Semmi sem bizonyítja jobban az európai hadseregellenőrzési szabályok alkalmatlanságát annál, hogy Oroszország a szabályokat kijátsza észrevétlenül volt képes megszállni egy szomszédos ország nagy területeit. Mondjuk ez a konvencionális haderő csapatmozgásainak ellenőrzésére még a hidegháború idején kötött megállapodás részletei alapján annyira nem is meglepő:

a nagy hadseregek hagyományos háborúihoz szabott szerződés alapján a NATO-nak és Oroszországnak kötelezően csak a 13000 fősnél nagyobb csapatmozgásokkal járó műveletekről kell kötelezően értesíteniük a másikat,

ami akkoriban, amikor azzal számoltak, hogy egy háborúban milliós hadseregek feszünek majd egymásnak, még logikusnak is tűnt. Most viszont már teljesen idejétmúlt elképzelés.

Hogy mást ne mondjak, a NATO szerint 13000 ember sem kéne ahhoz, hogy Oroszország jelentős területeket szálljon meg a balti államokban.

Az élő szerződéssel probléma még, hogy bár hivatalosan a szerződő feleknek előre le kell adniuk éves hadgyakorlati tervüket, ezt rendkívüli hadgyakorlatokkal meg lehet kerülni. Oroszország pedig rendszeresen tart több tízezer katonával ilyen rendkívüli gyakorlatokat.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára ezért most a hidegháborús szerződés újraírását sürgette. Szerinte a rendkívüli hadgyakorlatokhoz rendkívüli ellenőrzéseket kéne társítani - az ellenőrzések során a szerződő felek hivatalos megfigyelőket küldhetnek a másik gyakorlataira -, illetve jelentősen csökkenteni kéne a 13000 fős határt, ami fölött már kötelező jelenteni a gyakorlatokat.

Ennek a nyilvánvaló stratégiai érdekeken túl könnyen belátható praktikus okai is vannak. Ha teszem azt Oroszország most előzetes egyeztetés nélkül rendkívüli hadgyakorlatot tartana a litván határon 40 ezer katonával, az a pillanatnyi feszült helyzetben akár konfliktust is kirobbanthatna, elég volna hozzá csak kicsit félreérteni az orosz szándékot. Ezt el lehetne kerülni, ha amúgy a gyakorlaton jelen lehetnének a NATO megfigyelői is. (Via Financial Times)