására, külföldi és belföldi földgázkereskedők versenyeztetésére, képes volt Ausztria irányából kedvező áron földgázt behozni, és azt itthon kedvező áron, nyereséggel értékesíteni. A lehetőséggel mégis csak korlátozottan élt, és az üzlet jelentős részét a MET-nek engedte át.